Picasso-kutyák és szürkeruhás-kommandók a kutyaszar városában

Fotótúra a belvárosban

Az Index e cikkhez csatolt Nagy Kutyapiszok Galériája rövid, alig félórás séta során keletkezett a hetedik kerületben, a Király utca, Nagymező utca, Dob utca Bermuda-sokszögében, és a fotók így is csak a "kihelyezett mennyiség" töredékét mutatják be. Mint azt a tevékenységünket empatikusan szemlélő Utca Embere megjegyezte a Liszt Ferenc tér környékét belengő szarszagra is utalva: "csaknem mindent elborít már a kutyaürülék".

Az ötven év körüli férfi - aki saját bevallása szerint maga is ebtartó - legszívesebben külön adót vetne ki az utcákat szennyező kutyásokra. Szerinte nagyon nehéz az emberek hozzáállását megváltoztatni, sokan a saját közvetlen környezetükre sem tudnak vigyázni: "régen rossz, hogyha a bérházunkban lakó nagyságát külön figyelmeztetni kell, hogy ugyan takarítsa már fel kutyája után a lépcsőházban maradt piszkot".

Budapesten becslések szerint négyszázezer kutya él (az alig kisebb Bécsben hatvanezer), mondta az Indexnek korábban Demszky Gábor főpolgármester. A pesti kutyák naponta negyven tonna kutyapiszkot hagynak maguk után a köztereken. Szolnoki Andrea főpolgármester-helyettes felhívja a figyelmet, ez az adat ráadásul csak a regisztrált kutyákra vonatkozik, a szám tehát ennél nagyobb lehet. A négyszázezer regisztrált kutyával mindenképpen az európai élvonalba tartozunk.

Bár nagy kutyabarát a magyar nemzet, a Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutató Központ Kht. (SM) év eleji felméréséből kiderült, a budapestiek egyik legnagyobb problémája városukkal a parkolás mellett a köztisztaság hiánya. A felmérésben részt vevő ezerkétszáz válaszadó jó része megemlékezett a kutyaürülékről, és sokan - a gyakoribb takarítás mellett - a szankcionálás bevezetésében vagy szigorításában látják a megoldást, mint az SM munkatársai által az Indexnek átküldött kiegészítésből kiolvasható.

Orsóférget terjeszthet

Az utcán, kertekben heverő kutya- és macskaürülék többféle parazitát tartalmazhat, ezek közül több nem veszélyes az emberre, vannak azonban olyan féregfajok, mint például az igen gyakori Toxocara nevű orsóféregfaj, amelyek az emberi szervezetben is élősködhetnek, mondta Dr. Fok Éva, a SZIE Állatorvos-tudományi Kar Parazitológiai és Állattani Tanszékének tudományos főmunkatársa. 2001-ben megjelent adatok szerint a vizsgált vidéki kutyák több mint 50 százaléka bizonyult különféle bélférgekkel fertőzöttnek, de Fok Éva hozzátette, hogy a nagyvárosokban ennél azért jobb a helyzet.

Az első felmérésekről 1988-ban jelent meg közlemény, és az állapotok azóta annak ellenére sem javultak, hogy hatékony féreghajtók jelentek meg a piacon. Az ürülék kiszáradva is fertőzhet, a petéknek 2-3 hét kell ahhoz, hogy fertőzővé váljanak. A legtöbb féregélősködő (parazita) szájon át juthat az emberi szervezetbe, de vannak olyan egyre gyakrabban feltűnő fajok, amelyeket szúnyogok terjesztenek.

Nőtt a kutyakaki ellen felhasználható keretösszeg

"E probléma megoldása még hosszú évek sziszifuszi munkájába telik, hiszen elsősorban a kutyatartók tudatát kellene megváltoztatni" - mondta az Indexnek Szolnoki Andrea. Ha ez nem jöhet szóba, az utcák intenzívebb tisztítását tartaná megoldásnak.

