Német konzervatív lap a Kontroll Csoportról

A Die Welt csütörtökön A nem kedvelt újságírók ismét pellengérre kerülnek Magyarországon címmel közölt budapesti tudósítást. A konzervatív német újságban, a Springer lapkiadó konszern legnagyobb példányszámú politikai napilapjában Boris Kálnoky rámutatott: a Magyar Nemzet szerkesztősége a nevét adó magyar nemzet nevében tartotta kívánatosnak, hogy szinte az összes, Budapesten dolgozó külföldi tudósítót pellengérre állítsa. "Névvel és munkaadóval megjelölve láthatók mindazok, akik sárba rántják a magyar nemzetet: a FAZ, a londoni Times vagy a holland Volkskrant nyilvánvalóan tehetségtelen vagy szégyenletesen pártos írnokai."

"Csurkának nagy a hangja, csekély a befolyása"

Kálnoky meglátása szerint a felsorolt tudósítók "negatív" beszámolóiban mindenek előtt az antiszemitizmus témájáról van szó. "A magyarországi jobboldal szemében ez egyáltalán nem téma, a legtöbb médiuméban azonban nagyon is az. Nem azért, mintha Magyarország annyira antiszemita beállítottságú volna, hanem mert egy igen csekély befolyással bíró, ám nagyszájú politikus, Csurka István újra meg újra fülsértő dolgokat mond erről, ami azután persze bekerül az újságokba."

Újságírással foglalkoznak-e a Magyar Nemzet munkatársai?

Ilyen csúnya dolog tehát az újságírás - állapítja meg a Die Welt tudósítója, hozzátéve: "hogy a Magyar Nemzet újságírói a maguk részéről újságírással foglalkoznak-e, vagy pedig választási hadjáratot folytatnak egy bizonyos párt érdekében, az más kérdés. A (bírált külföldi tudósítókra vonatkozó) számadatok ugyanis az úgynevezett kontrollcsoporttól származnak, amely a miniszterelnöki hivatalhoz tartozik; a Magyar Nemzet a kormányhoz közelállónak számít, áprilisban pedig választások lesznek".

Orbán kormányának nem volna szüksége ilyen kicsinyes piszkálódásra

"Ha helytálló a gyanú, hogy tulajdonképpen a választási hadjárat keretén belüli megfélemlítési kísérletről van szó, akkor csak azt mondhatjuk: kár. Mert Orbán Viktor kormányának voltaképpen egyáltalán nincs szüksége ilyen kicsinyes piszkálódásokra. Magyarország és kormánya egészen elégedett lehet a teljesítményével. Az országnak kiváló esélye van az EU-csatlakozásra, a gazdaság növekszik, dacára a világgazdaság zsugorodásának, Orbán pedig egy sor merész kezdeményezéssel megmutatta, hogy stratégiai látomásokkal rendelkező politikus."

Kálnoky fölteszi a kérdést: miért van szükség a nagyvonalú látásmód mellett kicsinyes taktikai intrikákra, a médiumokkal való perlekedésre? Egyúttal felidézi, hogy "Orbán már több mint egy évvel ezelőtt meglobogtatott a parlamentben egy listát nemszeretem (magyar) újságírók nevével, arról panaszkodva, hogy azok rossz hírét keltik Magyarországnak. Tény, hogy azok másnap ismét rosszat írtak: egy bizonyos politikusról, aki jegyzékbe foglaltatja a nemszeretem újságírók nevét".

Orbánnak a kormányzással kellene foglalkoznia

A Die Welt tudósítója végezetül azt tanácsolná Orbánnak, hogy foglalkozzék azzal, amit jól tud: a kormányzással. "A médiumokkal ne törődjön - vagy pedig keressen magának új médiatanácsadót. Olyant, aki nem a furkósbothoz nyúl, hanem talán rá tudja bírni a kormányfőt arra, hogy gyakrabban üljön le beszélgetni a sajtóval. Ugyanis az állami rádiótól eltekintve alig akadnak Orbán-interjúk vagy sajtóértekezletek, rendszeresen meg egyáltalán nem. Ki tudja, talán eljön a szerelem második látásra."