Csurka szabálytalanul lett MIÉP-elnök 2003-ban

2005.09.20. 15:52
Szabálytalan módon választották két és fél évvel ezelőtt újra Csurka Istvánt a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) elnöki posztjára - mondta ki jogerős ítéletében a Fővárosi Ítélőtábla. A párt szóvivője szerint ez nem kérdőjelezi meg Csurka István posztját, mivel idén újra elnökké választották, s ezt senki sem kifogásolta.

A MIÉP 2003-as országos gyűlésének előkészítése és összehívása szabálytalan volt, ezért a Fővárosi Ítélőtábla megsemmisítette a Csurka István elnökké választásáról a gyűlésen született párthatározatot. Ugyanezen okok miatt semmisítette meg a bíróság azt a határozatot, amely elutasította a Csurka ellenjelöltjeként fellépő Bognár László, akkori alelnök kizárása elleni fellebbezést. Az indoklás szerint nem volt kétséget kizáróan megállapítható, hogy tényleg az arra jogosultak vettek-e részt a 2003. február 23-i országos gyűlésen, mindegyikük kapott-e szabályos meghívót, és határozatképes volt-e egyáltalán a tanácskozás.

"A MIÉP vezetése a helyén van, és folytatjuk a munkát" - kommentálta a döntést Győri Béla, a parlamenten kívüli párt szóvivője az ítélethirdetés után. Kijelentette: Bognár László "párttagsága és elnöki pályázata ma már tárgyszerűtlen", mivel más politikai szervezet alelnöke, ezt pedig a MIÉP alapszabálya nem engedi meg. Csurka Istvánt pedig ez év elején ismételten a párt élére választották - annak az országos gyűlésnek a határozatait pedig határidőig senki nem támadta meg.

Tökmagjankók

A Magyar Igazság és Élet Pártja számára súlyos vereséget - a parlamentből való kiesést - hozó 2002-es választás után jelentek meg a Csurka István ellen forduló reformerek. Grespik László, a Fővárosi Közigazgatási Hivatal egykori elnöke, aki a választáson a MIÉP képviselőjelöltje volt, párton kívüliként indított mozgalmat Csurka István leváltására. Az akkori sajtó számolt be arról, hogy Grespik László, Bognár László alelnök és többek között Rozgonyi Ernő elnökségi tag részvételével 2002 decemberében a Palace szállóban "érettségi találkozót" rendeztek, s ott szóba került Csurka István esetleges leváltása is. A résztvevők bírálták Csurka élettársának, Papolczy Gizellának a tevékenységét, követelték a párt modernizálását és a Fidesszel való együttműködés átértékelését. Csurka István nemes egyszerűséggel "tökmagjankóknak" nevezte a reformistákat.

A magát Magyar Igazság és Élet Reform Tömörülésnek (MIÉRT) nevező csoport 2003 februárjában pert indított a MIÉP ellen. A MIÉP országos választmánya ugyanis kezdeményezte a MIÉRT vezetőinek eltávolítását, majd nem sokkal később Csurka István pártelnök jelentette be Bognár László, Rozgonyi Ernő, Deák Péter és Bíber József Tibor kizárását. Csurka szerint a magát reformernek nevező csoport tagjait "kívülről irányították", a párt alapszabályával ellentétes tevékenységükkel a MIÉP felbomlasztásán fáradoztak.

A MIÉRT-esek szerint szabálytalan volt Csurka elnökké választása is. Sokan nem kaptak például meghívót a küldöttgyűlésre, holott szavazati joguk volt. A küldöttgyűlés 2003-ban arra a szabályra hivatkozott, amely szerint csak az lehet elnökjelölt, aki a küldöttek legalább 20 százalékának jelölését elnyerte. Ilyen szabály azonban nem létezik. Idén áprilisban a Fővárosi Bíróság első fokon már kimondta: szabálytalan volt Csurka elnökké választása és Bognár László kizárása.

Jobboldali összefogás

A felperesek a párt megújulását és új vezető választását várják az ítélettől - mondták el újságíróknak a döntés kihirdetése után. A volt párttagok a döntés alapján úgy véli: idén szabálytalanul választották elnökké újra Csurka Istvánt. Közlésük szerint egy, a 2003. februári összetételű új országos gyűlés összehívását tartják szükségesnek, a jövő évi parlamenti választásokra tekintettel még az idén.

"Abban az esetben akár vissza is mennénk a MIÉP-be, hogyha egy új politikai formációt hoznánk létre", amely egy jobboldali összefogás élére állna - mondta Bognár László, aki az elsőfokú döntés kihirdetésekor még úgy nyilatkozott, eszük ágában sincsen visszatérni a pártba. A politikus a számba jöhető szervezetek között említve a Jobbikot, a Magyar Nemzeti Frontot és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat.