400 ezer aláírás gyűlt össze az újabb népszavazásra

Eddig legalább 400 ezer aláírást gyűlt össze az Albert házaspár által benyújtott népszavazási kérdésben. Az Országos Választási Bizottság által korábban hitelesített népszavazási kérdés így szól: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezően választandó üzleti alapon működő több-biztosítós egészségbiztosítást?”

A kezdeményezést a Liga szakszervezetek karolta fel és számos civil szervezet, köztük az orvosi kamara, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, a Védegylet is csatlakozott hozzá, a Fidesz pedig támogatásáról biztosította az aláírásgyűjtést. Miután a népszavazás kiírásához a 200 ezer aláírás már megvan, az OVB várhatóan hitelesíteni fogja ezeket, a köztársasági elnök pedig várhatóan az őszre írja ki a referendumot.

A vizitdíjról, kórházi napidíjról és tandíjról szóló népszavazás másnapján Orbán Viktor és Kósa Lajos Fidesz alelnök is arról beszélt: hogy ha a kormány nem vonja vissza a február 11-én elfogadott egészségbiztosítási törvényt, újabb kudarcra készülhet fel az őszi népszavazáson. A népszavazás ráadásul éppen egybeesne annak a többfordulós nemzetközi tendernek a kezdetével, amelyet a megyénként megalakuló pénztárakban részt vevő magánbefektetőknek írnak ki.

Orbán Viktor ezért szerdán azt jelentette be: a költséges és sok energiát felemésztő újabb népszavazás megelőzésére törvényjavaslatot nyújtanak be az országgyűlésnek az egészségbiztosítási törvény hatályon kívül helyezésére. Orbán reményét fejezte ki, hogy javaslatukat a kormánypártok is támogatni fogják.

A Fidesz elnöke azt javasolta: ne vezessék be az egészségbiztosítás privatizációjáról szóló törvényt, ha azonban valaki úgy gondolja, hogy erre mégis szükség volna, akkor ezt ne népszavazáson próbálja ki, hanem a 2010-es választáson írja be választási programjába, és a választópolgárok majd eldöntik, mi történjen.

Az Albert házaspár népszavazási kezdeményezése azonban nem mindenki szerint egyértelmű. Utalt erre Orbán Viktor is, aki szerint törvényjavaslatukkal megelőzhető a „felesleges alkotmányjogi vita” is. A kormánypártok ugyanis úgy vélik: az Albert házaspár kérdése nem vonatkozik az országgyűlés által elfogadott egészségbiztosítási törvényre. A kormány értelmezése szerint ugyanis Magyarországon az új törvény nem beszél több-biztosítós rendszerről, sőt a második nekifutásra elfogadott törvényben még jobban kiemelték, hogy csak egy biztosítóról és több pénztárról van szó.

Korábban maga Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető is azt mondta: egyetért a házaspár népszavazási kérdésével, hiszen a szocialisták sem akartak több biztosítós rendszert. Mindez a szocialisták szerint azt jelentheti, hogy ha eredményes is lesz a népszavazás ebben a kérdésben, az országgyűlésnek emiatt nem kell megváltoztatnia vagy visszavonnia a törvényt.

Lövétei István alkotmányjogász szerint minden értelmezés kérdése, s fontos lenne előbb azt tisztázni, mit tekintünk pénztárnak és mit biztosítónak. A hiányzó végrehajtási rendeletek miatt azonban ma nehéz megmondani, hogy a február 11-én elfogadott törvény több biztosítóról vagy több pénztárról beszél-e. Az egyetemi tanár szerint előfordulhat, hogy az országgyűlésben ülő kormánypárti többség saját értelmezése szerint nem fogadja el a törvényre kötelező érvényűnek az őszi népszavazás döntését. Ezt a helyzetet egy alkotmánybírósági határozat oldhatja meg, mondta az Indexnek Lövétei István.

Lehetséges, hogy ez az ellentmondás elgondolkodtatta a népszavazási kezdeményezést tevő házaspárt is, Alberték ugyanis újabb kérdéssel álltak elő. Az OVB február 29-én hitelesítette azt az új népszavazási kérdésüket is, amely szerint egyetért-e a lakosság azzal, hogy Magyarországon a jelenlegi egybiztosítós, szolidaritás elvű kötelező egészségbiztosítási rendszerben nyereségérdekelt magánbefektetők tulajdoni részt ne szerezhessenek. Ez valóban jóval pontosabban megfogalmazása annak, amelyet a február 11-én elfogadott törvény leír.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!