Belpolitikai válság percről percre

Fél egyig nem lesz semmi a Szabadság téren, ez tíz órakor derült ki. Eredetileg ugyanis tíztől éjfélig kértek területfoglalási engedélyt a demonstrálók, ám most úgy tűnik, csak a fél egykor lesz rendezvény. Jelenleg színpőadot ácsolnak a Magyarok Világszövetsége megbízásából a téren.

Gyurcsány Ferenc és szocialista politikusok virágokat helyeztek el a budapesti, Felvonulási téri 56-os emlékműnél szombaton délelőtt. A miniszterelnök Hiller István szocialista pártelnök társaságában érkezett. Az emlékműnél Kiss Péter munkaügyi miniszter, Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető, Varjú László frakcióvezető-helyettese, Simon Gábor választmányi elnök és több szocialista kerületi polgármester is lerótta kegyeletét. Az MSZP több száz vörös szegfűt osztott szét a Felvonulási téren. (MTI)

Szocialista politikusok tartottak megemlékezést a Rákoskeresztúri Köztemetőben. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter a kormány nevében, Hiller István az MSZP pártelnöke a párt, Lendvai Ildikó, az MSZP parlamenti frakcióvezetője pedig a frakció nevében hajtott fejet a 301-es parcellánál. A politikusok megemlékezésén rendbontás nem történt, a helyszínen civilek is kevesen voltak, csak egy két család vitt virágokat hozzátartozóik sírjára. A 301-es parcellánál több rendőr is vigyázza a rendet, az esemény előtt tűzszerészek is megjelentek a helyszínen, akik átvizsgálták az érkezők táskáját. (MTI)

A rendezvények biztosításában és a korábbi tömegoszlatásokban főszerepet játszó Rendőrségi Biztonsági Szolgálat (Rebisz) tagjai ma először már két betűből és három számból álló azonosítót is viselnek a sisakjukon. Ez más egységeknél egyelőre nem lesz így, írja a Magyar Hírlap.

Felvonulási téren, amely most már az 56-osok tere nevet viseli, csendes megemlékezés zajlik. Magánemberek jönnek, virágokat, mécseseket helyeznek el az emlékműnél. (Erre az MSZP kérte korábban szimpatizánsait.) Folyamatosan cserélődnek az emberek, akik nagyrészt családostul jönnek, és általában százan tartózkodnak egyszerre a nagyobb területen. Rendőrök nincsenek, távolabb látható egy-két rendőrautó.

A Magyar Kommunista Munkáspártnak nem megújulásra van szüksége, hanem arra, hogy a régi elvek alapján új párt alakuljon - hangsúlyozta Thürmer Gyula elnök a párt 22. kongresszusán, szombaton Budapesten. "Vagy a csendes és biztos kimúlás, vagy hatékonyan működő forradalmi, harci párt: e kettő közül választhatunk" - jelentette ki a politikus a Marx, Engels, Lenin és Kádár János portréjával, valamint a tanácskozás "Tovább!" jelszavával díszített vörös drapéria előtt álló szónoki pulpitusról, mintegy 250 fős, zömében nyugdíjas korúakból álló közönsége előtt. (MTI)

A 301-es parcellánál négy tévéstáb, két katona és az Index tudósítja vár Sólyom László köztársasági elnökre. Tucatnyi magánember is lézeng a temetőben, ahol nagyok sok rendőr járőrözik folyamatosan. Teljes a nyugalom, semmilyen rendbontás nem történt. Gyurcsány Ferenc már korábban koszorúzott itt.

Mádl Ferenc volt köztársasági elnök koszorúzott a 301-es parcellánál, ahol egyre több a civil. Körülbelül negyvenen bolyonganak most a kopjafák és a sírok között.

Tüntető még nincs a Szabadság téren, de a rendőri jelenlét már látványos. Tudósítóink öt buszt, hat teherautót, több kisbuszt és sok rendőrautót számoltak össze, amivel a rendőrök a térre, és a környező utcákba érkeztek. A környéken szint minden vendéglátóipari egység zárva van, kivéve a Pinocchiót a Nádor utcában, és a Parlament Cafét.

Felavatták a Nagy Imre termet, a mártír miniszterelnök 1956-os parlamenti dolgozószobáját szombaton az Országházban.

"A Nagy Imre terem arra figyelmeztet minket, hogy kötelességünk óvni a demokráciát, amit megteremtettünk, és emlékeznünk kell a mártír miniszterelnökre, valamint azokra, akik életüket vagy szabadságukat áldozták a forradalomért" - mondta köszöntő beszédében Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, aki Lezsák Sándorral és Mandur Lászlóval, a parlament fideszes és szocialista alelnökével együtt leplezte le a terem ajtaján az emléktáblát. (MTI)

Fél egykor a Kossuth téri tüntetésről ismert Lanczner Satu Ferdinánd és társasága elindult a Nádor utcai Pinocchioból a Hősök terére. A Magyar Október Mozgalom ott gyülekezik, hogy azután a belvároson végigvonulva a Szabadság térre érkezzen.

