Kökény nem zárja ki a közös MSZP–SZDSZ-es jelöltet

Miután Gegesy Ferenc kilépett az SZDSZ-ből és lemondott parlamenti mandátumáról, a mostani ciklus harmadik időközi választása következhet. Az elsőt Horváth Balázs fideszes, a másodikat Deák András KDNP-s országgyűlési képviselő halála miatt írták ki. Mindkétszer nagy fölénnyel nyert a Fidesz, illetve a KDNP jelöltje, a 2008. januári, XI. kerületi szavazáson már a második fordulót sem kellett megtartani.

Ez utóbbi választás érdekessége volt, hogy két aktív országgyűlési képviselő is elindult rajta; ha győzelmet aratnak, akkor másnak ajánlották volna fel mandátumukat – igaz, ez a veszély sem az MDF-es Csapody Miklóst, sem az SZDSZ-MSZP színeiben induló Lakos Imrét nem fenyegette.

A 2006-os országgyűlési választáson a vesztesek között volt Kökény Mihály, aki az első forduló után a második helyről lépett vissza a harmadik helyen álló Gegesy javára, így segítve győzelemre az egykori koalícióstársat.

Kökény Mihály, az MSZP ferencvárosi elnöke szerint korai az esélylatolgatás, hiszen még a választást sem írták ki. Elviekben még az is elképzelhető, hogy listás országgyűlési képviselőként induljon a választáson, ahogy az előző ciklusban a soproni Kránitz László, vagy most Csapody és Lakos.

Kökény megpendített még egy meredek lehetőséget: mivel a Ferencvárosban nagyon jó a kapcsolat az MSZP és az SZDSZ között, így szerinte az sem kizárt, hogy a két párt – annak ellenére, hogy az egyik kormánypárti, a másik ellenzéki – közösen indítson jelöltet.

Az elvi lehetőségről az SZDSZ egyik meghatározó politikusa azt mondta: döntés még nincs ugyan, de a közös jelöltséget nem tartja jó ötletnek.

Zombory Miklósnak, a 2006-os választás első fordulós fideszes nyertesének, aki végül Kökény visszalépése miatt nem szerzett mandátumot, nincsenek túl jó esélyei, hogy ismét elnyerje a jelöltséget. A párt választókerületi elnöke ugyanis Bácskai János, aki az Indexnek elmondta: posztjánál fogva lépéselőnyben van ugyan, de jelöltsége egyáltalán nem alanyi jogú, azt a párt több testületének is jóvá kell hagynia.

Az Országos Választási Bizottság kedden dönt arról, mikorra írja ki az időközi választást, amit a törvény szerint négy hónapon belül, vagyis legkésőbb januárban kell megtartani.