Ezt akarták? Megkapják!

Gazdaságpolitika

A foglalkoztatás bővítését szolgáló, a párt által munkaalapúnak nevezett, egyszerre növekedés- és egyensúlyorientált gazdaságpolitikát, ennek érdekében a munkáltatók adó- és járulékterheinek csökkentésére, infrastruktúra-fejlesztésre, a kkv-k erősítésére és közvetlen munkahelyteremtő programok indítására alapozott Új Széchenyi tervet hirdet a Fidesz új programja. Amely, noha a címe szerint a jövőről, annak visszahódításáról szól, a gazdaságpolitikában inkább a múltat, a párt 2006-os választási programját, valamint 1998-2002-es kormányzásának időszakát idézik.

Az állam a legfontosabb szereplője a mostani, új elemet alig, konkrét vállalásokat még kevésbé tartalmazó gazdaságpolitikai programnak. A gazdaságpolitikai fejezet például azzal kezdődik: „tartós egyensúlyt csak olyan gazdaságpolitikával lehet elérni, amely hosszabb távon gondolkodik, egyszerre növekedés- és egyensúlyorientált”. Ez rendben is lenne, csakhogy ezt nem követi annak kifejtése, hogyan lehet ezt megvalósítani. Később olvashatjuk azt, hogy „a növekedés, a munkahelyteremtés, az infláció leszorítása, a területfejlesztés gyakran ellentétes szempontjait össze lehet, és össze is kell egyeztetni” – de azon kívül, hogy „ehhez szükséges az aktív állami szerepvállalás”, ismét nincs szó arról, hogyan egyeztethetők össze ezek a szempontok.

A közüzemi szolgáltatásokban is erősítené az állam, csökkentené a piac szerepét a Fidesz. A program szerint „a hatósági árszabályozás jogát fenn kell tartani”, elsősorban „a közüzemi díjak indokolatlan emelkedésének megakadályozása érdekében”. A párt a közüzemi szolgáltatókat átlátható számlázási rendszer kialakítására kötelezné. A gázárakról nincs szó a programban, az energetikai fejezetben csak egy félmondat szerepel az „árpolitika körültekintő alkalmazásáról”.

Széchenyi-terv újra

Bár az állam súlyának növelése a program központi eleme, az államháztartásról is csak jelszavak olvashatók, olyanok, hogy szükséges az államháztartási fegyelem erősítése, az államháztartás hatáskörének és alrendszerének meghatározása, újradefiniálása; feladat- és kiadásorientált költségvetést kell alkotni, míg a költségvetést a mostani kormány által létrehozott, csaknem százfős hivatal helyett továbbra is egy háromfős tanáccsal felügyelnék. A Fidesz „kiemelt kormányzati célkitűzésnek” nevezi a kincstárnoki rendszer bevezetését – az olvasó bizonytalanná válik, hogy a mostani kormányzaté-e ez a kiemelt célkitűzés, vagy a Fidesz hatalomra jutása esetén hivatalba lépő kormányé lesz-e; de mindegy is, az már nem derül ki, hogy ez mit jelent.

Az ellenzéki párt szerint az aktív állami szerepvállalás akár a versenyfolyamatokba való beavatkozással is járhat, ha például anélkül „a magyar vállalkozások jelentős versenyhátrányba kerülnének”. Az állam az Új Széchenyi terv egyik pillérét jelentő kis- és középvállalkozókat támogatná az „adóterhek mérséklésével, egyszerűsített adminisztrációval… állami megrendelésekkel”, de segítenék a kkv-kat az országba betelepedett multik beszállítóivá válni is. A program szerint egyebek mellett azokat a bankokat, önkormányzatokat is támogatnia kell az államnak, amelyek a kkv-k megerősítését szolgálják.

Az Új Széchenyi terv többi pilléréről nem tudhatunk meg többet, mint azt, hogy azok pillérek lesznek. Az adórendszer megváltoztatásával szinte csak a lózungok szintjén foglalkozik a program. Ismét felbukkan az állam áfa-visszafizetési kötelezettségére vonatkozó törvényi garancia megteremtése, valamint a személyi jövedelemadózás mellett a családbarát (leánykori nevén családi) adózás feltételeinek megteremtése, a gyerekek után járó szja-kedvezmény visszaállítása, és önkormányzatok ösztönzése az állami babakötvényhez hasonló megtakarítási kötvények kibocsátására. A dolgozó nyugdíjasok szja-terheit csökkentené, a korkedvezményre jogosító munkakörökben alkalmazottak után fizetendő korkedvezmény-biztosítási járulékot eltörölné a Fidesz.

Adócsökkentés

Az államháztartás egyensúlyát a „célzottan végrehajtott adócsökkentés” nem veszélyeztetné, sőt, a program szerint „az adóalap szélesítésével még növelhetőek is az állam bevételei”, amit a kormányéval azonos jelszavakból álló (korrupció visszaszorítása, bürokrácia leépítése, adócsökkentés) kifehérítési program is szolgálna. Az adócsökkentésről ezzel együtt csak annyi szó esik, hogy az élőmunka terheit kell mérsékelni, mert ez növeli a foglalkoztatást, de nem derül ki, milyen mértékben, és hogyan.

