Legálissá tenné a borravalót a kormány

A kormányfő jelezte, hogy az építőipar, illetve az idegenforgalom és a vendéglátóipar a fekete és szürke foglalkoztatás legaktívabb szereplőinek tekinthető. Csak az építőiparban minden harmadik foglalkoztatott feketén vagy szürkén dolgozik, az államháztartást ebből fakadóan érintő bevételkiesés legalább 100 milliárd forintra tehető.

0-15 százalék között

Gyurcsány Ferenc szavai szerint a jövőben az építési engedélyezési eljárásban meg kellene mondani, hogy mennyi lesz a kivitelezés várható költsége, mikor kezdődik meg a kivitelezés, ki végzi azt és a munkanaplóban szerepeltetni kellene, számlák csatolásával, hogy mi a munkavégzés üteme. Hozzátette: a használatba vételi engedély kiadása előtt ellenőriznék, hogy az építkezéssel kapcsolatos számlák rendelkezésre állnak-e. A miniszterelnök közlése szerint az erről szóló javaslatot első olvasatban tárgyalták, még egyeztetni szeretnének az érintett szakmai szervezetekkel a tervekről.

"A vendéglátásban az a kormány javaslata, hogy tegye kötelezővé a vonatkozó jogszabály, hogy 0 és 15 százalék között, a számlán tüntessük fel a borravalót" - folytatta Gyurcsány Ferenc, hozzátéve: hogy ez hol mennyi, azt az adott vállalkozás maga dönti majd el. A felszolgálásban résztvevők jövedelmét kiegészítő borravaló személyi jövedelemadó alapját képezi, és mértékét a számlán kívül az étlapon is fel kell majd tüntetni.

Nem csökken a gyes és a gyed

A kormány elfogadta a száz lépés politikájával kapcsolatban hétfőn ismertetett, a foglalkoztatást érintő intézkedések végrehajtási menetrendjét, illetve tárgyalt az igazságügyi tárca Btk.-módosítással kapcsolatos előterjesztéséről, amely a foglalkoztatással összefüggésben elkövetett adócsalás tényállását hivatott pontosítani.

A menetrend szerint a 15 pontos csomag egyes elemei - például a foglalkoztatási törvény módosítását kezdeményező és az alkami munkavállalást kiterjesztő előterjesztés - már idén nyáron, illetve ősszel hatályba lépnének, mások - például a garantált minimálbér szabályozására és a munkaügyi ellenőrzés rendszerének átalakítására vonatkozó szabályozás - 2006. január elsejétől hatályosulna.

Gyurcsány Ferenc igyekezett eloszlatni néhány, a sajtóban szerinte tévesen közölt hírt a száz lépés politikájának eddig bejelentett részleteivel kapcsolatban. Ennek keretében határozottan cáfolta, hogy a kormány csökkentené a gyes és a gyed összegét.

"Politikai hakninak is kevés"

A kormányfő elmondta: jövő hétfőn tájékoztatja az Országgyűlést a kormány által az egészségügyben tervezett, legsürgetőbb teendőkről. Még szerda délután folytatja ez ügyben a konzultációt az egészségügyi tárca vezetőjével. Úgy értékelte: olyan rendszer kell, amelyben megfizetik az orvosokat és a nővéreket, és amelynek legerősebb része az alapellátás.

A miniszterelnök szerint az adók és a járulékok csökkentéséről akkor lehet dönteni, ha már "tisztába tettük" az állam jövőbeni szerepvállalását a különböző területeken, és látszik, mennyit sikerült "megspórolni" az állami szerepvállalás racionálisabbá tételével, a jövedelmek kifehérítésével. Hozzáfűzte: a következő hetek a közszolgáltatásokról és az állami szerepvállás finanszírozásáról szólnak majd.

Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője a miniszterelnök bejelentésire reagálva az MTI-nek azt mondta: "ez még politikai hakninak is kevés". "Önelégült mondatok, semmitmondás, pótcselekvés jellemzi a kormány munkáját" - tette hozzá.

Nyolc éve van kék könyv

Az alkalmi munkavállalók úgynevezett kék könyve 1997 óta létezik, de igazi érdeklődés csak az elmúlt három évben mutatkozott iránta. Míg 2001-ben 32 kiváltott igazolványt tartottak számon, a tavaly év végén már több mint 131 600 volt - tájékoztatta az Indexet a munkaügyi tárca sajtóosztálya. Az alkalmi munkavállalók után jelenleg is kell közterhet fizetni, az úgynevezett napi közteherjegy jelenleg 500 forintba kerül a foglalkoztatóknak. A kormány által bejelentett módosítások szerint ez az összeg csökken, négyszáz forintra, ugyanakkor a magánszemély foglalkoztatók saját személyi jövedelemadójukból az általuk váltott közteherjegyek 75 százalékát leírhatják majd.

Az alkalmi munkavállalók a jelenleg maximum 120 napot dolgozhatnak egy évben, a kormány javaslata szerint ez amennyiben a munkáltató magánszemély vagy a közhasznú szervezet, 200 napra nő. Nem változik azonban a 90 napos korlát, mely arra vonatkozik, hogy egy munkavállalónál évente maximum ennyit dolgozhat az alkalmi munkás.

Tavaly 773 millió forint folyt be a költségvetésbe az alkalmi munkavállalók után megváltott közteherjegyekből: ha az összeget elosztjuk előbb az alkalmai munkavállalók több mint 131 ezres létszámával, majd a napi 500 forintos összeggel, az eredményt azt mutatja, hogy amennyiben minden munkaadó befizette az összeget, egy kék könyvesre csak évi 11 nap munka jut, ami aligha valószerű.