Százmilliókba fájhatnak a rendőri túlkapások

Fábián Gábor 2006. október 23-án a Fidesz nagygyűlésén vett részt az Astoriánál, majd hat óra körül elindult a Károly körúton a Deák téri metróállomás felé. A Dob utcáig jutott, ott a fal mellé húzódva várta, hogy a szemből érkező rendőrsorfal elhaladjon az Astoria felé. Az odaérkező rendőrök azonban leteperték, aztán öten-hatan nekiestek: a hátát, a veséjét és a fejét ütötték, arcára, vállára, derekára és mindkét lábára ráálltak, gumibottal ütötték, és bakanccsal rugdosták.

Miután megbilincselték, az egyik intézkedő rendőr a férfi már bilincsben lévő bal kezének középső ujját eltörte. Ezután felültették, fejét lenyomták, lábait szétfeszítették. Az ekkor odaérkező rendőrök egyike rohadt Fidesz-bérencnek nevezte, és arcon köpte, egy másik pedig azt mondta neki, hogy a régi rendszerben már a helyszínen agyonlőtték volna, de ezt most majd a Gyorskocsi utcában fogják megtenni.

Perdöntő mobiltelefonos videofelvétel a Fábián Gábor letartóztatása előtti percekről. A felvétel készítője a bíróságon is tanúskodott.

Fábián szerint a rendőrök a tájszólásuk alapján nagyrészt vidékiek lehettek, többségükből alkoholszag áradt. A rúgások miatt az ötvenes éveiben járó férfi jobb lábának szárkapocscsontja is eltört. Mivel járni már nem tudott, a Madách téren várakozó rabszállító kocsihoz vonszolták, és beszállították a Gyorskocsi utcába. Ott az ügyeletet ellátó orvos a csonttörések miatt a Szent János Kórházba irányította, ahová három civil ruhás rendőr vitte el. Eleinte telefonálni sem engedték, de a látlelet elkészülte után visszaadták a papírjait, és otthagyták.

A rendőri intézkedés eredményeképpen a területi üzletkötőként és áruszállítóként dolgozó Fábián hat hetet töltött fekvőgipszben, hónapokig munkaképtelen volt, rosszul összeforrt ujját pedig azóta sem tudja behajlítani, ezért a bal kezével nehezen tud fogni. Az orvos szakértő szerint ez maradandó sérülés.

Fábián Gábort az intézkedő rendőrök vallomásai alapján rendzavarás szabálysértésével gyanúsították, de a bíróság az eljárást megszüntette, mert előkerült egy, az egyik körúti étterem ablakából készült mobiltelefonos videofelvétel, ami Fábián verzióját, a békés, magányos falhoz lapulást támasztotta alá. Az is kiderült a hangosfelvételből, hogy a rendőrök nem szólították fel a helyszín elhagyására a lefogása előtti percekben. A felvétel készítője és még egy szemtanú a bíróság előtt azt vallotta, hogy a férfi - az intézkedő rendőrök állításaival szemben - nem menekült a rendőrök elől, és nem tanúsított ellenállást amikor leteperték.

Fábián Gábor feljelentést tett a bántalmazás miatt, de mivel az őt ütlegelő és rugdaló rendőrök azonosítószám nélkül, símaszkban dolgoztak, a nyomozó ügyészség az eljárást az elkövetők kilétének megállapíthatatlansága miatt megszüntette.

Fábián Gábor nyolcmillió forintos kártérítést követel

A bilincselést a rendőri jelentésből azonosíthatóan végrehajtó G. Csaba rebiszes rendőr törzsőrmester ellen viszont vádat emeltek. A bíróság elsőfokú, nem jogerős ítéletében hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vétségében és védekezésre képtelen személy ellen elkövetett súlyos testi sértés bűntettében is bűnösnek találta az ujjtörést végig tagadó rendőrt. G. Csabát - három év próbaidőre felfüggesztett - egy év nyolc hónap szabadságvesztésre, valamint lefokozásra ítélték, az ügyész súlyosbításért, míg védője enyhítésért, illetve felmentésért fellebbezett.

Fábián Gábor most nyolcmillió forint kártérítést követel a rendőrségtől az elszenvedett bántalmazás és következményei miatt.

Akkor is jár kártérítés, ha azonosítatlanul ütött a rendőr

Fábián jogi képviselője, Gulyás Géza ügyvéd szerint összességében több százmillió forintjába kerülhet a rendőrségnek, így végső soron az adófizetőknek a tavaly ősszel tapasztalt rendőri brutalitás: az orrtörések, a kilőtt szemek, a terrorizált őrizetesek és a félholtra vert katasztrófaturisták. A törvény szerint ugyanis ha egy alkalmazott a munkaviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a munkáltató a felelős.

