Decemberben kerülhet az Országgyűlés elé a gyülekezési törvény módosítása, amely tartalmazza többek között azt is, hogy a rendőrség ne oszlasson fel egy spontán tüntetést csak azért, mert azt nem jelentették be - tudta meg az MTI Kondorosi Ferenctől, az igazságügyi tárca államtitkárától. A tervezet egyértelművé tenné, hogy a gyülekezési jog gyakorlásának célja a közügyek szabad, békés megvitatása. Tartalmazza azt is, hogy több napig elhúzódó rendezvények esetében ötnaponta bejelentést kellene tenni.
A tárca tervezete alapján nemzeti ünnepen tartott állami rendezvények színhelyén és idején megtiltanák a tüntetéseket. Ugyanakkor választási kampány idején a jelölteknek és a jelöltet állító szervezeteknek is be kellene jelenteniük választási gyűlésüket ugyanúgy, mint a tüntetéseket. Az igazságügyi tárca szerint ennek célja a biztonság garantálása.
A Fidesz elnöke bent ücsörög a kihalt parlamenti ülésteremben. A zárszámadás általános vitájában fog felszólalni, ebben a parlamenti ciklusban másordszorra.
Huszadikán éjjel egyig kaptak ultimátumot a Kossuth tériek a rendőrségtől a helyszín elhagyására, tudtuk meg. „A tévéostrom játékszer volt ahhoz képest, ami most lesz” – mondta egyikük arra, mi lesz, ha eltávolítják őket.
Antonio Tajani, az Európai Néppárt alelnöke azt mondta, amikor a demokrácia védelméről beszélünk, a sajtószabadságról is beszélünk. Ezért nem engedhetjük meg, ha egy híreket közlő tévének fel kell függesztenie tevékenységét. „Mi olaszok tudjuk, mit jelent egy baloldali kormány, mit jelent a választási csalás, és mit jelent, amikor egy kormányfő hazudik a választóknak. Ezért tekintjük súlyosnak azt, ami Magyarországon történt. Sosem szabad hazudni a népnek. A demokráciában a választók döntenek, de ehhez igaz információk kellenek, mert ha nem így van, akkor csaláson alapul a döntés” – mondta Antonio Tajani, aki támogatásáról biztosította a Fideszt.
Antonio Tajani szeptember 28-án írásbeli kérdést intézett az Európai Bizottsághoz a magyar sajtószabadságról, a Hír TV-t ért politikai támadásokról. Antonio Tajani arra várt választ az Európai Bizottságtól, hogy tudomása van-e a Hír TV ellen az ORTT által indított vizsgálatról, valamint hogy mit kíván tenni a szólásszabadság megsértésének azonnali megállításáért Magyarországon. A kormánypárti többség által felügyelt médiahatóság az Európai Uniós Szerződés 6. cikkelyét sérti meg és korlátozza a sajtószabadságot - mondta a képviselő.
Philip – mint szinte minden nap - megint az Indexet idézi. Azt a hírünket olvassa fel, amely szerint az 1956-os forradalom 50 éves évfordulóján a koalíciós pártok politikusai önmérsékletet fogadtak, és ha akad olyan, aki ünnepi beszédet mond, azt is csak zárt térben teszi. A cikket itt találja>>>>
Martonyi János távol volt az országtól pár napig, de érdeklődött, hogy mi van az országban, a téren, és azt hallotta, hogy a téren jókedv van, senki nem fél, mindenki nyugodt, derűs, vidám.
A volt külügyminiszternek a vidámságról eszébe jutott egy szakállas vicc. Két barát elhatározta, hogy disszidálnak. Tanakodtak, és arra jutottak, hogy mivel mendenki Nyugatra megy, ezért ők inkább Keletre mennek.
Megállapodtak: az egyikük előre megy, és levelet ír. Ha a levelet kék tintával írja, akkor minden igaz, ami a levélben van, ha pirossal, akkor nem igaz.
Néhány hónap múlva jön a levél, amit kék tintával írtak. Minden rendben van, nagyon jól érzem magam, írta, a boltok roskadoznak az áruktól, de piros tinta, az nincs.