Mint mondta, 2004-ben kilencvenmillió forint jutott a kutyakaki-ellenes harcra, amelyet a pályázó kerületek között osztottak szét. A nyertes pályázók járdatisztításhoz, munkagépek beszerzéséhez, kakigyűjtő zacskók terjesztéséhez kaptak fővárosi támogatást. 2005-ben a keretösszeg kétszázmillió forintra nőtt, amelynek egy részét ismét a pályázó kerületek között osztják szét, a fennmaradó összegből pedig egy, a kutyatulajdonosokat átnevelő reklámkampányt finanszíroznának. A kampányhoz szükséges pályázati kiírást jövő hónap közepéig, a kutyapiszok összegyűjtését célzót pedig július elején teszik közzé.

Szolnoki Andreának egyébként van kutyája; többnyire a férje viszi sétálni, és a "kutyazacskó", mint mondta, sosem marad otthon.

A Józsefvárosban razziáznak, a kutyát is deportálhatják

Tízezer forintra is megbüntethetik a tavaly novemberben hozott helyi rendelet alapján Józsefváros közterület-felügyelői azokat a kutyasétáltatókat, akik nem tartják be a kutyasétáltatás szabályait, azaz például nincs náluk igazoltatáskor "piszokzacskó". A bírság kifizetését megtagadók ellen szabálysértési eljárást indítanak, ez viszont már harmincezer forintot is jelenthet.

A december 31-ig tartó türelmi időszak után idén nincs pardon. Naponta egy-két feljelentés érkezik a renitens gazdák ellen, és öt-hat szóbeli figyelmeztetést is kiosztanak a járőrök, tudtuk meg a nyolcadik kerületi közterület-felügyelettől. Tartottak már nagy razziát is a rendőrséggel és az állategészségügyiekkel közösen, erre a jövőben is rendszeresen számíthatnak a kutyasétáltatók. A kutyásokat ilyenkor felszólítják a póráz, illetve a szájkosár használatára (kutyamérettől függő szigorúsággal), illetve legalább zacskó kell legyen az eb gazdájánál, aki szigorú szankcióként még arra is számíthat, hogy az állategészségügyi hatóság elszállíttatja a kutyát az Illatos úti ebtelepre.

Intelligens kutyatartók és Nagy Testvér Terézvárosban

A VI. kerületben létrehoztak egy munkabizottságot, amelyben részt vesznek az tisztiorvosi szolgálat, az önkormányzat, a közterület-fenntartók és a közterület-felügyelők képviselői, valamint a rendőrség, mondta Verók István polgármester. A kerületben a parkolóórákról lehet majd leszakítani a kutyazacskókat (ez ügyben már készen van a szerződés a Centrum Kft-vel), és gyűjtődobozokat is kihelyeznek.

A várható szigorítást nagyszabású PR-akció előzi meg idén tavasszal. Az utcákon Picasso-stílusú kutyát ábrázoló táblácskákat raknak ki, ehhez hasonló felirattal: "Szeretem a kutyámat, szeretem a kerületemet, mindkettőért felelősséget érzek." Létrehozzák az Intelligens Kutyatartók Klubját, amely a kerületben élő politikusokból, művészekből és más intelligens kutyabarátokból áll majd. Tervezik a járdák akadálymentesítését, tehát az élek lekerekítését, ennek keretében bécsi példára a sarkokra egy-egy virágágyást és könnyen tisztítható kutyavécét telepítenek. Júniustól a VI. kerületnek is lesz önálló rendőrkapitánysága, velük együttműködve a térfigyelő rendszert is bevethetik a kutyapiszok elleni harcban. Nem kizárt, mondta Verók, hogy az utcán sétáló kutyást hangszóró figyelmezteti, ha a kamerákkal kiszúrják, hogy nem szedi fel a kutya termékét. A polgármester maga is elismerte, hogy ez a módszer az 1984-et idézné.

