"Nyilvánvaló alkotmányjogi blődség" - írja blogjában a Fidesz azon javaslatáról Gyurcsány Ferenc, hogy az önkormányzati választások eredményét figyelembe véve a kormánypárti frakciók váltsák le. A kormányfő szerint a következő napok kérdése az, mi az erősebb: a parlamentáris demokrácia működésébe vetett hit, vagy az utcára hívott támogatók nyomásgyakorló ereje.
Gyurcsány úgy látja, sokakat felháborított Orbán Viktor ultimátuma. "A felháborodás minden tekintetben jogos. Ilyen ultimátumot valóban vezénylő tábornokok adnak, nem pedig parlamenti politikusok."
Gyurcsány Ferenc napirend előtti felszólalásával kezdődik a parlament hétfői ülésszaka.
Előtte az MSZP-s Teleki László mandátumát igazolta az Országgyűlés, majd a képviselő letette esküjét.
A szokásos koreográfia szerint kezdődik a parlament hétfői ülésszaka. Gyurcsány Ferenc feláll, hogy elkezdje beszédét, a fideszes és KDNP-s képviselők kivonulnak, a kormánypártiak tapsolnak.
„Az országban rendnek és nyugalomnak kell lenni, ennek nincs alternatívája” – mondta napirend előtti felszólalásában Gyurcsány Ferenc, aki szerint ez a rend nem a hatalom, hanem a demokrácia rendje. A rend három feltétele: a parlamentarizmus elfogadása, a köztársaság intézményeinek elfogadása és a jogok és kötelezettségek összhangja.
A mai viták a kormányfő szerint a rendről, a szabadságról szólnak. A kormány visszautasítja a rendőrséget ért „politikai rágalmakat”. Aki a rendőrséget bírálja, az szerinte a köztársaságot bírálja, és ugyanúgy elfogadhatatlan, hogy a tüntetőket szabadságharcosoknak vagy békés tüntetőknek nevezik.
A rendőrség fellépése „összességében” indokolt és arányos volt, de külön kell választani, hogy „mit gondolunk” a rendőri fellépés egészéről, illetve részleteiről.
Akit a rendőri fellépés bármely része hátrányosan érintett, az panaszt tehet és „szükséges is” panaszt tennie, mondta a miniszterelnök. „A kormány és a rendőrség bízik a rendőrségben” – mondta Gyurcsány.
A miniszterelnök emlékeztetett rá, hogy a gyülekezési törvény felülvizsgálatát három köztiszteletben álló jogász végzi, bár Gyurcsány szerint ez nem egyszerűen jogi kérdés, ez sokkal összetettebb, „történelmi, társadalmi, tömeglélektani”.
A kormány a héten egy szakértői testületet állít fel „sok szakma képviselőiből”, akiktől azt kérik, hogy vizsgálják meg az események hátterét.
Az elmúlt négy és fél hónapról Gyurcsány elmondta: elfogadták az egyensúly megteremtésének programját és a konvergenciaprogramot, megkezdték az intézményi és szabályozási szféra átalakítását, a szolgáltatásközpontú közigazgatás kidolgozását, az államigazgatás regionalizációját, az Új Magyarország fejlesztési terv végrehajtását.
Gyurcsány elítélte azokat, akik riadalmat akartak kelteni, és azzal riogattak, hogy új kiigazításra lesz szükség az önkormányzati választás után. Ma már Európában és Amerikában is látják, hogy nem így történt, de a korábbi riogatók most bezzeg nem mondják azt: „miniszterelnök úr, tévedtünk”.
„Minden száz emberből, aki közeledik a nyugdíjkorhatároz, 94 előbb megy nyugdíjba, mint kellene” – hökkentette meg az Országgyűlést egy érdekes adattal Gyurcsány Ferenc.
A miniszterelnök szerint a nyugdíjrendszer átalakításnak programját mindenki támogatja, vagy legalábbis nem ellenzi.
A korkedvezményes nyugdíjak rendszerét a fegyveres és rendvédelmi dolgozóknál át kell alakítani, de csak „okosan, hosszú átmenetet engedve”.
