Civilek serege perli a honvédelmi tárcát a tubesi radar miatt

Megkezdődött a civilek kontra Honvédelmi Minisztérium (HM) közigazgatási per a Tubesre tervezett NATO-radar ügyében a Fővárosi Bíróságon (FB) pénteken. A több tucatnyi felperes között van helyi civil, környezetvédő szervezet, Pécs megyei jogú város önkormányzata, továbbá magánszemélyek.

Korábban, a közigazgatási eljárásban az első fokon eljáró katonai építésügyi hatóság, majd pedig másodfokon a honvédelmi miniszter is engedélyezte a Tubes tetején lévő katonai híradó objektum korszerűsítését, a NATO-radar kiépítését. A közigazgatási eljárásban korábban megszületett másodfokú miniszteri határozatot azonban megtámadták a felperesek az FB-n.

A pénteki tárgyaláson a felperesek többek között azzal érveltek, hogy anyagi és eljárásjogi szabálysértések történtek a közigazgatási eljárásban. Kifogásolták, hogy a közigazgatási hatóságként eljáró honvédelmi szervek gyakorlatilag a saját ügyükről döntöttek, továbbá felvetették, hogy korántsem csak korszerűsítésről van szó, valójában egy új létesítményt építenek, a tervezett radar környezetében pedig fokozottan védett ivóvízbázisok, illetve azok védőzónája helyezkedik el.

Elektromágneses sugárzás

A felperesi oldal felvetette azt is, hogy a tervezett radar 15-20 kilométeres hatásterületén belül több százezer ember él, a szakemberek egy része szerint pedig az elektromágneses sugárzás növeli a neurológiai megbetegedések számát. Bár, az nem bizonyított, hogy a radar káros az egészségre, de félnek az ott lakók, és ez már önmagában is egészségkárosító hatású.

Továbbá a felperesek szerint a radarépítés sérti a tulajdonhoz való jogukat is, hiszen senki nem szeretne nagy hatótávolságú radar közelében élni, így az ott lévő ingatlanok értéke csökken, ami jelentős kárt okoz a jelenlegi tulajdonosoknak.

A felperesek felvetették, hogy a honvédelmi szervek eljárása nemzetközi egyezményekbe ütközik, mert nem tartja be az elővigyázatosság elvét, amely szerint nem lehet az embereket olyan környezeti hatásoknak kitenni, amelyek következményei ismeretlenek, továbbá a nyilvánosság nemzetközi egyezményben rögzített elvének sem felelt meg a honvédelmi szervek eljárása.

A főnyaláb nem releváns

Az alperesek ugyanakkor vitatták a felperesek perbeli legitimációját, azt hogy egyáltalán részt vehetnek ebben az eljárásban, miután ennek feltétele a nyilvánvaló és közvetlen kapcsolat a felek és a per tárgya között.

Az alperesi oldal egyik jogi képviselője többek között azzal is érvelt, hogy radarsugár főnyalábja legrosszabb esetben is csak a közeli televíziós adótorony tetejét éri, ezért a felperesek számára nem releváns. Az alperesek azt is nyomatékosan hangsúlyozták, hogy ennek az eljárásnak a tárgya kizárólag az építési engedély jogszerűségének vizsgálata.

A Tubesre tervezett NATO-radar ügyében indult közigazgatási per pénteki tárgyalását elnapolták, május végén folytatódik a FB-n.

Milliárdos kára lehet a HM-nek

A Fővárosi Ítélőtábla február 7-én ideiglenes intézkedésként felfüggesztette a perben vizsgált építési engedély végrehajtását mindaddig, amíg a közigazgatási perben meg nem születik a jogerős érdemi döntés. Ezzel kapcsolatban a HM márciusban azt közölte, hogy körülbelül 1,2 milliárd forint kártérítést kell fizetnie a Tubesre tervezett radar szállítójának. A szaktárca egyeztetni fog a tendereztetést végző NATO-ügynökséggel, illetve a radart gyártó olasz céggel a kártérítés összegéről.

Tavaly márciusban népszavazás volt Pécsett a Tubesre tervezett lokátor ellen, ám az érvénytelen lett, miután csak a választásra jogosultak harmada vett részt. Az érvényes voksok több mint kilencven százaléka elutasította a radarépítést. Néhány nappal később a kormány döntött a katonai létesítmény megépítéséről, amelynek terveiben korábban még a Zengő szerepelt helyszínként.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!