Sólyom László államfő is elhelyezte koszorúit a 301-es parcellánál, jelentette tudósítónk. A köztársasági elnök körül rengeteg, körülbelül 20 testőr volt.

A Szabadság térnél a Budaházy Baráti kör táblákat szegel. Egyiken a felirat: Budaházy megtette, amit mindannyian szerettünk volna. (Vélhetően arra utal, hogy megrongálta a Szabadság téri szovjet emlékművet.) A téren lassan gyülekeznek a tüntetők, inkább rendőrök és újságírók vannak.

Tomcat egy „csőcselék” feliratú mellényben jelent meg a téren, közölte a Hír tv.

Megkezdődött a tüntetetés a Szabadság téren. „Az antikommunista kormányváltó tüntetőket” Novák Előd köszöntötte a Nemzeti Jogvédő Alapítvány nevében. A téren 150-200 ember lehet, egy részük a sajtó munkatársai, de folyamatosan szállingóznak az emberek a térre. A tüntetők célja a szovjet emlékmű ledöntése, derült ki a szónoklatokból.

Novák Előd bemondta, hogy 17 órakor egy terepjárós felvezető autóval, hangszórókkal átmennek a Deák térre, majd ki-ki magánszemélyként csatlakozhat a Fidesz felvonulásához. A tüntetők sérelmezik, hogy mivel a Kossuth teret műveleti területté nyilvánították, ezért a Szabadság téren kellett megtartaniuk rendezvényüket. A színpad a park közepén van, a tömegben magyarzászlók és árpádsávos zászlók lengedeznek.

Tüntetők félpályás útlezárást tartanak szombat délután kettő és négy óra között Kópháza és Nagycenk között. Az akció célja Gyurcsány Ferenc és kormánya, valamint Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány menesztése, közölte Gőbl György, az esemény egyik szervezője, a soproni demonstrációs bizottság tagja. (MTI)

Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd is köszöntötte a jogsértetteket és a potenciális jogsértetteket a Kossuth téren. A Gyurcsány-kormányt a szabadságjogok eltiprásával vádolta, és szót emelt a rendőri brutalitás ellen is. Majd történeti áttekintést adott az elmúlt évek és az elmúlt hetek eseményeiről. Most éppen alkotmánybírósági határozatok felolvasásával szórakoztatja a tüntetőket.

A Budaházy Baráti Kör közben felállt a tábláival a Szabadság téren. Az egyiken a következő felirat olvasható: „A szovjet emlékmű erőszakot gerjeszt. Izrael felállítana egy emlékművet a náci katonáknak? Követeljük, hogy bontsák le!”

A Szabadság téri szovjet emlékművet az 1920-ban emelt, 1945-ben lerombolt Trianon-emlékműcsoport helyén emelték 1946-ban. A 15 méteres obeliszk tetején aranyszínű ötágú csillag, átellenes oldalain szintén aranyszínű sarló-kalapács, illetve két-két magyar és orosz nyelvű felirat található: "Dicsőség a felszabadító szovjet hősöknek". Az elesettek nevét tíz táblán sorolták fel.

Az emlékmű a rendszerváltás után is a helyén maradt - ez a negyven éves magyarországi szocializmus egyetlen köztéren maradt szovjet emlékműve a fővárosban. Egy 1995-ben kötött orosz-magyar egyezmény biztosította sérthetetlenségét: a katonák sírhelyeiről és emlékük megörökítéséről szóló megállapodás szerint a másik ország hozzájárulása kell ahhoz, hogy e létesítményeket elmozdítsák a helyükről.

A Szabadság téri mélygarázs építésekor ideiglenes elbontották az emlékművet, változatlan formában történő helyreállításához az oroszok Szabó János honvédelmi miniszter és Martonyi János külügyminiszter írásos garanciáját is kérték 2002-ben. A fővárosi önkormányzat szerette volna elérni, hogy a "Dicsőség a felszabadító szovjet hősöknek"-felirat helyett a „A fasizmus elleni harcokban elesett szovjet katonák emlékére” szerepeljen, de a változtatásba az oroszok nem egyeztek bele.

Az emlékművet többször megrongálták a rendszerváltás után, leggyakrabban vörös festékkel öntötték le. Az utóbbi években kordonnal és sűrű rendőri járőrözéssel védték Antal Károly alkotását. A legsúlyosabb károkat a televízió szeptemberi ostromakor szenvedte el az emlékmű: Az obeliszk mindkét oldaláról leverték a bronz domborműveket, ezeket több méterrel távolabb a földre hajították. Az emlékmű alapzatáról több négyzetméternyi kőburkolatot levertek. Az obeliszket fehér festékkel leöntötték, vörössel lefújták, és különféle feliratok (például „vörös mocsok”) kerültek rá. Az emlékműre magyar lobogót és Árpád-sávos zászlót tettek.

