Pusztuló színdinamika a metróban

2004.12.20. 10:30
Talán nem nagy bátorság kijelenteni, hogy a moszkvai testvéréhez képest szerény budapesti metrót nem sok műalkotással zsúfolták tele a szocialista korszak kivitelezői. A hármas vonal északi szakaszán található a legtöbb, tudatos környezettervezés eredményeképp kihelyezett képzőművészeti alkotás, de ezek jó része látott már szebb napokat is. Az alkotók, illetve örököseik örömmel segítenének a helyreállításban, a BKV azonban a kettes metróra koncentrál.

A nyolcvanas években adták át a Dózsa György úti metrómegállóban Szász Endre kettős porcelán művét, ami kifejezetten a hármas metró második szakaszának befejezésére készült. A képpárt nem pont a peron mellé szánta alkotója, mondta el érdeklődésünkre Szászné Hajdú Katalin, a pár éve elhunyt festő, grafikus özvegye, aki szerint az elhelyezés nemcsak a vandál kezeknek nyújt könnyű hozzáférést, de a dübörgő szerelvények miatti káros rezgések is rossz hatással vannak a mereven, fémszerkezetre rögzített porcelánlapokra.


Klikk a képre!
(Fotók: Nagy Attila)

Pár évvel ezelőtt megkeresték néhányszor a BKV illetékesei a Várdán élő és alkotó Szászné Hajdú Katalint, megemlítve, hogy rendbe kellene hozni a már akkor is töredezett, sérült, szürrealisztikus műalkotást, de a kezdeti egyeztetések után nem történtek konkrét lépések. "Pedig hollóházai szakemberek, így például a Szász Stúdió munkatársai örömmel ajánlották fel segítségüket", tette hozzá a festő özvegye, aki szerint a több milliós értéket képviselő "kétoldali" műalkotást le kellene szerelni, a sérült darabjait újra legyártani, és leginkább egy új helyet lenne jó találni, ahol nincs kitéve annyi káros hatásnak.

Zománcozott metróarculat

A hármas metró északi, Árpád hídtól Újpestig tartó szakaszán, amit 1990-re adtak át teljes egészében, állomásonként több műalkotás is található, közülük jó néhány igen rossz állapotban. Tari Gábor, aki képzõművészként a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán a Rajzi és Formaismereti tanszék munkatársa, kérdésünkre elmondta, hogy a nagy felületű, több darabból összeállított táblákat a tanszék alkotóközössége készítette, akiket egy kutatói együttműködés keretében kértek fel a metró építésekor a vizuális környezet megtervezésére és létrehozására. Az azóta már nyugdíjba vonult Nemcsics Antal egyetemi tanár vezetésével, az építészek és képzőművészek példaértékű együttműködésével kialakított metróarculat zománcozott fémdarabjait az 1995-ben privatizált Lampart budafoki gyárában gyártották le az alkotók saját terveik alapján, saját kezűleg.


Klikk a képre!

A komoly értéket képviselő absztrakt muráliák (az épített környezethez tervezett, abba szorosan illeszkedő alkotások) helyreállítása nem kerülne sokba, véli Tari Gábor, képenként ötven-, százezer forintból kihozható lenne az eltűnt, sérült fémlapok pótlása. Az alkotók feltehetőleg megtartották az eredeti terveket, ezek alapján minden további nélkül megoldható lenne a restaurálás, tette hozzá a képek egyik alkotója, aki szerint jó lenne, ha a további metrófelújítások során a BKV ismét igénybe venné a színekkel foglalkozó szakemberek munkáját, amit sajnos elmulasztott a Blaha Lujza téri és a Kossuth téri megállók esetében.

Katasztrofális

Nemcsics Antal festőművész, az egész metrószakasz színtervének kidolgozója csaknem száz közterületi, vagy középületi murália alkotójának mondhatja magát. A hetvenhét éves színkutató két zománcozott képe a hármas metró két megállójában dinamizálja a metróban áramló emberek mozgását, a Gyöngyösi utcai (fehér, kék, fekete színekkel operáló) alkotásnak azonban majdnem harmada hiányzik. Nemcsics Antal ritkán fordul meg ezen az állomáson, "megdöbbentett állapotuk", közölte megkeresésünkre. Szerinte a képek pusztulása nagyon sajnálatos, mert állapotuk az egész állomás vizuális megjelenését "katasztrofális mértékben rontja".


Klikk a képre!

Az 1990-ben kihelyezett képeknek nagy nemzetközi sikerük volt, tíz éven keresztül a Nemzetközi Színtudományi Akadémia színtervező szakos hallgatóinak tanulmányi kiránduláson mutatták be az új metrószakasz színinformációs rendszerét és a képeket, tudtuk meg a műegyetem Rajzi és Formaismereti Tanszékének egykori tanárától. Nemcsics képeinek különlegessége, hogy a nemzetközileg elfogadott, általa kidolgozott Coloroid színrendszer (MSZ 7300 számú eurokonform magyar szabvány) szerint készültek, és "a színélmények létrejöttében szerepet játszó fizikai és esztétikai törvényszerűségeket jelenítik meg".

A tűzzománc technikával, ezerkétszáz Celsius-fokon kiégetett képek eszmei értéke öt-, tízmillió forintra tehető, "teljes felújításukhoz ezen összegnek csak töredékére lenne szükség, mert műtermemben rendelkezésre állnak a felújításhoz szükséges összes adatok".

Prioritások

A képek alkotói
Gulyás Dénes (†), Madarassy Walter, Máriási Iván (†), Miskei László, Nemcsics Antal, Nemcsics Endre, Szász Endre (†), Tari Gábor, Zalakovács József.

A metróigazgatóság illetékességi körébe tartozó, megrongálódott műalkotások rendbetételére előreláthatólag 2007-ig nem lesz lehetőség, tudtuk meg a BKV sajtóosztályától. A főváros tulajdonában lévő közlekedési részvénytársaságnál ugyanis jelenleg a kettes metró teljes felújításáé a főszerep, azaz a kelet-nyugati vonal állomásainak felújítása, az alagút szigetelési munkái, egyes pályaszakaszok átépítése élvez prioritást.

A még évekig eltartó munkák után a cég reményei szerint a kék metró következik majd, de a hármas vonal sorsáról, és így a műalkotások restaurálásáról csak egy, a fővárossal közösen hozandó döntés rendelkezhet.