A magyar demokrácia miniszterelnök központú, a miniszterelnök aktivitása, moralitása, tevékenysége kulcsfontosságú az alkotmány alapján, mondta Gyurcsány beszédére válaszul Navracsics Tibor.
A Fidesz frakcióvezetője szerint „nagyon fontos”, hogy amikor a kormányfő az ellenfeleit radikálisnak, magát demokratának tartja, akkor tisztában legyen a szavak jelentésével. „Hallottunk mi már radikális adócsökkentést, ami Gyurcsány Ferenc szóhasználatában annyit jelentett, hogy megemelték az adókat” – mondta.
Navracsics attól tart, hogy a radikális nyugdíjreform is valami hasonlót jelent. A fideszes politikus szerint a piac beárazta Gyurcsány bukását, és a kormányfő most már csak ellenfelei lejáratására törekszik.
Fodor Gábor a miniszterelnök beszédében „jó néhány olyan elemet talált, ami a magyar liberálisoknak” is tetszik. Az SZDSZ-es politikus abban is egyetértett: rend, szabadság, demokrácia kell. A gyülekezési joggal kapcsolatban azonban óvott a kampányszerűségtől, azt javasolja, hogy „kicsit higgadjunk le”.
Fodor szerint nem kell a jogszabályokhoz nyúlni csak azért, mert az utcán olyan dolgokat látnak, amik nekik nem tetszenek.
Szükség lenne a rendőrség civil kontrolljára, mondta az SZDSZ-es frakcióvezető-helyettes. Fodor elmondta, támogatják, hogy legyen parlamenti vitanap és vizsgálóbizottság az október 23-i eseményekkel kapcsolatban. „A rendőrség fellépése törvényes és jogszerű volt” – mondta Fodor, de a beérkezett panaszok alapján meg kell vizsgálni, hogy minden egyes rendőr fellépése jogszerű volt-e.
Herényi Károly felszólította a kormánypárti képviselőket, hogy ne általánosítsanak, az ellenzékbe az MDF is beletartozik, miközben számos kérdésben eltér véleményük a Fideszétől. Ebbe tartozik a rendpártiság kérdése is. (Udvarias taps fogadta a képviselők szavait baloldalról.)
Herényi szerint a belügyminisztérium megszüntetése helytelen volt, és az is helytelen például, hogy a tévében a rendőrfőnök válaszol politikai jellegű kérdésekre.
”A rend három dolgon nyugszik: a demokrácián, az emberi jogok és a törvények tiszteletén – mondta Semjén Zsolt, a KDNP frakcióvezetője. Az elmúlt napokban mindhármat megsértették.”
A politikus nehezményezte, hogy országgyűlési képviselőt és papot is vertek a rendőrök október 23-án.
A politikus a demográfiai kérdésekről elmondta: több gyerek születne, ha a személyi jövedelemadó helyett választható lenne a családi adózás.
Vidorné Szabó Györgyi (MSZP) felszólalását nem közvetítjük.
Az MSZP hétfői frakcióülésén Gál J. Zoltán adott tájékoztatást a múlt heti kormányülésről és az október 23-án történtekről. Egy forrásunk szerint a múlt heti kommunikációs csatát a kormány nemcsak velük, hanem a Fidesszel szemben is elvesztette. Úgy tudjuk, az ülésen Lendvai Ildikó frakcióvezető nem vett részt.
Az ellenzék megint kivonult, mivel Gyurcsány Ferenc viszontválaszra szólásra emelkedett.
A miniszterelnök kiemelte a rokkantnyugdíjak kérdését. 650 ezer ember kap ilyen címen pénzt, sokak számára ez volt az egyetlen lehetőség, mert elveszett a munkahelye, vagy a térségben nem volt munkalehetőség. Rövid távú szociális feszültségeket megoldott, hosszú távon inkább több kárt okozott.
Ehhez egy egész intézményt át kell alakítani, finanszírozási és fejlesztési reform kell, mondta.
Semjénnek címezve Gyurcsány elmondta: az adózási rendszer átalakításával vigyázni kell, meg kell vizsgálni, hogy Franciaországban „a muszlim közösség és a nem muszlim tagjai körében” hogyan változott a születésszám.
A miniszterelnök óvott a radikális változtatásoktól, különösen nyugdíjügyben.
