'Nem olyan nagy baj, ha tartanak az államfőtől a pártok'

Sikertelensége esetén is büszke lenne államfői jelölésére Sólyom László. Az Alkotmánybíróság volt elnöke egy "nagyon szép civil akció" részének érzi magát, jelölését a politikai kultúrával szembeni elégedetlenség jelének tartja a Népszabadságnak adott interjújában.

Pedagógiai célzat

Sólyom nem tartja visszásnak, hogy egy olyan szervezet, a Védegylet jelölte, melynek egyik alapítója. Mint interjújában elmondja, a Védegylet akciójának pedagógiai célja volt, nem mérlegeltek reális esélyeket. Az államfőjelölés körüli hercehurca végeredményeként azonban immár jó esély van rá, hogy őt válasszák meg elnöknek. "Ha az ember hagyja a dolgokat történni, és csak arra ügyel, hogy kitartson a maga szilárd álláspontja mellett, akár jóra is fordulhatnak az események", foglalta össze a Népszabadságnak jelölése tapasztalatait.

A volt alkotmánybíró neve nem először merült fel köztársasági elnökként. 1995-ben a Fidesz az MDF-fel és a KDNP-vel együtt már jelölte volna, ám akkor csak úgy vállalta volna a megmérettetést, ha esélye is van a győzelemre. Most, mint a Népszabadságnak elmondta, más a helyzet. Már nem elnöke az Alkotmánybíróságnak, így már vállalhatja a pártpolitikához nem kötődő posztot.

Nem fog ugrálni

Sólyom az Alkotmánybíróság elnökeként aktivista volt, az alkotmány értelmezésével aktívan beavatkozott a politikai folyamatokba. Az államfői szerepet másként képzeli el. Mint mondta, igaz ugyan, hogy a köztársasági elnök bizonyos helyzetekben jelentős hatalommal rendelkezik, az elnöki posztot azonban úgy képzeli el, hogy "az államfő mozdulatlanul ül, figyel, és ha kell, lép - egy elnök nem ugrál".

Ennek megfelelően megválasztása esetén sem tervezi tömegével visszadobni a parlament által elfogadott törvényeket. "Nem a [köztársasági elnök] dolga minden apró alkotmányossági hibát kijavítani - ha az elnök fordul az Alkotmánybírósághoz, annak súlyos üzenetet kell hordoznia. [_] amennyiben nagyon bele akar szólni a dolgokba, megteheti, de jobb, ha nem teszi", mondta el a Népszabadságnak. "A helyes mérték elnöke szeretnék lenni", fogalmazta meg krédóját.

Csak mértékkel

A helyes mérték kialakítása szerinte egy évet vehet igénybe. Maga is elismerte, hogy az Alkotmánybíróság elnökeként meglehetősen életidegen volt. Az alkotmánybírónak nincs személyisége, a szájából az alkotmány szól, magyarázta. Államfőként azonban ki kell fejeznie egy ideált, a nemzeti egységet is. Ebben nagy segítségére lehet "az öregség ajándéka, a belátás, és az itt legfontosabb erény, a szerénység", mondta.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!