További Budapest cikkek
- A kormány szerint autósüldözés folyik Budapesten
- Elkezdték a Széll Kálmán téri átjáró építését
- BKK: Leszállíthatják a budapesti járatokról a maszk nélküli utasokat
- Szombattól pótlóbusz jár az 1-es villamos helyett a Hungária és a Könyves Kálmán körúton
- A koronavírussal magyarázza a BKV, miért nem lesz idén nyáron sem klíma a 3-as metrón
A fővárosi közterületek használatáról és a közterületek rendjéről szóló rendelet a politikai rendezvények esetén az "építmények, berendezések, valamint járművek - parkolásnak nem minősülő - elhelyezését" köti engedélyhez. A rendeletet a Fővárosi Közgyűlés tavaly október 26-án szavazta meg, válaszul az előző hetek tüntetéseire, illetve így akarta megakadályozni, hogy a gazdák traktorokkal vonuljanak fel Budapest utcáin.
Rendelettel sértették az Alkotmányt
Demszky Gábor az Indexnek adott interjújában akkor úgy fogalmazott: "A rendelet nem korlátozza a gyülekezési jogot, hiszen a törvény természetes személyek gyülekezését teszi lehetővé, nem építményekét vagy járművekét. Lacikonyhára, sörsátorra is kiadjuk az engedélyt, csak azért majd fizetni kell."
A TASZ határozott álláspontja azonban az volt, hogy a gyülekezési jog gyakorlásának szabályait az e jogról szóló - kétharmados többséggel módosítható - törvény kimerítően szabályozza, s emiatt a gyülekezési jogot érintő bármely más alsóbb szintű jogszabály eleve alkotmányellenes.
A békés gyülekezés szabadsága a demokratikus társadalom előfeltétele és alapvető értéke - mondja ki az indoklásban az Alkotmánybíróság. A gyülekezési joggal élő polgárok közös véleménnyilvánítása a testület szerint nem gyakorolható színpad, hangosítás vagy kivetítők nélkül. "Ezek használatának szabályozása tehát érinti, alkalmazásuk hozzájáruláshoz kötése pedig korlátozza a gyülekezés jogát" - áll az AB határozatában.
A politikai kommunikáció korlátozása
Az indoklás szerint azzal, hogy a szabályozás a gyülekezési jog körébe tartozó rendezvények közül kiemeli a politikai rendezvényeket, és csak ezekre állapít meg többlet-követelményeket, nyilvánvalóvá teszi, hogy elsődleges célja nem a lakosság nyugalmának védelme, hanem a politikai kommunikáció korlátozása", ezért alkotmányellenes.
Ha nem politikai demonstrációról, nem a gyülekezési jog gyakorlásáról van szó, az önkormányzat a közterületi tulajdonosi jogait gyakorolja, ezzel a trükkel azonban a gyülekezési jogot próbálták korlátozni, és ez több szempontból is alkotmányellenes: egyrészt ezen a területen eleve nem alkothat jogot önkormányzat, másrészt lényeges tartalmat még a parlament, törvényi úton sem korlátozhat, márpedig ez lényeges tartalom - kommentálta az Alkotmánybíróság döntését Schiffer András, a TASZ ügyvivője.
Az AB döntése abból a szempontból is érdekes, hogy a BRFK hétfőn szabálysértés miatt feljelentette a szélsőséges csoportok által tartott hétvégi becsületnapi megemlékezés szervezőit, akik nem kértek közterület-használati engedélyt a Fővárosi Közgyűlés illetékes bizottságától a hangosításra.
Bár a Fidesz októberben a Fővárosi Közgyűlésben nem támogatta a rendeletmódosítást, a szombati neonáci rendezvény kapcsán Pokorni Zoltán, a párt alelnöke szóvá tette, hogy a kormánypárti többségű fővárosi vezetés és annak szakbizottsága hozzájárult-e a demonstrációhoz.
Piszkos játszma
Schiffer András szerint a Fidesz sem különösebben elkötelezett az alkotmányos szabadságjogok iránt, mert miután a BRFK nagyon helyesen nem tiltotta be a becsületnapi megemlékezést - hiszen tartalmilag nem lehet korlátozni a gyülekezési jogot, bármilyen gyalázatos nézeteket hirdetni lehet - ezt a Fidesz számonkérte, még tüntetést is vezettek a BRFK épülete elé.
"Van egy nagyon piszkos játszma a két tömb között, a Fidesz finoman szólva nem volt konzekvens, amikor itt rendőri fellépést hiányolt, a másik oldalon pedig pont a mai napon alkotmányellenessé nyilvánított rendeletre hivatkozva kezdeményeztek szabálysértési eljárást a szombati rendezvény szervezői ellen" - mondta Schiffer András az Indexnek.
A Főpolgármesteri Hivatal kedden reagál az Alkotmánybíróság határozatára.