A KDNP-s Nógrádi László az olcsóbb államot kérte számon a kormányon. Szerinte az intézmények átszervezése hosszú távon sokba kerül az államnak.
Hogy milyen összefüggésben, azt nem tudjuk, de a felszólalásban elhangzott a „luxus-sörétespuska” kifejezés is.
Veres János szerint egy országban élve nagyon másképp látják a valóságot. A pénzügyminiszter a válaszában a luxus-sörétespuskáról nem szólt.
Megváltoztatva az elsőfokú döntést, a Fővárosi Bíróság (FB) előzetes letartóztatásból szabadlábra helyezett két férfit, akiket hivatalos személy elleni erőszakkal gyanúsítanak. A két férfit még a szeptemberi zavargásokat követően gyanúsította meg a rendőrség. (MTI)
Az MDF-s Boross Péter „botrányos és megszentségtelenített napnak” nevezte október 23-át a napirend előtti felszólalásában. Megemlítette, hogy azokban a napokban Bangladesből is hasonló képsorokat közvetített a tévé.
A volt miniszterelnök ezután áttért arra, hogy száz éve hozták haza II. Rákóczi Ferenc hamvait, és temették el Kassán. Gyerekkorában még korabeli történelmi események felelevenítéséről szóltak a nemzeti ünnepek, nem úgy, mint ma. „Miféle ördög bújt belénk, hogy nálunk a nemzeti ünnep pártpolitikai programok közzétételének a napja?” – kérdezte Boross.
Gyurcsány Ferenc a válaszában elmondta: az a legfontosabb, hogy van újra nyugodt szó a Házban. A kormányfő saját tapasztalatait kevésnek tartotta, hogy „kritikai éllel” megjegyzéseket fűzzön felszólalásához. Annyit azért megengedett magának, hogy valamennyi kor valamennyi ünnepben saját legitimációját is keresi. A baj a kormányfő szerint a mértékkel van.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közéleti Klub szervezett tüntetést a 41-es számú főút vajai szakaszán hétfőn; a félpályás útlezáráson részt vett 12 gépjármű vezetői és utasai Gyurcsány Ferencnek és kormányának távozását követelték. A tüntetők 14 pontos követelést tartalmazó szórólapot osztogattak.
A szórólapon "az egész parlament lemondását, előrehozott választás kiírását, az ügynöklista nyilvánosságra hozását, vagyon-elszámoltatást, a lefizetett cselédsajtó tagjainak eltávolítását" sürgették.
Balogh Gyula, a szabolcsi közéleti klub tagja, volt kisgazda országgyűlési képviselő szerint további, de más típusú demonstrációt szerveznek a jövőben: november végétől hangosbemondóval felszerelt autók járják majd a szabolcsi településeket. (MTI)
A szocialista Hárs Gábor szerint október elsején a választók komoly figyelmeztetésben részesítették a kormánypártokat, de ez a parlament munkáján nem változtatott. Hárs Orbán Viktor nyugat-európai kampánykörútján elhangzottakat bírálta a „Hogyan keltik rossz hírünket a nagyvilágban?” című napirend előtti felszólalásában.
A kormány részéről Göncz Kinga külügyminiszter válaszolt, a választ nem közvetítjük.
Tárgyszerű, korrekt vizsgálatot követelt a szabad demokrata Gusztos Péter az október 23-i eseményekkel kapcsolatban a napirend előtti felszólalásában.
„Az eljáró rendőröknek azonosítaniuk kell magukat” – mondta Gusztos, aki szerint ugyanakkor hamis az a beállítás, hogy a rendőrség csupán békés tüntetőkkel vette fel a harcot.
Gusztos a fideszes képviselőktől azt kérdezte, hogy október 23-án az Astoriánál mindent megtettek-e annak érdekében, hogy híveik értesüljenek a közeli utcai rendzavarásokról.
Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter szerint „a jövőben is határozottan, de a törvények betartásával lép fel a rendőrség” a tüntetőkkel szemben.
423 bejelentés érkezett rendőri brutalitásról a Fidesz dokumentációs központjába, jelentette be Kövér László. A Fidesz képviselője konkrét eseteket sorolt: egy fiú egyik szemére nem lát, egy vacsorázó középkorú férfit megvertek, és egy középkorú brit-magyar kettős állampolgárt is bántalmaztak.