Az elmúlt évek történéseit, mondta Martonyi, piros, vagy ha úgy tetszik, vörös tintával írták.
A világban, hallotta, egy mondás kezd terjedni: az igazat mondd, mint a magyar miniszterelnök.
Az amerikai esküdtszék szabályait is átírják, viccelt Martonyi. Csak az igazat lehet mondani, mint abban a távoli közép-európai országban a magyar miniszterelnök.
Martonyi nem érti, hogyha annyi siker született, mint ahogy a kormány állítja, akkor "miért vagyunk most itt"? Azért vannak itt, mert továbbra is vörös tintával írnak.
A volt külügyminiszternek az fáj a legjobban, hogy az elmúlt négy év hazugságait kiterjesztik az elmúlt 16 évre, a rendszerváltás egészére.
Az utcai politizálással szerinte semmi baj, mert a demokrácia lényege a részvétel, "kötelességünk a véleményünket elmondani". Nem azt kívánja, hogy a politika tűnjön el az utcáról, hanem azt, hogy az utcai beszéd tűnjön el a politikáról.
Az elmúlt tizenegynéhány nap, amit itt töltöttek az emberek a téren, azt bizonyítja, hogy Magyarország egy érett, demokratikus ország, és nem az ország kormányára gondol.
Martonyiék politikai ellenfelei is tudják, hogy nem ők vannak többségben, ez teszi őket ingerültté. Először úgy gondolták, hogy az emberek szavazatai megvehetők, ezért omlott össze az államháztartás. A veszélyeztettségi érzésük nem múlt el, ezért továbbléptek, és elkezdték sorvasztani a demokrácia alapvető intézményeit. "Ezért vádolnak, rágalmaznak, támadnak" - mondta.
Martonyi szerint ellenfeleik érzik, hogy lejár az idejük. Hogy mikor, azt nem tudja megmondani.
A Fidesz nem fogadja el a kormány által benyújtott tavalyi zárszámadást, közölte Orbán Viktor a zárszámadási vitában a parlamentben kedden. A Fidesz elnökének szavai szerint a kormány szakmai, politikai, erkölcsi alkalmasságának riasztó lenyomata a 2005-ös zárszámadás. "Vagyis, hogy nem állta ki az alkalmasság próbáját" - mondta.
Orbán Viktor szerint a tavalyi zárszámadás nem függetleníthető a balatonőszödi beszédtől sem, és három idézetet olvasott fel, amelyek szerint szándékosan félrevezették Magyarország lakosságát, ismerték a gazdaság valós helyzetét, meghamisították a gazdasági és költségvetési adatokat. (MTI)
"Ha a rendőrség 20-án 0 órától lezárja a Kossuth teret, akkor azzal áthágja a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok elvét, hiszen október 25-éig bejelentett tüntetés van a Kossuth téren. Ez közvetlen, durva alkotmánysértés lenne" - mondta Grespik László, aki a téren tüntetők nevében tárgyal a Miniszterelnöki Hivatallal a Kossuth tér megosztásáról. A Kossuth téri tüntetők kedden kilátásba helyezték: ellenállnak, ha a hatóságok el akarnák őket távolítani a Parlament elől.
Grespik elmondása szerint Lapid Lajos, a rendőrkapitány közbiztonsági helyettese azzal fogadta a mai egyeztetés résztvevőit: le kell keríteni a teljes Kossuth teret, valamint néhány környező utcát is, csak így tudják az állami ünnepségen védeni a külföldi vendégeket. Grespik szerint a véleménynyilvánítás és a gyülekezés alkotmányos alapjogát nem korlátozhatják technikai jellegű hivatkozással. A tüntetők azt is felajánlották, hogy fémdetektoros kapuk segítségével ellenőrizzék őket, azonban ezt elutasította a rendőrség. A MeH alternatív helyszínt sem ajánlott fel a tüntetőknek, közölte Grespik.