A felvilágosító akció után harmincnapos türelmi időt hagynak, majd elkezdik a szabályokat be nem tartó kutyások büntetését. Már el is készült az ehhez szükséges rendeletmódosítási indítvány, mondta Verók, akinek egyébként két kutyája is van. A tetten ért kutyások (mert itt tettenérés kell; a zacskó hiánya önmagában nem szabálysértés) a tízezer forintnál nagyobb összegű büntetésre számíthatnak. Az ellenőrzést a "Broadway-háromszögben" kezdik el, a kerület tisztaságát több mint húsz közterület-felügyelő és rendőrjárőrök ellenőrzik majd.

Civil kezdeményezés a Ferencvárosban

Információink szerint a belvárosban egyetlen civil szervezet alakult a kutyások és nemkutyások közötti ellentét felszámolására, a köztisztaság védelmére, mégpedig a Ferencvárosi Kutyatartók Érdekvédelmi Civil Szervezete, amely 2002 elején alakult, kerületi állattartók, állatorvosok és közéleti személyiségek részvételével, az önkormányzat támogatásával.

Céljuk, hogy egyszerűbbé, örömtelibbé váljon a kutyatartás a kerületben, de közben a köztisztaság is megmaradjon, ennek érdekében gyűjtőzacskókat helyeznek el a díszburkolatú utcákon. Céljuk a példamutatás is: újságcikkekkel, rendevényekkel és hirdetőtáblákkal propagálják az intelligens kutyatartást. A csekély alaptőkével alakult szervezet az önkormányzat pályázati pénzeiből és adományokból gazdálkodik.

Nem büntetnek az I. kerületben

Nagy gondot okoz a kutyapiszok a turisztikailag kiemelt I. kerületben is, ahol már három-négy éve kihelyezték a műemlék-védelmileg is jóvá hagyott kutyaszemeteseket a zacskókkal. A program hat-hét éve kezdődött, amikor kutyavécéket alakítottak ki a játszóterek közelében. "Sajnos az ebtartók ezeket nem veszik figyelembe" - mondta Vas Veronika, a budavári önkormányzat vezető főtanácsosa. A nemrég felújított Csalogány utcai játszótéren például kutyafuttatót és vécét alakítottak ki, de a figyelmeztető táblát ismeretlenek spray-vel lefújták.

Különösen sok a panasz a Tóth Árpád sétány tisztaságára, amely ráadásul kiemelt zöldfelületként a főváros hatáskörébe tartozik. A kerületnek két takarítógépe is van, de a kutyások együttműködése nélkül nem lehet eredményeket elérni. A speciális szemetesek száma évről-évre nő, a kerület tavaly fővárosi pénzt nyert e célra. Bár az önkormányzat panaszbejelentő zöld számán egyre-másra jönnek a hívások ez ügyben is, a kutyakakit fel nem szedők büntetése nem megoldott. Elég csak arra gondolni, hogy a sétáltatási időszak nem esik egybe a közterület-felügyelők, azaz a "szürkeruhások" szolgálati óráival.

Kőbányán csak tetten érni lehet

A X. kerületben a 2004 októberében alkotott önkormányzati rendelet szerint az "állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet (gyalogjárda, sétány, park, stb.) ne szennyezze. Az e területeken keletkezett szilárd ürüléket az állattartó köteles haladéktalanul eltávolítani. Ez a takarítási kötelezettség az ebfuttató helyekre nem vonatkozik". A közterület-felügyelőknek ezek alapján nincs könnyű dolga, mivel a helyi rendelet nem írja elő a kötelezően tartandó felszerelések között a zacskót, így csak tettenérés esetén büntethetik meg az ürítkező kutyák gazdáit. A kerületben naponta van tisztasági ellenőrzés a kiemelt közterületeken, hét járőr figyel a kutyákat sétáltatókra, de ez a gyakorlatban igen kevés a kutyapiszok kordában tartásához, tudtuk meg a kőbányai közterület-felügyelettől.