Pert nyert az És Orbánné volt cége ellen

Első fokon elutasította a Tokajhegyalja kft. helyreigazítási kérelmét az Élet és Irodalommal (ÉS) szemben szerdán a Fővárosi Bíróság. A Fővárosi Bíróság úgy találta, hogy Rajnai Attila igazat írhatott Tokaji borcsaták II. című riportjában a Szárhegy dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. bizonyos taggyűléseiről. A másfél évvel korábbi riport folytatásában a Soma-díjas újságíró azt állította, hogy Orbán Viktor - akkor még aktív miniszterelnök - szerepet játszhatott abban, hogy a felesége, Lévai Anikó résztulajdonában levő Szárhegy dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. több állami forrásból pénzt szerzett az az évi fejlesztésekre. A 41 milliós állami támogatást elnyert cég az Élet és Irodalom által idézett jegyzőkönyvek szerint a miniszterelnöki rezidencián is tartott taggyűlést, amiken maga Orbán Viktor is részt vett.

Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője korábban úgy fogalmazott, "Orbán Viktor soha semmilyen taggyűlésen nem vett részt, akárhányszor mondják is el ezt a szocialisták". A volt koprmányfő feleségének egykori cége a mostani perben annyit kért a bíróságtól, hogy állapítsa meg: a kérdéses napokon nem is volt taggyűlés, így hiteles jegyzőkönyvek sem készülhettek.

A felperes kifogása

A bíróság nem találta érdemben alaposnak a felperesi keresetet. Az indoklásban - többféle korábbi bírósági határozatra hivatkozva - elhangzott: "sajtóhelyreigazításra nem adnak okot a helyreigazítást kérő személy szempontjából közömbös részletek, pontatlanságok". A bíró emlékeztetett rá, a felperes álláspontja annyi volt, az egyetlen bírálandó kérdés, hogy az említett időpontokban volt-e taggyűlés.

A bíró szerint az alperes - álláspontja alátámasztására - hiteles dokumentumokat mutatott be, és az is kiderült, hogy az említett találkozókon döntéseket hoztak, amelyek meg is valósultak.

Szavahihető tanú

A bírós felidézte, hogy az alperes ezek mellett egy tanút is beidézett, aki elmondta, hogy Lévai Anikó helyett "házastársa, dr. Orbán Viktor" is részt vett a gyűléseken. A bíróság szerint a tanú előadása a tárgyaláson nem kérdőjeleződött meg, ezért szavahihetőnek találták az És tanúját.

Elhangzott az is, hogy a lapban közöltek valóságtartalmát eddig még senki nem vonta kétségbe.

A bíróság mindezek mellett fontosnak tartotta leszögezni, hogy még érintőlegesen sem politizálhat, és ez az ítélet sem állásfoglalás.

Fellebbeznek

A nagy sajtóérdeklődés mellett kihirdetett ítélet után a felperes jogi képviselője az Index érdeklődésére közölte, fellebbeznek és a Fővárosi Ítélőtábla elé viszik az ügyet. Szerinte a bíróság döntése jogszabályba ütközik, ugyanis egy cég esetében nem lényegtelen, hogy taggyűlés volt-e vagy nem az adott napon. "A bíró összekeverte a személyt a céggel" - mondta.

Kovács Zoltán az És főszerkesztője az ítélet kihirdetése után az újságíróknak elmondta, hogy nagyon örül az ítéletnek, de nem akar többet mondani annál, mint amit a bíróság kimondott. A főszerkesztő úgy fogalmazott, a bíróság csak annyiban döntött, hogy megalapozott volt-e a felperes helyreigazítási keresete, nem abban, hogy tartalmilag mi állt a cikkben. "Azt, hogy a sajtószabadság szempontjából ez mit jelenthet ki-ki értékelje maga." A lap további terveiről szólva elmondta, vannak még a tokajhegyaljai ügyben olyan szálak, amiket vizsgálni kell. "Én nem gondolkodok, nem is akarok Orbán Viktor fejével gondolkodni, ha ő is indít pert, védekezni fogunk" - válaszolta az Index kérdésére Kovács Zoltán. A volt miniszterelnök korábban úgy fogalmazott, ugyan nem közvetlenül őt támadták meg, de egy cégen keresztül, így a helyes sorrend az, hogy előbb a kft. rendezze a dolgot, és ezek után dönt majd ő is a további jogi lépésekről.

Az első peren

Mint arról az Index is beszámolt, hosszú, találgatásoktól sem mentes hónapok után múlt pénteken megkezdődött a hetilap elleni első sajtóper, amit a várakozások szerint több is követhet majd.

A Szárhegy dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. azért kért a bíróságtól helyreigazítást, mert álláspontja szerint a hetilap a Tokaji Borcsaták II. címmel március 11-én megjelent cikkében valótlanul állította, hogy a cég 2000. szeptember 6-án, 2001. június 4-én, valamint 2001. december 2-án taggyűlést tartott. Ezért ezekről jegyzőkönyv sem készülhetett, állítja a kft. A per azért indult, mert a hetilap nem tett eleget a cég helyreigazítási kérelmének, csupán az olvasók tájékoztatására közölte a kft. felszólító levelét.

"Néha az Anikó, néha a Viktor"

Az alperes hetilap álláspontjának alátámasztására az előző tárgyaláson meghallgatták a kft. egyik tagjának, Szász István Attilának egykori feleségét, aki volt férje iratai között talált rá a jegyzőkönyvekre. A tanú elmondta, hogy a kft. tagjai családjukkal együtt rendszeresen tartottak összejöveteleket, például Orbán Viktor meghívására a kormányfői rezidencián. Ezeken az összejöveteleken szóba kerültek a cég ügyei is, és a közös étkezések után mindig tartottak egyfajta taggyűlést is, amelyekről jegyzőkönyvek készültek. Ezeken a taggyűléseken "néha az Anikó, néha a Viktor" vett részt, mondta a tanú utalva Orbán Viktor volt miniszterelnökre és feleségére, Lévai Anikóra, aki akkoriban kft. társtulajdonosa volt.

Mayer Aranka elmondta, hogy a hetilapnak ő vitte el a jegyzőkönyvek fénymásolatait, miután megkeresésére a kft. többi tagja sem foglalkozott érdemben a különleges iratokkal.

Lövészárkok

Az első tárgyaláson mindkét fél ragaszkodott a saját álláspontjához. A felperes szerint egyáltalán nem lényegtelen, hogy a kérdéses időpontokban volt-e taggyűlés, míg az alperes szerint a helyreigazítási kérelem nem a cikk lényegi tartalmi részére vonatkozik. Csapó Annamária, az És jogásza többször is kísérletet tett rá, hogy tisztázzák, tulajdonképpen milyen érdeksérelem miatt fordult a kft. bírósághoz, és mi a helyreigazítási kérelem tárgya.

A felperes kft. jogi képviselője a tárgyaláson megkérdőjelezte a jegyzőkönyvek eredetiségét, és csatolta a társaság tagjainak nyilatkozatát, amely szerint az említett időpontokban nem vettek részt taggyűlésen. Karas Mónika, a felperes jogi képviselője többször is hangoztatta, hogy a lap birtokában lévő iratok nem felelnek meg a társasági törvényben előírt jegyzőkönyvi kritériumoknak, ráadásul a "jelzett napokon nem volt taggyűlés".