További Budapest cikkek
-
A kormány szerint autósüldözés folyik Budapesten - Elkezdték a Széll Kálmán téri átjáró építését
- BKK: Leszállíthatják a budapesti járatokról a maszk nélküli utasokat
- Szombattól pótlóbusz jár az 1-es villamos helyett a Hungária és a Könyves Kálmán körúton
- A koronavírussal magyarázza a BKV, miért nem lesz idén nyáron sem klíma a 3-as metrón
A vonatkozó törvények - elsősorban az Alkotmány, az építési törvény és a fogyatékkal élő jogairól szóló - elrendelik ugyan a mozgáskorlátozottak és segítségre szorulók érdekeinek figyelembevételét, de sem szankciókat, sem pénzügyi forrásokat nem rendelnek a szabályok mellé, így a jogelvek a gyakorlatban bajosan érvényesülnek. A fogyatékos személyek jogairól szóló törvény szerint 2005. január 1-ig kellene például akadálymentesíteni a közhasználatú intézményeket, mivel ez a dátum tarthatatlannak tűnik, megoldásként felmerült a határidő kitolása. A tanulmány szerzői szerint jobb lenne inkább tisztázni a jogszabályok nem megfelelő fogalmait és a Pénzügyminisztérium bevonásával biztosítani az akadálymentesítés pénzügyi hátterét.
Próbálkozik a BKV, lemaradtak a szolgáltatók
A tanulmányban írtak szerint elfogadható a helyzet az állami intézményekben és a bevásárló központokban, melyek nagy része akadálymentes. Lemaradtak azonban az egészségügyi intézmények: a háziorvosi rendelőknek csupán a 18 százalékába juthat be egy kerekesszékes különösebb bonyodalmak nélkül, és alig van akadálymentes kórház.
A BKV esetében felemás a helyzet: az újonnan vásárolt tömegközlekedési eszközök a hannoveri villamos kivételével alacsonypadlósak, de a megállók, különösen a metró esetében, megközelíthetetlenek maradnak. Az aluljárók a tanulmány szerint tökéletesen alkalmatlanok a kerekszékkel vagy akár babakocsival való közlekedésre, és nagyon kevés esetben kerülhetők ki a felszínen. A négyes metró megállóit eleve lifttel építik, de a nemrég felújított kettes metró peronjaira csak az évtized végén juthatnak le lifttel a segítséggel élők.
A Studio Metropolitana által vizsgált bankok 20 százaléka, a szállodáknak pedig csak 8 százaléka volt akadálymentes. A vizsgált borozók, sörözők egyike sem felelt meg a követelményeknek. A kulturális létesítmények között a mozik vezetnek, ezeknek az 50 százaléka megközelíthető a segítséggel élők számára, a színházakban, múzeumokban, könyvtárakban ennél sokkal rosszabb a helyzet.
Fejetlenség
A tanulmány szerzői szerint a legnagyobb probléma, hogy a felelős hatóságok nem gondolkodnak rendszerben: az akadálymentessé tett intézmények sokszor elszigetelődnek a környék magas járdái és meredek lépcsői között. Egy frissen felújított útszakasznál odafigyelnek ugyan a mozgáskorlátozottak érdekeire, de a környező utcák járhatatlanok maradnak. Az alacsonypadlós járművek is hiába közlekednek, ha megállóik továbbra is megközelíthetetlenek.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