A Nagy Imre Társaság budapesti szervezete szombaton Budapesten a szerb nagykövetségnél emlékezett arra, hogy az 56-os kormány hadban állónak minősítette magát. "A kormány joga és kötelessége, hogy helyén maradjon minden puccskísérlettel, minden erőszakos és törvénytelen hatalomátvételi kísérlettel szemben" - hangsúlyozta beszédében Donáth Ferenc, a szervezet elnöke. Nagy Imre és több társa - köztük idősebb Donáth Ferenc - 1956. november 4-én, Budapest szovjet megszállása miatt az akkori jugoszláv - jelenleg a szerb - nagykövetségen kért politikai menedéket.

A Szabadság téren Bíber József Tibor, a Jobbik Országos Választmányának alelnöke szónoklatában szintén kikelt a szovjet emlékmű ellen. „Ideje, hogy eltűnjön innen ez az emlékmű” – kezdte beszédét. Utána – tudósítónk szerint – követhetetlen publicisztikai hangvételű szónoklatba kezdett, amiben mindent szidott, amit a hasonló rendezvényeken szokás: Gyurcsányt, Gergényit, a balliberális médiát …

Tudósítónk a Hősök terén pár perccel 2 óra előtt csak egy 20 fős csoportot talált, de róluk nem derült ki egyértelműen, hogy a Magyar Október Mozgalom (a Kossuth tériek egy része által alapított csoport) tagjai-e, akik bejelentésük szerint a térről vonulnának át 2 órától a Szabadság térre.

Zétényi Zsolt jogász, volt képviselő a Szabadság téren szintén az emlékműről beszélt: „Ha akarnánk, akkor el tudnánk tüntetni a szovjet emlékművet.”

Molnár Tamás, a Magyar Október Mozgalom egyik vezetője tudósítónknak elmondta, hogy fél háromig várnak a földalatti kijáratánál (azért ott, mert a Hősök terére végül nem kaptak engedélyt), mert több más szervezet is jelezte, hogy csatlakozik hozzájuk. Molnár elmondta, hogy este hatig lesznek programok, „aztán lesz, ami lesz”. Arra a kérdésre, hogy az mit jelent, Molnár azt válaszolta, ahogy a Kurucinfo is írta, szabadfoglalkozás. Molnár reméli, hogy sok fiatal lesz az utcákon, és nem mennek haza a hideg miatt. A 30 fős csoportnál 4 árpádsávos, és 3 magyar zászló van.

Zétényi Zsolt vezetésével kifüggesztettek a Szabadság téren felállított rendőrségi kordonra egy táblát ezzel a felírattal: „Az önkényuralom ezen jelképe helyén áll majd a nemzeti szabadságharcainkra emlékeztető szabadság és függetlenség emlékmű. Nemzeti Jogvédő Alapítvány”.

A Hősök terénél gyülekező csoport mellettt megjelent az első árus is. Molnár Tamás, a csoport vezetője a rendőrökkel egyeztet. A mellette álló tüntető 150-200 fősre becsüli a tudósítónk szerint kb. 40 fős tömeget. Mint most kiderül, itt a Magyar Október Mozgalom és a Kossuth téreik közös felvonulása készül.

Emlékművet avattak a délnyugat-lengyelországi Wroclawban az 1956-os magyar hősöknek, írja a lengyel rádió internetes honlapja. Rafal Dutkiewicz polgármester a beszédében többször emlékeztetett a forradalomban nyújtott lengyel segítségre. A szovjet csapatok magyarországi inváziójával, mondta, szertefoszlott a magyar nép szabadságról és demokráciáról szóló álma.

Győr Mihály varsói magyar nagykövet kijelentette: az 1956. júniusi poznani munkásfelkelés adott lökést a magyarországi eseményeknek.

Az 50-60 fős csoport elindult a Hősök terétől az Andrássy úton a Szabadság tér felé. Előttük 8 rendőr, 3 motoros rendőr, és kb. 20 kukásmellényes ember megy. Utóbbiak hátán rendező vagy szervező felirat. Egyikük tudósítónknak elmondta, hogy a Fidesz szervezői, és azért vonulnak a tüntetőkkel, hogy azok ne tudjanak keveredni a Fidesz demonstrálóival. A vonulókhoz Molnár Tamás szólni próbált, de nem működött a megafonja. "Nem kapunk állami támogatást" - kommentálta a műszaki hibát.

A körözés alatt álló Budaházy György fából készült pajzsokat küldött a Szabadság térre. Mindegyik táblán egy betű áll, és egymás mellé rakva az jön ki belőlük: bontsák el. Van egy üres pajzs is, az a szóköz.

Botos Zoltán a Budaházy György Baráti Kör életre hívója a Szabadság téren az Ismerős arcok egyik dalának a szövegét elemzi. Így vezette fel: "Mit ér az, aki nem tud, csak tudni vél, mit ér az, ki korlátok nélkül él."