Philip a Himnusz és a székely himnusz eléneklése előtt bejelentette, hogy szerdán Mészöly Kálmán, Raksányi Gellért és Rogán Antal mond beszédet a Kossuth téri Fidesz-rendezvényen.
Orbán Viktor ebben a ciklusban eddig egyszer, a kormányprogram vitájában, június 8-án szólalt fel a parlamentben.
A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége október 31-ig meghosszabbította a rendőrségen demonstrációs bejelentéseit, mondta el az MTI-nek Budai Gyula, a gazdaszervezet demonstrációs bizottságának vezetője. A gazdák október 6-án majd minden megyében tartottak országos figyelmeztető demonstrációt, amelynek során félpályás útlezárásokat tartottak járműveikkel.
Budai Gyula az MTI-nek kedden azt mondta, ezekre az útszakaszokra meghosszabbították demonstrációs bejelentésüket, és várhatóan október 31-e után is meghosszabbítják majd. A demonstrációs bizottság vezetője hangsúlyozta, a gazdák most a mezőgazdasági munkákkal vannak elfoglalva, így a Magosz jelenleg nem tervez tüntetéseket, a bejelentések meghosszabbítása annyit jelent, hogy ha kell, akkor kimennek az utakra.
A Parlamentben a zárszámadási vitához hozzászóló Orbán Viktor szerint felelősségre vonásra, jogi, politikai és pénzügyi felelősségre vonásra van szükség, a mostani válsághelyzet miatt. Válságkezelő programot tart szükségesnek a Fidesz elnöke, de nem akar együttműködni a szocialistákkal, bár a megszorításokat ő sem tagadta. Szerinte kecskére nem bízhatunk káposztát, a kormányoldalnak nincs meg a támogatottsága a megszorításokhoz és a reformokhoz. Orbán azt is mondta, hogy a kormány tavaly megtévesztette a köztársasági elnököt is.
Háromnapos patikusdemonstráció kezdődött kedden a képviselői irodaház mellett. A gyógyszerészek petícióját ellenzéki politikusok és a kormánypárti politikusok adminisztratív munkatársai vették át.
Megvalósult a kormányoldal vágya, és végre a parlamentben vitatkozhatnak Orbán Viktorral. Most éppen arról vitatkoztak, hogy mi a reform, mi a megszorítás, de még abban sem értettek egyet, hogy jó állapotban van-e a gazdaság. Orbán Viktor azt kifogásolta, hogy a kormány miért nem foglalkozik a fideszes reformalap-javaslattal. Veres János válaszában azt mondta, nyitottak, hogy erről beszéljenek, de ehhez látniuk kell a javaslatot.
Politikailag szinte semmiben sem értünk egyet (...) de magától értetődik, hogy jogaitokat senkinek se szabad csorbítania, írta Tamás Gáspár Miklós filozófus kedden a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 ügyvivőjének, Molnár Tamásnak címzett nyílt levelében.
A filozófus a hvg.hu internetes portálon közzétett levélben válaszolt a Kossuth téri tüntetőknek, akik október 11-én ugyancsak nyílt levélben fordultak az egykori demokratikus ellenzék vezetőihez, Kis Jánoshoz, Tamás Gáspár Miklóshoz és Kőszeg Ferenchez.
A levélben arra kérték a címzetteket, hogy "a sajtó nyilvánosságán keresztül ítéljék el a nyílt kommunista restauráció fenyegetését, valamint a rendőri, bírói túlkapásokat és az értelmetlen erőszakot", valamint hogy "a hazai és a nemzetközi kapcsolataik felhasználásával tegyenek meg mindent erkölcsi forradalmunk fiatal tagjainak kiszabadítása érdekében".
Mentőautó érkezett a Kossuth térre, jelentette az Index tudósítója. A mentősök azt mondták, nem történt semmilyen baleset, csak az egyik tüntető fázott és "betegnek érezte magát". A demonstráción egyébként a sátrakban alvókon kívül nyolcan tartózkodnak.
A BRFK még nem döntött, de a rendõri vezetõk már a tér teljes kiürítésérõl beszélnek.