Kövér szerint „Bene és Gergényi rendőrkapitányok” símaszkos emberei azonosítójel nélkül „ütöttek, lőttek”. Ebben segítségükre a Nemzetbiztonsági Hivatal közleménye is, miszerint utcai randalírozáskor a bámészkodók is elkövetőknek, pszichikai bűnsegédnek minősülnek.
Kövér a fő felelősnek nem a rendőrséget, hanem Gyurcsányt tartja. „Gyurcsány a demokrácia hajóján egy elszabadult hajóágyú” – mondta Kövér.
Szilvásy György sajnálja, hogy Kövér „a randalírozók védelmére kelt”. A kancelláriaminiszter szerint Kövér politikai koholmányokat sorolt fel, kedden ezeket a vádakat tételesen cáfolni fogja.
Révész Máriusz fideszes képviselő - akit október 23-án rendőrök megvertek - odament Gyurcsány Ferenchez, és laptopján valamit mutogatott a kormányfőnek. Később a fideszes képviselő elmondta, hogy az Indexen az ő megveréséről megjelent képeket mutatta. A kormányfő és Szilvásy György semmit sem szóltak, de Puch Lászlóék nevettek mindezen, állította Révész Máriusz.
Soltész Miklós KDNP-s képviselő szociális témában interpellálta a miniszterelnököt, aki maga válaszolt. Meglepetésre azonban Gyurcsány beszéde alatt az ellenzéki képviselők nem hagyták el az üléstermet. Erre Nyakó István szocialista szóvivő rendkívüli sajtótájékoztatón hívta fel a figyelmet.
Juhász Ferenc szocialista ügyvezető elnök a csendes többséghez intézett felhívást a Parlament piros társalgójában. Az október 23-i zavargásokkal ellentétben november 4-én mindenki, aki "békét akar, aki demokrata", menjen el a forradalom emlékművéhez, és csendben helyezzen el egy szál virágot. Egy hete az MDF elnöke hasonló kezdeményezést tett.
Az október 23-i zavargásokban nők is áldozatául estek az utcai csetepaténak, ezért Pelczné Gáll Ildikó fideszes képviselő "női parlamenti képviselőket" hívott beszélgetésre. A nemrég kezdődött találkozón az ellenzékieken kívül, koalíciós oldalról csak Sándor Klára SZDSZ-es képviselő jelent meg.
A Batthyány-örökmécsesnél negyed hatkor 100 ember gyűlt össze. Egy-egy árpádsávos és magyar zászló lengedez tudósítónk szerint. Itt állnak a könyvárusok, Bayer és Lovas akciós áron kapható. Agóra-hangulat uralkodik: politizálnak, és egy dologban mindenki egyetért - Gyurcsány takarodjon. Többnyire idős emberek vannak jelen, de zászlóba burkolózott huszonévesek is láthatók. Eléggé didergős, vacogós a hangulat.
A Századvég gyorsvizsgálata szerint a fideszeseknek sem tetszik a különünneplés.
Félpályás útlezárás kezdődött hétfőn délután Békéscsaba határában, a 44-es számú főútvonal Kondoros felé vezető szakaszán. A demonstrálók egyik képviselője, Veres Károly szerint november 30-ig minden nap délután 16 órától 20 óráig tarják meg a félpályás útlezárást. A tüntetők képviselője szerint addig kívánnak demonstrálni, amíg "ki nem vívják a hazugságmentes Magyarországot". (MTI)
Az ORFK október 1-től hatályos belső utasítása szerint igen, ám a rendőrségi törvény mindenkori elszámoltathatóságot követel.
Kétszázan lehetnek a Batthyány-örökmécsesnél, ahol nincs hangosítás. Kézi beszélővel próbálkoznak a szónokok, de a sokaság szélén nem hallanak semmit. A Magyar Nemzeti Bizottság 2006 képviselői még nem érkeztek meg, de tőlük várják a hangosítást az egybegyűltek. A jelszavak ismertek: Gyurcsány mondjon le! Amnesztiát a hőseinknek!