Andrea, Ilma
5 °C
11 °C

Egy évig semmi

2008.02.11. 17:42
Az Országgyűlés 203 igennel és 173 nem szavazattal elfogadta az egészségbiztosításról szóló törvényt. Az általános vita idején néhány százan tüntettek a kordonokkal körülzárt Parlament előtt. A törvény elfogadásával leghamarabb egy év múlva érezhet változást az állampolgár, addig meg kell alakulniuk a magánbefektetők részvételével létrejövő egészségpénztáraknak.

Az Országgyűlés néhány kisebb módosítással második nekifutásra is elfogadta az egészségbiztosításról szóló törvényt. A második szavazásra azért volt szükség, mert a köztársasági elnök decemberben nem írta alá a törvényt, hanem megfontolásra visszaküldte azt az országgyűlésnek.

A törvényjavaslatról a képviselők a Fidesz kezdeményezésére név szerint szavaztak. Az MSZP-frakció - Karsai József kivételéve - igennel, a Fidesz, a KDNP és az MDF, valamint Gyenesei István független képviselő nemmel szavazott.

A hétfői ülésnapon a kordonnal körülzárt Parlament előtt több százan tüntettek a törvény elfogadása ellen. Az ellenzék és több civil szervezet szerint a társadalombiztosítási rendszer megváltoztatása súlyos társadalmi különbségeket okoz, és a profitérdekeltség bevonása a rendszerbe nem javít a magyar társadalom amúgy sem jó egészségi állapotán.

Változás csak egy év múlva

Az első és legfontosabb kérdés, hogy a törvény elfogadásával milyen változást érzékel az állampolgár. A válasz: egy évig szinte semmit. Várhatóan 2009 első felében lehet arra számítani, hogy megjelennek az egészségpénztárak hirdetései. Az állampolgár ezután választhat, hogy melyik pénztár tagja akar lenni.

Ehhez egy belépési nyilatkozatot kell aláírnia, nevével, lakcímével, születési idejével és TB-számával. A belépéskor az ügyféltől semmilyen egészségügyi adat nem kérhető, a pénztárak mindenkit, kortól, egészségügyi állapottól függetlenül kötelesek felvenni tagjaik közé. Aki nem választ biztosítót magának, azt az adott megyében illetékes egészségpénztár tagjai közé sorolják majd.

Alapvető változás az egészségpénztárak tagtoborzási akciója után sem lesz. Aki beteg lesz, elmegy orvoshoz, ahol megkapja az ellátást. A vizitdíjon és a kórházi napidíjon kívül – ha akkor még lesz – mást nem kell fizetnie, és az egészségpénztárnak sem kell díjat fizetnie.

Az egészségbiztosítási járulékot ugyanúgy kell fizetni mint eddig: a munkaadó levonja a bérből és elutalja az APEH-hez. Akinek nincs munkaviszonya és más címen (nyugdíjas, munkanélküli, gyesen lévő, diák stb) sem fizetik helyette a járulékot, annak maga után kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot, amelynek összege jelenleg havi 4350 forint.

Belépnek a pénztárak

Elképzelhető, hogy a megalakuló egészségpénztárak már az elején marketingakciókat indítanak, amelyekkel ügyfeleket toboroznak. Lehet, hogy ajándékba vitaminokat, felvilágosító kiadványokat küldenek az ügyfeleiknek. Lehetőségük lesz arra, hogy átvállalják a vizitdíjat a beteg helyett (ha még akkor lesz vizitdíj), vagy szűrővizsgálatot ajánlanak.

Ha a beteg számára nem változik sok minden, feltehető a kérdés, mi értelme az egész törvénynek. Az egészségbiztosításról szóló törvény alapvetően megváltoztatja az egészségügy finanszírozásának módját. Jelenleg az egészségügyi ellátás költségét az Egészségbiztosítási Alapba befolyó járulékokból az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fizeti ki a háziorvosoknak, rendelőintézeteknek, kórházaknak.

A most elfogadott törvény ezt annyiban változtatja meg, hogy megyei illetékességű egészségpénztárak alakulnak. Az egészségpénztárak a “közös kalapba” befolyt összegből fejkvótaszerűen kapnak pénzt arra, hogy szervezzék és finanszírozzák tagjaik orvosi ellátását.

Licitálnak

A törvény fontos újdonsága, hogy ezekbe az állami többségű pénztárakba magánbefektetők is beszállhatnak. A magánbefektető csak kisebbségi tulajdonos lehet, maximum 49 százalékos részesedéssel. A versenytől és magánbefektetők bevonásától azt várják, hogy ügyfélbarátabbá és hatékonyabbá teszik az egészségügyet, megszüntetik a pazarlást, és jobban gazdálkodnak a járulékokkal.

A magánbefektetőnek és az államnak abból lehet haszna, ha a pénztár a fejkvótaszerűen kiosztott pénzből megtakarítást ér el úgy, hogy aki beteg, azt meg is gyógyítja. A pénztárak 3 évig nem fizethetnek osztalékot, később is csak akkor nyúlhatnak a haszonhoz, ha megfelelő céltartalékot képeztek, és nincsenek hosszú várólistáik. Ha ezek a feltételek teljesültek, akkor a bevétel maximum 2 százaléka lehet a kivehető nyereség. Ezen a nyereségen az állam és a magánbefektető osztozik.

A törvény deklarált új vonása, hogy versenyt hirdet a pénztárak között, de azt egyelőre nem tudni, hogy ez a gyakorlatban is megvalósul-e. A verseny abban állhat, hogy a pénztár a jövőben nem lesz köteles rossz minőségű szolgáltatásra szerződni a kórházzal, a minőségi adatok pedig nyilvánosak lesznek. A pénztárak versenyezhetnek abban is, hogy jobb környezetet nyújtanak a gyógyuláshoz, olyan szűrést kínálnak, amely nem része az ellátási csomagnak, többlettámogatást adhatnak gyógyszerekhez, jobb szervezéssel rövidebb várakozási időket biztosítanak.

Ha a beteg elégedetlen az orvosi ellátással, választhat másik pénztárat, amely jobb körülményeket és feltételeket kínál. Félévente, tehát minden évben október 15. és november 15. között lehet egészségpénztárat váltani.

Az egészségbiztosítási rendszerről bővebben olvassa el kérdés-felelet formájában készült összefoglalónkat>>> vagy korábban készült Szájbarágónkat>>>>

Átadja helyét az OEP

Mi fog történni az elkövetkező egy évben, amíg elkezd működni az új egészségbiztosítási rendszer? Az állam nemzetközi tendert hirdet azoknak a befeketteőknek, akik szeretnének beszállni az állammal közös egészségpénztárakba.

Az állam 18 megyében, illetve a Budapestet is magába foglaló központi régióban 4 zártkörű részvénytársaságot hoz létre 20 millió forintos alaptőkével. Ezekbe szállhatnak be azok a magáncégek szállhatnak be, amelyek a liciten a legtöbb pénzt teszik le (ügyfelenként legalább 12 ezer forintot) egy-egy megyéért.

A licitből az állam legalább 120 milliárd forint bevételre számít. Mivel valószínűleg nem lesz 22 érdeklődő magánbefektető, végül várhatóan 8-10 különböző nevű pénztár alakul meg, amelyek közül némelyik 2 vagy 3 (nem szomszédos) megyéért is felelős lesz.

Az egészségpénztárak megalakulása és az ügyfelek toborzása után 2009 májusában az Országos Egészségpénztár megszűnik és megkezdi működését az új finanszírozási rendszer.