Pénteken döntenek a ponthatárokról

Az idén több mint 142 ezren adták be jelentkezési lapjukat több mint 300 ezer helyre a különböző felsőoktatási intézményekbe, ami az enyhe demográfiai csökkenés ellenére egy százalékkal több mint tavaly. A jelentkezők összlétszámán belül 125 ezren még nem rendelkeznek felsőfokú végzettséggel. A felsőoktatási képzésre pályázók esélyei javultak, mivel a kormány döntése értelmében az idén 3000-rel több, 43 500 nappali és 9000 esti-levelező helyre jelentkezhettek a diákéltre vágyók. Rajtuk kívül 20-30 ezer diák tanulhat költségtérítés ellenében tovább, de csak ha a jelentkezési lapján bejelölte ezt a képzési formát és a felvételhez szükséges ponthatár 90 százalékát elérte.

A különböző szakterületek népszerűsége változatlan az elmúlt évekhez képest. A legmagasabb arányú, átlagosan ötszörös túljelentkezés idén is a művészeti területen volt, ami annak is köszönhető, hogy ezekre a szakokra nagyon kicsi, rendszerint 4-15 fős felvételi keretet jelölnek meg. A Színház és Filmművészeti Egyetem filmrendező szakára például több mint 160-an jelentkeztek, közülük azonban csak nyolcan kezdhetik meg tanulmányaikat szeptemberben. Idén is változatlanul népszerűk a jogi és államigazgatási valamint az egyetemi egészségügyi képzések. Az előbbire átlagosan kilencszeres, az utóbbira hatszoros volt a túljelentkezés. A közgazdasági és menedzserjellegű illetve a humán és természettudományi karokon két és félszer annyian akarnak továbbtanulni, mint ahány államilag támogatott hely van.

Egyes területek iránt az előző évekhez képest jelentősen megnőtt az érdeklődés: a környezetvédelemmel kapcsolatos szakokra 38 százalékkal, mérnökképzésre 7 százalékkal, az informatikus szakokra pedig 3 százalékkal többen jelentkeztek az idén.

A ponthatárok kihirdetése

A legtöbb jelentkezőt vonzó szakok felvételi ponthatárait a Magyar Televízió péntek délután öt órakor ismerteti, az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda honlapján pedig fél órával később már a teljes lista olvasható lesz. Az országos napilapok szombati számaiban a listán kívül a pótfelvételit meghirdető intézmények is szerepelnek majd, a nyár végén ugyanis költségtérítéses képzésre illetve a Felvételi Tájékoztató megjelenése után akkreditált állami finanszírozású helyekre is jelentkezhetnek még azok, akiket nem vettek fel az első körben. Az eredményekről egyébként július 29-ig levélben minden jelentkezőt értesítenek.

A magyarországi felsőoktatásban résztvevők száma a rendszerváltás óta folyamatosan nő. Míg tíz évvel ezelőtt a középiskolákból kikerült korosztálynak csupán a 10 százaléka, ma már a 35 százaléka tanulhat egyetemen vagy főiskolán. A kormány célkitűzései szerint 2010-re már minden második gyermek számára nyitva áll majd az út, hogy felsőfokú végzettséget szerezhessen, ám, hogy melyik felsőoktatási intézmény milyen felvételi létszámkerettel működik majd, az még minden bizonnyal évekig konfliktusok forrása lesz. Az intézmények ugyanis a normatív - hallgatói létszámtól függő - finanszírozás miatt abban érdekeltek, hogy minél több hallgatót vegyenek fel, ezért az előzetes egyeztetésen az orvosi karok például nem fogadták el az oktatási tárca által javasolt pontszámokat, mivel az szerintük kevés hallgató felvételét tette volna lehetővé.

Egyelőre semmilyen módszer nincs arra, hogy ellenőrizzék, esetleg egy diák párhuzamosan több egyetemen vagy főiskolán is folytat állami finanszírozással tanulmányokat. Most még ugyanis csak a jelentkezési lapon kell erről nyilatkozni, az esetleges visszaélések kiderítéséhez azonban egységes hallgatói nyilvántartásra lenne szükség. Ennek létrehozására egy hamarosan életbe lépő kormányhatározat értelmében 2002. december 31-ig kapott haladékot az oktatási tárca.