Örvendetes elmozdulást jelent ugyanakkor a Fidesz-kormánynak a belső fogyasztás élénkítésén alapuló gazdaságpolitikájáról az, hogy a program szerint „a magyar gazdaság fejlődésének mozgatórugója a következő években is az export lesz”, a kivitel erősödését piackonform állami eszközökkel támogatnák, és segítenék a kamarákat az exportpiaci információs szolgáltatásaik kiépítésében és a piacszervező tevékenységben.

Az euró bevezetésével kapcsolatos Fidesz-álláspontot viszont teljes homály fedi: a programból csak az derül ki, hogy annak „mielőbbi bevezetése hazánk hosszú távú érdeke”. Az ehhez vezető útról és a céldátumról egy szó sincs azonban, pusztán azt említik meg, hogy a 2002 óta elhibázott gazdaságpolitika miatt hazánk jelenleg egyetlen eurókritériumot sem teljesít, és a 2004-ben belépett tagok közül várhatóan utolsóként, csak 2014-ben vezetheti be a közös európai pénzt.

Munkaerőpiaci tervek

A munkaerőpiac élénkítésével kapcsolatban már több konkrét vállalás olvasható. A foglalkoztatás növelése érdekében a 45 év fölötti nők és az 50 évet betöltött férfiak elhelyezkedését járulékkedvezményekkel segítenék (jelenleg csak a közhasznú munkavégzéshez és a képzéshez nyújtható támogatás ennek a korosztálynak). A munkahelyteremtést szolgálná az is, hogy olyan, uniós forrásból megvalósuló programot indítanának a következő kormányzati ciklusban, amely „közvetlenül támogatja új munkahelyek létesítését”, ennek a részletei szintén hiányoznak.

A foglalkoztatás területi különbségeit állami beavatkozásokkal is csökkentenék, „az autópálya-építési program megvalósításánál a jövőben is arra törekedünk, hogy elsősorban az ország felzárkózást igénylő térségeiben hozzunk létre új munkahelyet”; ezek szerint a fejlett régiók nem kapnának további sztrádákat? – kámpicsorodnánk el, ha nyugat-dunántúli polgármesterek lennénk. De nem tesszük, már csak azért sem, mert a gyorsutakról egyébként is a főutak települési elkerülő szakaszainak építésére, továbbá a már meglévő hálózat fenntartására tenné át a hangsúlyt a Fidesz – derül ki az infrastruktúrafejlesztéssel foglalkozó tervekből.

A párt megfelelő színvonalú tömegközlekedést és állami tulajdonban maradó, „bevételcentrikus vállalati üzem helyett valódi közszolgáltató üzemként” működő vasutat szeretne. Feltűnő ugyanakkor – mert a jelenlegi, a párt által rendszeresen támadott kormányzati közlekedéspolitika szándékaival nagyrészt megegyezik –, hogy a program szerint „azokon a vasúti vonalakon, melyeken az áruforgalom gyakorlatilag megszűnt, és a személyforgalom csak rendkívül alacsony színvonalon tartható fenn, regionális társaságok létrehozását ösztönözzük”. Programjában viszont azért támadja a kormányt a Fidesz, mert az leállította a gyorsvasút-hálózat kiépítésére irányuló tervezési munkákat, így „az Európai Unió támogatásával megépülő kelet-nyugati gyorsvasúthálózat nagy valószínűséggel ki fogja kerülni Magyarországot”.

A program kézzelfogható, érdemi vállalásai közül kiemelkedik, hogy a körbetartozások visszaszorítása érdekében minősített alvállalkozói láncok szervezését, valamint közbeszerzési ajánlati normák bevezetését javasolja a párt. Nem új ötlet, de a programban visszatér a szociális célú lakásépítés áfájának 5 százalékra csökkentése. A párt új nemzeti energiastratégiát és közös európai energiapolitikát szeretne, de a Nabucco vagy Kék Áramlat dilemmára nem is utal a dokumentum. A konkrét vállalások sorába tartozik ugyanakkor a járulékbefizetéssel arányos nyugdíj, ennek érdekében a járulék-folyószámla megteremtése, valamint annak a lehetőségnek a biztosítása, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok visszatérhessenek az állami nyugdíjrendszerbe.

Eltűnt elemek

Az egy évvel ezelőtti program több eleme eltűnt a mostani dokumentumból. Nincs már szó az autópálya-díjak csökkentéséről, 14. havi nyugdíjról, a lakástámogatási rendszer visszaállításáról – de még a lakáshitel törlesztésre utáni szja-kedvezmény újraélesztéséről sem –, a tb-járulék 10 százalékpontos csökkentéséről, az autóval vidékről munkába járók már tavaly is nehezen értelmezhető támogatásáról, továbbá az örökösödési illeték eltörléséről.

Megmaradt viszont a programok sorában az állami tulajdonban maradó vasút, a családi/családbarát adózás, a családi adókedvezmények újraélesztése, bizonyos lakásépítések áfájának csökkentése és az Új Széchenyi terv.

A következő oldalon: kettős állampolgárság, parlagfű-irtás, szektatörvény, önkormányzatok.