Budapest nem csak szocreál

Felmérés készült a budapesti lakosok, és építészek körében arról, hogyan látják a főváros jelenlegi arculatát. A szerdán megtartott sajtótájékoztatón Ongjerth Richárd, a felmérést készítő Studio Metropolitana ügyvezetője elmondta, hogy ötszáz budapestivel beszélgettek el a témában, és 17 aktív építésszel készítettek mélyinterjút.

Összességében kiderült hogy a megkérdezett építészek és a fővárosi lakosok egyaránt a Várnegyedet és a történelmi városrészeket tartják a legszebbnek. Az Újlipótváros Bauhaus stílusú negyedét ugyanakkor a legegységesebbnek értékelték. Mindkét csoport egyetértett abban, hogy a lakótelepek a város legrondább pontjai.

A lakosok véleménye

A felmérésből kiderül, hogy Budapest építészeti arculata a lakosok számára elsősorban a reprezentatív, szimbolikus épületeket jelenti, mint például a Parlament. A legnagyobb ellenszenvvel a "szocreálként" aposztrofált stílussal szemben viseltetnek. Ezek az épületek leromlottságukkal, csúfságukkal érdemelték ki a közutálatot.

Összehasonlítva fővárosunkat kilenc másik európai nagyvárossal Budapest a hatodik helyen szerepel. Ebben az is szerepet játszik, hogy a megkérdezettek sztereotípiák alapján ítélik meg a kérdést, mondta Ongjerth Richard. Az összesítésben Róma és Párizs végzett az élen, pedig az olasz főváros jóval kevesebb zöld területtel rendelkezik, mint Budapest.

Fiatalos zugló

A budapesti városrészek imázsuk alapján három csoportba sorolhatók. A zöld területek megítélése, mint például Zugló esetében, pozitív. Otthonosnak, fiatalosnak érzik, és szívesen költöznek ilyen környékre az emberek. A zöldterületek növelése egyébként is meghatározó igénye a városlakóknak.

A történelmi kerületekről is kifejezetten jó véleménye van a budapestieknek. A várnegyed és a belső kerületek egységesek, reprezentatív épületei egyaránt világvárosi de ugyanakkor magyarosnak tartott jegyeket is hordoznak. A leromlott belvárosi házak mellett is kiállnak a lakosok, a válaszolók több mint háromnegyede szerint lebontás helyett a felújítás az egyetlen megoldás.

Mint várható volt, a pesti külső kerületek vezetik a negatív toplistát. Unalmasnak, szegényesnek, elmaradottnak, elhanyagoltnak tartják őket. Ezek a leggyakrabban használt jelzők például Újpestre vagy Angyalföldre.

Panel és felhőkarcoló

A budapestiek megosztottak a panelházak további sorsának kérdésében. A megkérdezettek fele szerint le kellene bontani ezeket az épületeket, a másik fele viszont felújítaná.

A tíz emeletesnél magasabb toronyházak építését viszont elutasítják az emberek. Ha mégis muszáj lenne felépíteni ilyen magas házakat, a megkérdezettek szerint akkor is csak a külső kerületek jöhetnek számításba.

Az építészek poros városa

Az építészek viszont már szinte minden kérdésben megosztottak. Az optimisták szerint Budapest egy poros, de élhető város, míg a pesszimisták szerint világvároshoz méltatlan, konzervatív közösség.

Abban azonban ők is megegyeztek, hogy a Budapest peremén álló lakótelepek a város legcsúnyább részei. Igaz, a 60-as 70-es években valós társadalmi igényt elégítettek ki, akárcsak a mai lakásberuházások, de ez nem lehet mentség. És ez a mai ingatlanberuházásokra is igaz.

Az építészek megítélése szerint a most épülő irodaházak, plázák, és lakóparkok a profitmaximalizálás jegyében készülnek. A cél tehát, hogy olcsó technológiát és a terület minél nagyobb beépítését helyezzék előtérbe.

Kevesebb autó, több művészet

Az építészek több olyan pontot is kritizáltak a mai városfejlesztéssel kapcsolatban, amit a sajtótájékoztatón megjelent Bihary Gábor, a Fővárosi Közgyűlés Európai Integrációs és Külügyi Bizottságának elnöke is elismert. Kritika érte a nehézkes adminisztrációt, a műemlékvédelem lassúságát és szigorúságát, de szóba kerültek az utcabútorok és a magasházak is.

Erőteljesebb művészeti jelenlétre is szükség lenne. Kreatívabb, szellemesebb, és modernebb képzőművészeti alkotások kellenének a városba. "Jó lenne, de a lakosok gyakran mást értenek művészet alatt, mint maguk a művészek" - mondta erre Bihary Gábor.

A gépkocsiforgalom okozta problémák kezelését szinte minden megkérdezett elengedhetetlennek nevezte. Véleményük szerint az elmúlt években nyilvánvalóvá vált, hogy a város nem bír el ekkora forgalmat, a levegőminőség pedig minden lakónak problémát okoz.

Az építészek, bár észrevették az önkormányzatok erre irányuló intézkedéseit, azokat mindannyian elégtelennek tartották. Véleményük szerint, az európai trendeket is figyelembe véve, az egyetlen lehetséges út a gépkocsiforgalom minimalizálása vagy teljes megszüntetése a belvárosban, a parkolók, parkolóházak egyidejű fejlesztése mellett.