Gyurcsány fellélegezhet

A járulékot a választott pénztárnak fizetem majd?

Nem. Ugyanúgy levonják a fizetésből, mint eddig, ezzel az ügyfélnek semmi teendője nem lesz ezután sem.

Hogy kerül a pénztárhoz a befizetett járulékom?

A pénztár nem az ügyfél befizetett járulékát kapja meg, hanem a rá eső fejkvótát az Egészségbiztosítási Alapból. A fejkvótát a nem, kor lakóhely alapján egy matematikai képlet határozza meg.

Többet kell fizetni?

Az átállás idején nem. Akkor kell többet fizetni, ha az országgyűlés úgy dönt, hogy emeli az egészségbiztosítási járulék mértékét.

Mondhatja-e azt a pénztár egy állandó ápolásra szoruló idős embernek, vagy egy daganatos betegnek, hogy nem veszi fel a tagjai közé, mert túl sokba kerül az ellátása?

A pénztárak minden hozzájuk jelentkező ügyfelet kötelesek fogadni. Senkit nem tanácsolhatnak el vagy irányíthatnak át máshova meglévő ügyfeleik közül. Az Egészségbiztosítási Felügyelet ellenőrzi, hogy mindenki megkapja-e a szükséges ellátást. A pénztárak az idős, beteg emberek után egyébként magasabb fejkvótát kapnak, így anyagilag sem érdekük a visszautasítás. A nagyon drága beavatkozások, gyógyszerek megítéléséről nem a pénztárak, hanem az állami Nemzeti Egészségbiztosítási Központ (NEK) dönt.

Választhatok-e másik pénztárat, ha nem vagyok elégedett?

Biztosítóváltásra minden évben október 15. és november 15. között lesz lehetőség.

Ha Békés megyében élek, választhatok Budapesten illetékes biztosítót is?

Igen. A budapesti biztosító ezután köteles lesz Békés megyében lévő kórházzal, háziorvossal is szerződni, hogy az ügyfele a lakóhelyéhez közel kaphassa meg az ellátást.

Ha egy nyíregyházi biztosítóval szerződtem, de a Balatonnál nyaralok és ott ér baleset, akkor ellátnak helyben?

Természetesen. Baleset esetén a sürgősségi ellátást mindig a legközelebbi helyen kapja meg az ember.

Korlátozza-e a pénztáram azt, hogy melyik rendelőintézetbe, kórházba mehetek vizsgálatra?

Ezután is főként a háziorvosok irányítják a beteget a rendelőintézetbe vagy kórházba. Lesznek bejáratott és megszervezett betegutak, amelyeket a pénztárak felügyelnek. A beteg akkor mehet olyan orvoshoz, amelyikkel nem szerződött a biztosítója, ha az adott orvos vagy kórház fogadni tudja.

Igaz, hogy a pénztár egy budapesti beteg után nagyobb fejkvótát kap, mint egy Borsod megyében élő után?

Igaz. A régiók között most is nagyon nagy különbség van az egészségügyi kiadásokban. A fővárosban több a kórház és az emberek gyakrabban is járnak orvoshoz. Ha hirtelen mindenhol egyforma lenne a fejkvóta, akkor Budapesten több kórházat be kellene zárni. Az országosan egységes ,,fejpénz" ma még nem csökkentené, hanem konzerválná, sőt, növelné az igazságtalanságokat. Az új rendszer ezt a különbséget egy 5-8 éves átmenettel akarja megszüntetni, amikor megváltoztatja az arányokat a fejkvóták rendszerében is.

Vajon megéri-e majd a pénztáraknak a legmodernebb, legújabb, ám feltehetően nagyon drága technológiákat, gépeket finanszírozni, ha automatikusan megkapja ügyfeleit?

A pénztárak nem kapnak automatikusan ügyfelet, legföljebb az ügyfél kap automatikusan pénztárat. A biztosított pedig lecserélheti a maga pénztárát, ha elégedetlen vele, de a pénztár ezt egyetlen ügyfelével sem teheti meg. A technológiák fejlődésével természetesen az ellátási csomag tartalma változhat, új eljárások, gyógyszerek, eszközök, műszerek kerülhetnek be a finanszírozásba, a régi metódusok pedig kikerülhetnek a rendszerbál. Ez ügyben a Díjtétel Bizottság tehet javaslatot, az egészségügyi és a pénzügyminiszter pedig dönt.

Beleszólhatnak a pénztárak, hogy az orvosok milyen vizsgálatokat végeznek el?

Ahhoz semmi köze a pénztáraknak, hogy az orvos milyen vizsgálatokat alkalmaz. Azt viszont ellenőrizheti a pénztár, hogy betartják-e az előírt protokollt, illetve illetékesek abban, hogy a betegutat megszervezzék. A szakmai irányelveket, eljárásmódokat (protokollokat) viszont a jövőben is a szakmai kollégiumok készítik. Ha tehát egy betegnek az orvos szerint CT-vizsgálatra van szüksége, akkor azt a pénztár, ha akarná sem tudná megtiltani, mondván, hogy drága.

Milyen formában, hol jelenik meg ez a verseny a több pénztár között?

A verseny abban áll, hogy a pénztár a jövőben nem lesz köteles rossz minőségű szolgáltatásra szerződni, a minőségi adatok pedig nyilvánosak lesznek. A pénztárak versenyezhetnek abban is, hogy jobb környezetet nyújtanak a gyógyuláshoz, olyan szűrést kínálnak, amely nem része az ellátási csomagnak, többlettámogatást adhatnak gyógyszerekhez, jobb szervezéssel rövidebb várakozási időket biztosítanak.

Tönkre mehet-e amiatt egy kórház, hogy egyik pénztár sem akar szerződést kötni vele?

A pénztárak versenyre kényszerítik az egészségügyi szolgáltatókat. Lesznek olyan kórházak, szakrendelők, amelyekkel minden pénztár szerződni fog, ezek sok pénzhez jutnak és fejlődnek, illetve akadnak majd olyanok, amelyeket nem választ senki, ez pedig tönkremegy, ha nem képes javítania megítélésén. A területi ellátási kötelezettség azonban nem változik. Egy pénztár dönthet úgy, hogy bizonyos műtéteket (például szakorvos hiányában) az adott kórházban nem finanszírozza, de ezzel párhuzamosan gondoskodnia kell arról, hogy a pénztártag egy másik kórházban az ellátást megkapja.

Vihetik a pénztárak a profitot?

A pénztárak 3 évig nem nyúlhatnak a haszonhoz, ezután is csak abban az esetben, ha megfelelő céltartalékot képeznek, és nincsenek hosszú várólistáik. Ha ezek a feltételek teljesülnek, akkor is csak a fejkvótából származó bevétel maximum 2 százaléka lehet a kivehető nyereség, és ezen még az államnak és a magánbefektetőnek kell osztoznia.

A további tájékozódáshoz kattintson ide>>>