Megfúrják a reformot az orvosok?

A prezentáción falra vetített képen labdáért küzdő és egymást orrba vágó kézilabdások szemléltették az egészségügyi reform által keltett belső konfliktusokat. A következőn egy szakadékba rohanó vonat szerepelt, ezt talán nem kell magyarázni. Volt még egy kép, amely egy a sivatagban magányosan átkelő embert mutatott – ki nem mondottan ez az egészségügyi minisztert volt hivatott jelképezni.

A kormány nagy lendülettel vágott neki az egészségügy átalakításának, de nem számolt az egészségügyi dolgozók várható ellenállásával – mondta Blaskó György, a Debreceni Egyetem professzora, aki a Capitol Consulting Group (CCG) tanácsadó cég felkérésére készítette el a Kórlap a magyar egészségügyről szóló tanulmányt.

Magánpraxis a közkórházban

A megfelelő támogatói bázis hiányában a tanácsadó cég szerint az egészségügyi dolgozók egy része csendes ellenállással, az intézkedések kikerülésével fogja félrevinni az egészségügyi reformot. A kormány eközben újabb központi intézkedésekkel és pénzügyi megszorításokkal próbálja letörni a különböző érdekcsoportok ellenállását, eközben nem lesz energiája a szerkezeti reformok végrehajtására. Az egészségügy sikeres átalakítása a benne dolgozók nélkül nem vezethet eredményre – vonta meg a mérleget Blaskó György.

A megoldás a professzor szerint az lehet, ha az orvosok, nővérek, asszisztensek, az egészségügyben dolgozók valóban érdekeltek lesznek az átalakulásban. A reform támogatottságához ezért elkerülhetetlen az orvosok és az egészségügyi dolgozók fizetésének emelése – hangsúlyozza a tanácsadó cég tanulmánya.

A cég azt is javasolja, hogy a közkórházakban lehessen magánpraxist is folytatni. Ez a gyakorlatban úgy valósulhatna meg, hogy az orvosok, szolgáltatók szerződést kötnének a kórházakkal a helyiségek és eszközök használatára. Ugyanazon a helyen például délelőtt közellátás zajlana, délután pedig a magánszolgáltatók rendelései következnének.

A mutyizás alkonya

A CCG szerint így megszűnne a mutyizás a kórházakban, a magánpraxist végzők nem lenyúlnák az eszközöket, műszereket, hanem maguk is érdekeltek lennének azok hatékony felhasználásában. A magánpraxisok tőkét is bevonhatnának a kórházak fejlesztésébe, s ez egyfajta hízókúra lenne a későbbi privatizációhoz.

A professzor értékelése szerint az orvosok mintegy 15-20 százaléka a jelenlegi rendszer fenntartásában érdekelt, ők kapják ugyanis a 30-100 milliárd forintosra becsült paraszolvencia jelentős részét. Az orvosok 80-85 százaléka azonban tisztább viszonyokat, kevesebb adminisztrációt, a túlterheltség csökkenését várja az egészségügy átalakításától.

A hálapénz mértéke egyébként fontos mérőszáma a reform sikerességének – jegyezte meg Blaskó György. A csúszópénznek ezt a formáját ugyanis az orvosok alacsony fizetésük kiegészítésére, a betegek a jobb körülmények elérésére, az egészségügyet irányítók pedig az intézmények finanszírozásának kiegészítésére fordítják.

Ha visszaszorul a hálapénz, az azt fogja mutatni, hogy a reform sikeres, az egészségügyi rendszer átláthatóbb, hatékonyabban finanszírozott és jobban működik.

Felszabadítható 350 milliárd forint

A Capitol Consulting Group tanulmánya szerint az egészségügyi költségvetés csökkentésével, tőke kivonásával nem valósítható meg a reform. A szerkezetátalakítással, a tulajdonosi szerep erősítésével, a teljesítmény mérésével, szigorúbb költséggazdálkodással már rövid távon is 350 milliárd forint válik hatékonyan felhasználhatóvá az eddigi kiadásokból.

Az egészségügyi reform olyan projektnek is tekinthető, amely professzionális változásmenedzsmentet igényel, ez azonban hiányzik az államigazgatásban – fejtette ki Turi Ferenc a Capitol Consulting Group tulajdonosa. A cég az egészségügyi reformról szóló tanulmányt saját kezdeményezésre készítette. Az Index kérdésére Turi Ferenc elmondta: az Egészségügyi Minisztériumhoz eddig nem jutatták el a tanulmányt, de ha érdeklődés mutatkozik, eredményeiket megosztják a tárcával.