Mobillefojtóval a csirkemenyországba

A kabai polgármesteri hivatal előtt már kora reggel gyülekeztek a szakemberek. Állatorvosok, főállatorvosok, katasztrófavédelmi munkatársak, a rendőrség és a földművelési Minisztérium emberei. A szájból kiömlő pára és a cigarettafüst elvegyült a köddel. Ideális nap egy járványügyi gyakorlathoz.

A társaság a feszült perceket viccelődéssel próbálja elütni, így mindenki kacarászik azon, hogy ha most AIDS-járvány ellenes gyakorlat lenne, akkor a csirketelep helyett mindenki mehetne kupleráji üzemlátogatásra. Az újságírók ezúttal inkább a pálinkával való fertőtlenítést helyezik előtérbe.

Első ütem, elmélet

Tekintse meg képeinket!

A gyakorlat első része, hogy bejelentik, madárinfluenza gyanús tetemet találtak egy hajdúsági telepen. Hajdú megye azért kiemelten fontos ebből a szempontból, mert itt nagy hagyományai vannak a csirketenyésztésnek, és a hortobágyi nemzeti park a vándormadarak egyik kedvelt pihenőhelye, mondták az előadók.

Az állategészségügyi szolgálat különböző szintű vezetői és szakemberei magyarázzák el a teendőket egy bekövetkező járvány esetére. A teremben megszólalók mindegyikét doktornak hívják, így előadást tart Lakatos, Kovács, és Kóser doktor is. Mindenki terminus technikusokban beszél, azaz hivatalos csirkenyelven.

Elmondják, hogy igazán nagy állategészségügyi járvány utoljára 1972-ben volt Magyarországon, azóta csak gyakorlatokat végeztek. De ha most lenne... A bejelentés után azonnali helyszíni vizsgálatot rendelnek el, és megindul a járványügyi nyomozás. Innentől kezdve elkezd dolgozni az alá-, és fölérendelt intézmények hálózata. Helyi járványügyi központot hoznak létre, az állatorvosok vizsgálódni kezdenek. Kiszállnak, boncolnak, elismernek.

Szakszavakkal megkezdődik a vélhető fertőződés tisztázása. A tenyésztőnek kötelező elhullási naplót vezetnie, ami napra pontosan mutatja az adatokat. A zárlat idején a gyanús telepre senki sem léphet be vagy ki, majd megtörténik a postagalambok zár alá vétele is.

Trágyát, istállóhulladékot elszállítani nem lehet. Ki, mit, mikor, milyen járművel, hova, rendszám, zuhanyzók, kéz és lábfertőtlenítők ellenőrzése; a hivatali gépezet papíron és ábrákon impozánsan működik.

Második ütem, mobillefojtó gépjármű

A gyakorlatban és az alapos kivizsgálások után bebizonyosodott, hogy a gyanú helyes volt, és a csirketelep valóban megfertőződött. Ekkor már a járvány lokalizálása, az állatok leölése, és az alapos fertőtlenítés következik. Újságírók az egyes buszba, szakemberek a kettesbe, és már haladunk is Kaba határába, ahol egy gazdasági épületben, a gyakorlatban is bemutatják az eljárást.

Megérkezünk a csirkelágerbe. A rácsos kapuk mögött vegyvédelmi ruhába öltözött, szájmaszkos emberek ácsorognak a különféle laboratóriumi eszközök, és gázzal telt tartálykocsik között.

Az első asztalnál a gyanús körülmények között elhullott baromfi boncolását mutatják be. Alaposan megvizsgálják a hullát, majd a szerveit kiveszik, és lezárt zacskókban kivizsgálásra elküldik a fővárosi laboratóriumokba. A maradékot veszélyes hulladéktárolóba teszik.

Klikk a képre!

Egy másik asztalon egy élő állatot is megvizsgálnak, vért vesznek tőle. Ezután egy fülpiszkálónak látszó tárgyat dugnak a csirke torkába és hátsójába, és az így vett mintát szintén elküldik további vizsgálatokra.

Ha pár napon belül az a visszajelzés érkezik, hogy az állatok valóban fertőzöttek, akkor az addig is karanténban lévő állományt leölik. Nagyüzemi telep esetén ipari szén-monoxidot engednek az épületbe, és a szakszóval hulláknak nevezett döglött állatokat elszállítják, majd kiszellőztetnek.

Kisebb baromfitelepeen mobillefojtó járművel végzik ugyanezt. A szemléltetés részeként nagyjából kétszáz élő baromfit helyeznek el a speciális járműben, és kinyitják a gázcsapokat. A csirkék kaparással és csipegő hangokkal jelzik, hogy nem élvezik az eljárást, de a szakember szerint ez a leghumánusabb módja a tömeges felszámolásnak. Az állatok elkábulnak, majd bóbiskolásba kezdenek, és tíz perc múlva beáll a fulladásos halál.

Harmadik ütem, konklúzió

A gyakorlat sikerült. A feltételezett járványt a hatóságok közös együttműködésével sikerült lokalizálni, és a megfelelő eszközökkel megállítani. A szakemberek elmondása szerint évekkel ezelőtt Olaszországban 40 millió baromfit kellett kiirtani. Magyarországon a becslések szerint 15 milliárd forint értékű baromfiállományt nem fenyegeti veszély.

Mindenki ehet tehát farhátat vagy csibeburgert anélkül, hogy rettegnie kelljen a következményektől. A gyakorlat végére a nap is kisütött, mindenki elégedetten távozhatott a helyszínről. Azért a csirkeszagot még sokáig éreztem magamon, hazafelé a vonaton.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!