Összesen 206 büntetőeljárás indult a rendőri visszaélések miatt, ebből 39 jutott vádemelési szakba. Ezekben az eljárásokban összesen nagyjából ezer rendőr és két-háromszáz sértett lehet érintve. Kártérítés viszont akkor is jár a sértetteknek, ha a rendőr elkövetők kiléte az azonosítószám hiánya és a símaszk miatt nem állapítható meg, ezért elmarasztaló ítélet sem születik. Feltéve, hogy az eljárásban bebizonyosodik, hogy rendőr követte el a bántalmazást.

Gulyás peren kívül is megegyezne a rendőrséggel Fábián Gábor kártérítésének ügyében, de megkeresésére sem a Budapesti Rendőr-főkapitányság, sem a Rendészeti Biztonsági Szolgálat vezetője nem reagált. Ezzel arra kényszerítik az áldozatokat, hogy "jogalapjukban eldöntött pereket" kezdeményezzenek a bíróságon, mondja az ügyvéd.

Gulyás szerint több száz rendőr nem követhet el egyszerre, de egymástól függetlenül úgy bűncselekményeket, hogy azt nem utasításra teszik, "vagy nem jelzik nekik, hogy ezt most lehet, sőt elvárt". Ha a munkáltatójuk mégsem utasította őket, akkor a miattuk megítélt kártérítéseket tovább terhelhetné a végül jogerősen elítélt rendőrökre. Ha ezt mégsem teszi, az újra felveti a parancsnoki felelősség ügyészségileg egyszer már elmaszatolt kérdését.

Kártalanítás jár az ártatlanul előzetesben töltött időért is

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogsegélyszolgálatának vezetője, Pelle Andrea ügyvéd szerint meg kell különböztetni azokat az ügyeket, amelyekben a volt őrizetesek a magyar államot perelik kártalanításért a később indokolatlannak bizonyult előzetes letartóztatásban töltött idő miatt azoktól, amelyekben a sértettek a rendőrséget perelik kártérítésért az elszenvedett rendőri túlkapások miatt.

A TASZ jogsegélyszolgálatának két egyetemista ügyfele egy, illetve három millió forintot követel 15 előzetesben töltött napért (akkoriban a bíróság futószalagon, érdemi mérlegelés nélkül osztotta a harminc napokat), de van olyan ügyfelük is, aki bár szintén ártatlanul volt őrizetben, nem kér kártalanítást, mert nem akar többet foglalkozni az üggyel. A legsúlyosabb esetük egy gumilövedékkel szemen lőtt, tartós látáskárosodást elszenvedett férfi, aki szintén milliós nagyságrendű kártérítést fog kérni, a pontos összeget egyelőre nem lehet megállapítani, mert gyógykezelése még mindig nem ért véget.

(Egy másik, nem a TASZ által képviselt, gumilövedékkel arcba lőtt és emiatt fél szemére megvakult férfi, Nagy László 15 millió forintos kártérítést követel, és havi 70 ezer forintos járadékot, élete végéig.)

A szeptemberi zavargások alatt 142 embert helyeztek előzetes letartóztatásba, akiknek a többsége ártatlannak bizonyult, ezért a magyar állam ellen is kártalanítási perek indulnak. A két-három hetes jogosulatlan fogvatartás kártalanítási tarifája a TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédei szerint a körülményektől függően több millió forint lehet, összességében tehát itt is százmilliós nagyságrendről beszélhetünk.

Pelle szerint kártalanításos ügyekben eddig sosem köttetett peren kívüli egyezség, ez most sem várható. "A kártalanítás mértéke változó, de szerencsére az elmúlt években egyre nagyobb összegeket ítél meg a bíróság az ártatlanul előzetesben töltött időszakért".

A Rebiszt és az igazságügyi tárcát már perelik

Bár a bántalmazó rendőrök elleni perekben jogerős ítéletek még nem születtek, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat mint alperes ellen már hét első fokú eljárás van folyamatban, ezekben az összes kárigény közel ötvenmillió forint. A peren kívüli megegyezésre vonatkozó ajánlatokat egyedileg bírálják el, és nem hárítják tovább a bíróság által esetleg jogerősen elmarasztalt rendőrökre a miattuk megítélt kártérítéseket.

Pedig néhány áldozat szívesen példát statuálna a vétkesnek tartott rendőri vezetőkön. "A jogerősen megítélt vagy megegyezés útján kapott kártérítésemet az állam terhelje tovább az Ignácz- és a Papp-jelentésben felsorolt, súlyos mulasztást vétő rendőri vezetőkre, különös tekintettel a Pro Urbe díjjal kitüntetett Gergényi Péterre" - mondja a tavaly ősszel a Rebisz egyik kiemelő csoportja által bántalmazott és őrizetbe vett Kruchina Károly.

Az igazságügyi tárcánál az előzetes letartóztatások miatt eddig tizenkét kártalanítási per van nyilvántartva, a kárigény ügyenként 200 ezer és 9,8 millió forint között mozog. Ezekben az ügyekben az igazságügyi és rendészeti miniszter jár el a magyar állam képviselőjeként.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!