Takács András, a Kossuth téri tüntetők egyik vezetője az MTI-nek szerdán azt nyilatkozta, a rendőrség hajlik a területmegosztásra. A Magyar Nemzeti Bizottság 2006 politikai ügyvivője telefonon elmondta: a rendőrség kezdeményezésére szerdán délután újabb tárgyalásokat folytatnak arról, hogy a Kossuth teret a tüntetők miképp használhatják az 56-os forradalom félévszázados évfordulója alkalmából tartandó állami ünnepségek idején. Hozzátette: a Kossuth tériek kialakítják álláspontjukat, és ezután mennek az újabb tárgyalásokra.
"A nagyon jó hír az, hogy velem mint jogi tanácsadóval Lapid Lajos, a budapesti rendőrfőkapitány közbiztonsági helyettese, azt közölte, hogy a Köztársasági Őrezreddel is egyeztetve lehetségesnek tartják, hogy egy bizonyos területen megmarad október 23-ra az úgynevezett kisszínpad, s a tüntetés folytatódhat" - nyilatkozta Grespik László, a Kossuth téri tüntetők jogásza szerdán.
Hozzátette: a tüntetés szervezői kedden kifejezték az egyeztetésen, hogy hajlandóak magukat önkorlátozásnak alávetni, azaz "a kisszínpad szilenciumot hirdet arra az időre, amíg az állami ünnepség lesz". Közlése szerint arra is vonatkozna az "önkorlátozás", hogy a Kossuth téri tüntetők megengedik egy viszonylag kisebb, füves terület tűzszerészeti vizsgálatát, illetve azok, aki ide bemennek, személyi átvizsgálásnak is alávetik magukat. "Ez egy olyan ésszerű kompromisszum, legalábbis szerintem, ami (...) elfogadhatónak tűnik" - mondta.
A rendőrség déltől egyeztet a Kossuth tériekkel, mondta Garamvölgyi László szerdán az ORFK előtt tartott sjatótájékoztatóján. Várhatóan egy óra körül jelentik be, hogy mire jutottak.
A magyarországi események miatt egyetlen külföldi magas rangú meghívott sem mondta vissza részvételét az október 22-23-iki megemlékezéseken, egyedül a francia miniszterelnök jelezte távolmaradását, belpolitikai okokra hivatkozva. Ezt a külügyi tárca protokollfőnöke mondta szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.
Ötvenhat külföldi delegáció érkezik az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulós megemlékezéseire, közöttük húsz államfő, a spanyol és a norvég király, a belga trónörökös, a luxemburgi nagyherceg, közölte Bokor Balázs.
Magyarország történetében még nem fordult elő, hogy egy időben ennyi magas rangú külföldi delegáció tartózkodjon a fővárosban; az eddigi "csúcs" az 1994-es EBEÉ-csúcs volt, 33 delegációval.
Megérkezett az ORFK-ra Fáber Károly, Gonda Ferenc Takács András és Molnár Tamás, hogy egyeztessenek a rendőrséggel az október 23-i Kossuth téri rendezvényekről.
A Kossuth téren az FVM tetején tartanak terepszemlét a rendőrség munkatársai. A tüntetők - akik most körülbelül 100-an vannak - azzal viccelődnek, hogy majd onnan lőnek közéjük.
A Kossuth téri tüntetők még mindig egyeztetnek a rendőrséggel.
Csütörtökön 10 órakor folytatják az egyeztetést a rendőrök a Kossuth téri tüntetőkkel, de az már eldőlt, hogy a demonstrálók is a téren maradhatnak az állami ünnepségek idején. A kompromisszumos megoldás az lehet, hogy csak az akkreditált tüntetők mehetnek majd be a Rákóczi-szobor melletti területre. A rendőrség által adott, péntek éjjelig tartó ultimátum marad, de ez csak arra vonatkozik, hogy melyik sátor maradhat, illetve melyiket kel lebontani.
A főpolgármester arra kéri Orbán Viktort, fontolja meg, hogy ne a forgalmas Astoriát foglalják le fél napra.