Légihídon kívül mindent ígértek a XVII. kerületnek

"A menetrendet a reggeli csúcsforgalomban nyugodtan elfelejtheted vagy a feltüntetett menetidőt beszorozhatod kettővel-hárommal" - mondja a rákoskeresztúri városközpontnál egy zuglói középiskolába induló diák. Az utcai hőmérőn a kerület száma (17) egy mínusz előjellel.

Egy munkába igyekvő idősebb asszony nem dühöng az állandó dugók miatt. Azt mondja, hogy a végállomáson mindig kap ülőhelyet, és olvasgat addig, amíg az Örs vezér terére be nem fut a busszal. "Nyugdíjas vagyok, de bejárok még dolgozni - magyarázza. - A főnökeim nem veszik komolyan a munkaidőt, de amíg a lányaim itthon laktak, bosszankodtak eleget a közlekedés miatt."

Ismerik a kritikus pontokat

A rákoskeresztúri városközponttól (a teret néhány évvel ezelőtt Robert Schumanról nevezték el, nem a zeneszerzőről - ő nevét két n-nel írta -, hanem az európai egyesítésben kulcsszerepet játszó francia külügyminiszterről, bár mindkettőjük idegenül bolyongana e tájon) a 61-es busz több helyen kénytelen hosszú perceket vesztegelni vagy araszolni a dugóban. Az első kritikus pont a Jászberényi úti felüljáró, majd az Éles saroktól csak araszolva haladunk az Örs vezér teréig. A 61-es expressz busz hiába megy a Jászberényi úttal egy ideig párhuzamosan futó Keresztúri úton, az Egis gyógyszergyárnál ott is rendre megáll a kocsisor.

"Ismerjük a torlódást okozó kritikus pontokat, de buszsávok kialakítása, a buszoknak elsőbbséget biztosító jelzőlámpák felszerelése csak jelentős anyagi ráfordítással oldható meg" - nyilatkozza az Indexnek Somodi László, a BKV forgalomfejlesztési és -szervezési osztályvezetője. Az ideális helyzet eléréséhez még olyan nagyberuházásra is szükség volna, mint például a Jászberényi úti felüljáró szélesítése, ez azonban csak a fővárosi önkormányzat finanszírozásában valósulhat meg.

Határidő és pénz nincs

Légihídon kívül szinte minden megoldás szóba került a szűk kivezető utakkal rendelkező XVII. kerület közlekedésének rendezésére. Ideális megoldást valamilyen kötöttpályás közlekedési eszköz jelenthet, nem mintha ez nem kerülne pénzbe. A főváros 15 éves fejlesztési tervében szerepel a rákoskeresztúri gyorsvillamos, felmerült az Örs vezér terére futó gyorsvasút ötlete, vagy a helyi civilszervezetek által forszírozott, Pillangó utcai állomásnál leágazó metrószárnyvonal, ezek azonban inkább délibábos elképzelések, nem pedig a fényes jövő. A vasúti sínek azonban 1868, az Északi Vasút Pest és Hatvan közti vonalának megnyitása óta a Jászberényi úttal párhuzamosan futnak, és a XVII. kerületben több megállóhely is van, bár vonat reggelente átlagosan csak félóránként jön. (A rákoskeresztúri lakótelephez legközelebb eső megállót a MÁV évekkel ezelőtt megszűntette.)

"Terveink között szerepel, hogy a városközponttól körülbelül egy kilométerre lévő rákosligeti vasúti megállóhoz helyezzük át a buszvégállomást - mondja Hoffmann Attila, XVII. kerületi polgármester -, és a buszjáratok a kerület minden részéből ide szállítanák az utasokat." A kerület vezetése a beruházást a városrészközpont rehabilitációjával akarja összekötni. A polgármester elmondása szerint "tőkeerős cégekkel" tárgyalnak üzletközpontok és lakóházak megépítéséről, de "határidő és pénz" egyelőre nincs.

A távoli jövőbe vesznek

A rákosligeti vasúti megállótól néhány tucat ember utazik egy-egy járattal a 15-20 percre lévő Keleti Pályaudvarra. (Busszal és metróval ezt a távolságot csúcsidőben 60-80 perc alatt lehet megtenni.) A MÁV Rt. Kommunikációs Igazgatóságán elmondták: a "hosszabb távú tervek" között szerepel a Keleti pályaudvar Kerepesi út felé eső végén négy vágány - "elővárosi fejperon" - létesítése. "Megfelelő forgalomszervezéssel" addig is képes lenne a pályaudvar sűrűbben közlekedő elővárosi járatokat fogadni. (Ez harminc perces követési időt jelent, de ettől valószínűleg még nem fognak a XVII. kerületiek a néhány percenként járó buszok helyett a vonatra átszokni.)

A távoli jövőbe vesznek a MÁV tervei a rákosligeti és rákoshegyi állomás felújításáról, a kocsipark vagy a forgalom fejlesztéséről.

Jelenleg ketten vannak

Az agglomerációs tömegközlekedési fejlesztéseket ősztől a Budapesti Közlekedési Szövetség (BKSZ) koordinálhatja az önkormányzatok és a közlekedési társaságok között. "Jelenleg ketten vagyunk a BKSZ Előkészítő Irodán, és az ősszel bevezetendő közös bérletrendszeren és a cégalapításon dolgozunk" - mondta el az Indexnek Kéthelyi József igazgató, aki szerint a valószínűleg közhasznú társaságként, hat-tíz fős szakembergárdával működő cég az ősztől kezdhet hozzá a közlekedésfejlesztés összehangolásához. A rákoskeresztúri tömegközlekedés fejlesztéséről csak ezután tudnak "érdemben nyilatkozni".

A BKV-s Somodi László is abban bízik, hogy a BKSZ felállásával "egyensúly alakul ki" a fővárosi tömegközlekedésben. Ennek keretein belül a XVII. kerület külső részeiről a kerületközpontba tartó járatokat is összeköthetik a 61-es buszokkal, mert így nem kellene átszállással megszakítani útjukat a Rákoscsabáról vagy Rákosligetről az Örs vezér tere felé tartó utasoknak. Ehhez azonban egységes járműparkot (csupa csuklós busz) és a kerületből kivezető utakon a buszok elsőbbségét kellene biztosítani.