További Budapest cikkek
-
A kormány szerint autósüldözés folyik Budapesten - Elkezdték a Széll Kálmán téri átjáró építését
- BKK: Leszállíthatják a budapesti járatokról a maszk nélküli utasokat
- Szombattól pótlóbusz jár az 1-es villamos helyett a Hungária és a Könyves Kálmán körúton
- A koronavírussal magyarázza a BKV, miért nem lesz idén nyáron sem klíma a 3-as metrón
A bérlők fele nem újítja meg a szerződését az ötödik kerülettel, tudtuk meg a Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Zrt. vezetőjétől, Sélley Zoltántól. Ahogy arról beszámoltunk, az ötödik kerület egyoldalúan felemelte a tulajdonában álló üzlethelyiségek bérleti díját, ezt azonban a legtöbb bérlő nem fogadta el. Az önkormányzat ezért a szerződések felbontása mellett döntött, és csak azokkal ír alá újabb megállapodást, akik nemcsak a magasabb díjat fogadják el, hanem visszamenőleg is hajlandóak befizetni a különbözetet.
Az ügy 230 bérlőt érint, mondta az Indexnek Sélley Zoltán. A bérlők fele ment bele az alkuba, nagyjából harminc százalék pedig visszaadja a kulcsokat. 15-20 százaléka a bérlőknek azonban továbbra sem hajlandó tudomásul venni az önkormányzat döntését. Rájuk kilakoltatás vár.
Az önkormányzat fellépésére az akció kiterjedt volta hívta fel a figyelmünket. A bérleti díj emelése ugyanis nemcsak kereskedelmi egységeket érint, hanem kiállítóhelyeket és nonprofit kulturális egyesületeket is. A Fiatal Képzőművészek Stúdiója például pénteken várja a kilakoltatást.
Sélley szerint azonban szó sincs váratlan döntésről. A hetvenes-nyolcvanas években kötött szerződéseket évekkel ezelőtt felülbírálták, az egyoldalú emelést a bérlők azonban nem fogadták el. 2004-ben újabb bérleti díj emelést állapított meg az önkormányzat, piaci szintre emelve a követeléseket. Mivel az egyoldalúan módosított szerződések csak mindkét fél beleegyezésével lépnek életbe, a hiábavaló próbálkozások után a kerület úgy döntött: felmondja azokat, és csak olyan bérlőkkel írja alá ismét, akik nemcsak az emelt követelést fogadják el, hanem hajlandóak kifizetni az évek alatt felhalmozódott különbözetet is.
A vagyonkezelő vezetője szerint a kulturális tevékenységet folytató bérlőknek csökkentett összegeket határoztak meg, az FKSE egy bizottsági döntés értelmében ezen belül is kedvezményt kapott. A 2004 óta gyűlő hátralékot azonban nekik is be kell fizetniük.
Sélley arra nem tudott egyértelműen válaszolni, hogy az egyesülettől miért kértek minden levélben más összeget, hol 600 ezer forintot, hol 1,8 vagy 3,2 milliót.
Azt azonban állította: nem fél attól, hogy fellépésük miatt folytatódna a belváros kiüresedésének folyamata. Úgy vélte, hamarosan minden, a döntés miatt bezárt üzlet gazdára talál. Szakmai körök az esettől függetlenül hívták fel a figyelmet arra, hogy a belső kerületekből eltűnő kiskereskedelem a városrész funkcióvesztéséhez, szürküléséhez vezethet. Egyesek viszont úgy vélik, a negyedbe nem az olcsó bérleti díjakkal lehetne életet lehelni, hanem olyan komplex elképzeléssel, rendezési tervvel, ami embereket, vásárlókat csalogatna be.
A folyamatot mindenesetre erősítheti, hogy a kerület támadást intézett helyi kulturális intézmények és fórumok ellen is. Egyoldalúan felmondta például az értékes ingatlant bérlő Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum szerződését. A múzeum néhány éve költözött a kerületbe, és saját költségén újította fel a Bazilika mellett található épületet. Az önkormányzat itt még a bérleti díj emelésével sem próbálkozott.
Rogán Antal polgármester bezáratta a fővárosiak népszerű találkozási helyét, a Gödör klub büféjét is az este nyolctól érvényes zajrendeletre hivatkozva. Az MSZP és SZDSZ nyilatkozata viszont arra mutatott rá, hogy ilyen rendelet nem létezik, és a büfét végül a működési engedély hiánya miatt záratta be. Az engedélyt egyébként a Gödör zavaros tulajdoni helyzete miatt nem tudta megszerezni az üzemeltető.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
