Műholdas rendszerrel lennének pontosak a buszok

A BKV tervei szerint hamarosan kiépülhet Budapesten a műholdas helymeghatározáson (GPS) alapuló forgalomirányítás, hangzott el csütörtökön a fővárosi közlekedési cég sajtótájékoztatóján. A GPS-es rendszer tesztje már hónapok óta zajlik a 86-os busz vonalán, és ha a megpályázott pénzügyi források a BKV rendelkezésére állnak, akkor 2010-re pontosabb és kézben tarthatóbb lesz a budapesti felszíni tömegközlekedés, derült ki Szijártó Lajos, a BKV forgalomirányítási főosztályának osztályvezetőjének szavaiból.

A DIR és az AVM

A Szabó Ervin téri központban bemutatták, hogy miképp tartják mozgásban a BKV járműveit. A fővárosban jelenleg két forgalomirányítási rendszer működik: a Diszpécseri Irányító Rendszerbe (DIR) a BKV 1300 felszíni járműve van bekapcsolva. Ez a rendszer csak korlátozottan alkalmas a forgalomirányításra, mivel csak a végállomásokon képes a járművek helyzetének meghatározására és a diszpécser csak akkor tudhatja, hogy zavar van a vonalon, ha felhívja a járművezetőt.

A DIR-nél korszerűbb az Automatikus Vonali Megfigyelő rendszer (AVM), ami rádiós adatátvitelen alapul. A rendszerbe bekapcsolt 70 vonal van bekapcsolva, kétezer járműből hétszázra szereltek jeladót. Az AVM-ben lévő vonalakon úgynevezett "markerek" vannak telepítve, ezek folyamatosan jelet sugároznak. Amikor az arra járó busz "veszi" ezeket a jeleket, továbbítja őket a központba. A két marker közötti úton a járműbe szerelt útjeladó adja meg a rendszernek a jármű becsült helyzetét.

A forgalomirányítást a diszpécserek végzik, egy diszpécser átlagosan 9-10 vonalat követ nyomon, összesen 60-70 jármű felett rendelkezik. A jármű által küldött jeleket a számítógépes rendszer feldolgozza és összeveti a menetrenddel. A diszpécser előtti monitoron megjelenik a jármű helyzete, amit különböző színekkel jelez a rendszer: ha a jármű siet piros, ha késik sárga, ha a menetrend szerint közlekedik, akkor zöld nyíl jelöli. A diszpécser ez alapján adhat utasításokat a járművezetőknek, amire a jelek szerint szükség is van, mivel alig látni zöld nyilacskát a monitorokon. Az AVM-rendszerben félpercenként frissülnek az adatok, vagyis nincs valósidejű helymeghatározás, ráadásul a rendszerek elavultak és nem lehet őket bővíteni.

GPS-szel az utasokért

Ezt a két meglévő rendszert egészítené ki a BKV a műholdas helymeghatározáson alapuló forgalomirányító rendszer kiépítésével. A közlekedési cég nyolcmilliárd forintos pályázati támogatást nyert a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél, jelenleg a részletes megvalósíthatósági tanulmány készül.

A rendszert a 86-os busz vonalán tesztelik már hónapok óta. Tizenhat járművébe építettek GPS-t, amely folyamatosan valósidejű információkat szolgáltat a diszpécsernek a jármű helyzetéről. A pontos helymeghatározás lehetővé tette a megállókban az utastájékoztatás korszerűsítését is: négy megállóban kaphatnak az utasok a kihelyezett digitális táblákról információt arról, mikor érkezik a megállóba a busz.

A 86-os buszon kialakított rendszerben a sofőrök kérhetnek majd "zöld utat" is. Lényeges menetidő-csökkenést lehet ugyanis elérni azzal, ha a járművet egy adott csomópontba érve nem piros lámpa fogadja, hanem zöld. "Zöld út" kérésekor a jármű a csomóponthoz közeledve jelzi érkezését, erre külön "buszprogram" indul, ami összeveti a busz helyzetét a menetrenddel és ha késésben van, a lámpa a busznak kedvezve zöldre vált. A rendszer beüzemelése még folyamatban van.

A GPS-es rendszerben a járművek közlekedése egyenletesebbé válhat, a diszpécser pedig gyorsabban tud beavatkozni a rendszerbe egy forgalmi zavarnál, az utastájékoztatás is naprakészebb. Az adminisztráció automatizálásával és a diszpécserek számának csökkentésével jelentős költségmegtakarítást lehet elérni.