A Világ Királynője és a virsli

2002.05.02. 08:25
Ellenmajálist szerveztek Biatorbágyon. Nem a szervezők hibája, hogy az esemény végül nem lett antimajális, csupán egy szimpla, kissé áhítatos és népieskedő polgári szeánsz.
Visszahódítani a majálist. Patetikus, ám meglehetősen értelmetlennek tűnő aktus, egyféle politikai bosszú talán. Ilyesmit vett tervbe a biatorbágyi polgári egyesület. Ellenmajálist szerveztek.

Jellegzetesen magyar kell

Nem tudja a munkás, de talán még a biatorbágyi polgár sem, hogy egy pártlapban már megjelent a majális reformjának ideológiai leirata. Eszerint "jellegzetesen magyar majálisra van szükség", és "olyan szellemi tartalmat kell találni, amely elhomályosíthatja a teljesen értelmetlenné vált internacionalista jelleget". A lap szerint van lehetőség arra, hogy valami egészen más, mélyen belülről fakadó, őszinte érzelmi indíttatás lépjen ennek az avitt és hazug önimádatnak a helyébe. A Világ Királynőjének napja.

Mélyen gyökerezik

A szervezők egyetértettek abban, hogy "erről a napról csak egyféleképp lehet lemosni a munkásmozgalmat: ha a magyar lelkiségben mélyen gyökerező eszmeiséget találnak helyette".

Ez az eszmeiség pedig nem más, minthogy a május 1-je a Világ Királynőjének, vagyis Szűz Máriának a napja. A szervezők ezt nem úgy a hasukra ütve találták ki, hanem egy bizonyos Natália nővértől származó álomból merítették. A nővér elmondása szerint Jézus a kereszténység megtisztítását és a világ megtérítését Magyarországról, Szűz Mária országából akarja elindítani, mégpedig édesanyja vezetésével.

Fogalom akar lenni

Ilyen elvek mentén szervezett majálist a biatorbágyi polgári egyesület. Az esemény még nem fogalom, de az akar lenni, szentséges ünnep, csipkefehér, olyan amilyen még sosem volt, és jellege, hagyományai miatt soha nem is lehet. Ellenkultúra maradhat csupán; bár hogy minek ellenében, azt csak a szervezők tudják, ha egyáltalán.

A többség szemmel láthatóan ünnepelni, nem demonstrálni ment az Iharos völgybe, a Kutya-hegy lábához. Tragédia, de virslit és gulyást enni ment oda a polgár, mint régebben a nép, könnyű söröket inni, rúgni a bőrt a gyerekkel, belebámulni kicsit a kapitalista rém szemibe, végül - hét sör után - elküldeni az anyóst, vissza nyolcvanba, amiért nem nevelte dolgosra a lányát.

A majális az majális

Sokan észre sem vették, milyen erők csápolnak a háttérben, hogy az iharosi majális ne olyan legyen, amilyennek egy falusi majálisnak kell lennie. Pedig voltak árulkodó jelek. A polgárság bánatára nem volt bazár, volt viszont a színpad felett Mária-kép. A szűz egykedvűen figyelte a söröző, nevetgélő társaságot.

Bazár helyett volt egy ékszer- és egy csuhébabaárus. A körhintánál egy bácsi kokós és zámbódzsimis műanyag kulcstartókat, illetve 100 forintos baseballsapkákat árult. - Azt hittem jól megy majd a bolt - sóhajt. - Gazdag emberek laknak erre, nézzen csak körbe, mennyi palota, luxusautó van itt. De inkább a boltban vesznek, keveslik az árat, nem vesznek 100 forintért sapkát, ötvenért kulcstartót.

Nagy magyarok majálisa

Gyermekprogramokat, rajzversenyeket, néptáncosokat, magyar zenét, vagy iskolai rockoperát a keleti végek falvaiban is láthat az ember, igaz némileg puritánabb, ha úgy tetszik csóróbb változatban. Semlyénzsoltos majálist viszont kevesen láthattak eddig. Az egyházügyi államtitkár este történelmi ismertetőt tartott, a Magyar Történelmi Családok Egyesületének elnöke pedig elhozta a Batthyányak, Zichyek és Kossuthok leszármazottait.

A szervezők remélik, hogy a földgolyó minden magyarok lakta szegletében valóra válhat, amit Biatorbágyon elképzeltek.