Csak minden tizedik ember vallásos

A megkérdezetteknek csupán 13 százaléka kötődik valamelyik nagy keresztény egyházhoz, több mint a fele a "maga módján vallásos", azaz nem azonosul semmilyen egyház dogmatikai, liturgikus és hierarchikus rendszerével. A nem vallásosak aránya 25 százalék - adta közre a Népszabadság a Medián közvélemény-kutató cég legfrissebb eredményeit.

"Nincs bázisuk" "Hosszú évek óta ez az első vizsgálat, amely hiteles képet ad az egyházak támogatottságáról és társadalmi szerepük megítélésről" - véli Buda Péter, a kancelláriaminiszter egyik egyházügyi tanácsadója. A felmérés eredményéből szerinte az is kitűnik, hogy a népszámlálási adatokból nem lehet következtetést levonni a tényleges felekezeti kötődésről. Mint fogalmazott, "a kormány rosszul teszi, ha hitelt ad annak a jobboldal által terjesztett hamis politikai giccsnek, miszerint a jobboldal támogatói derék vallásos emberek, míg a baloldali és liberális szavazók egyházellenesek". Buda szerint a felmérésből kitűnik, az "egyházak mögött valójában nem áll számottevő, tényleges társadalmi bázis". Mint mondta: "A különböző anyagi és egyéb természetű privilégiumok juttatásával a kormány nem tesz mást, mint hozzásegíti az egyházakat jelenleg bizonyítottan csekély mértékű társadalmi legitimációjuk mesterséges növeléséhez."

Nem az állam feladata

A Medián vizsgálta azt is, hogy a pártpreferenciák mennyiben befolyásolják a vallásosság mértékét. Kiderült, hogy a jobboldali szavazók nagy része is "közömbös az egyházi tekintély iránt": az ellenzék támogatóinak 16 százaléka követi az egyházi tanításokat, 24 százalékuk pedig egyáltalán nem vallásos.

A megkérdezettek többsége (43 százaléka) szerint az egyházakat teljes mértékben a híveknek kellene fenntartaniuk. Kevesebben vannak, akik az államot is bevonnák a feladatba, és még kevesebben, akik kizárólag az állam feladatának tartják a vallási közösségek fenntartását. A többség helyteleníti, hogy nem vallásos emberek adóját is felhasználják egyházak támogatására: a kormánytábor 63 százaléka, az ellenzékiek 51 százaléka vélekedik így.

Az egyházak állami támogatásának jelenlegi mértékét a lakosság fele megfelelőnek, csaknem harmada viszont eltúlzottnak tartja. A jobboldaliak 18 százaléka szeretné, ha a felekezetek nagyobb költségvetési juttatásban részesülnének.

Nem kéne politizálni

Az emberek több mint fele szerint megfelelő az egyházak közéleti befolyásának mértéke, és az emberek többsége azzal is egyetért, hogy az egyházi vezetőknek nem szabad befolyásolniuk sem a politikai döntéseket, sem a hívek politikai meggyőződését. A megkérdezetteknek csak 14 százaléka tartja fontosnak, hogy az adott egyház együttműködjön a vele azonos értékeket valló politikai erőkkel.

A Medián felmérése szerint a lakosság 28 százaléka tartja elfogadhatónak az egyházak szerepvállalását a magánéletben, 12 százalékuk a politikában. A megkérdezettek 50 százaléka valamennyi területen elutasítja, a fennmaradó 10 százalék minden téren megengedhetőnek ítéli az egyházi befolyást.

A magyar társadalom hat százaléka értene egyet teljes mértékig az abortusz, még ennél is kevesebben a fogamzásgátlás tiltásával. Az eutanázia elutasításáról szóló egyházi tanítást részben vagy egészben az emberek 70 százaléka elveti, az erős vallási kötődésűek csaknem fele e téren is ellentmond az egyházi felfogásnak.

Az SZDSZ programja

Mint ismert, a Szabad Demokraták Szövetsége idén februárban felvetette, hogy a jövőben az egyházak hitéleti tevékenységét ne közpénzből, hanem a hívők felajánlásaiból finanszírozzák. Az egyházi támogatásról szóló akkori javaslatuk szerint a személyi jövedelemadó felajánlható, kétszer egy százalékát össze kell vonni, hogy a polgárok szabadon dönthessenek arról, milyen szervezeteket kívánnak támogatni.