Az MSZP kijátszotta a szélsőjobb–Fidesz kártyát
További Belföld cikkek
- Villamos elé hajtott egy Mercedes Szegeden
- Napokig küzdött a túlélésért egy túrázó a Bükkben
- Elvitték a hatos lottót: 1,93 milliárd forintot nyert valaki
- Szándékos hízással kerülte el a katonai szolgálatot egy dél-koreai férfi
- Gyermekekről készült pornográf felvételek megosztása miatt tartóztattak le egy borsodi férfit
A ferencvárosi időközi választás második fordulójának már csak az a tétje, hogy érvényes lesz-e a választás. Ehhez a választópolgárok 25 százalékának kell az urnák elé járulnia. Annak fényében cseppet sem biztos, hogy meglesz-e ez a részvétel, hogy az első fordulóban 5,23 százalékos eredményt elért SZDSZ-es John Emese bejelentette visszalépését, és választóit senkinek a támogatására nem szólította fel. Döntését a szélsőjobb fenyegetésével magyarázta, de nem zárható ki, hogy az SZDSZ így akar hozzájárulni a választás érvénytelenségéhez.
Egy esetleges érvénytelen választás pedig az MSZP malmára hajtaná a vizet, hiszen már most tudni lehet: a Fidesz-KDNP-s Bácskai Jánost (58,67 százalék az első fordulóban) aligha szorongathatja meg az MSZP-s Bánsághi Tamás (23,11 százalék).
A kétezres évek időközi választásain egyébként csak egyszer fordult elő, hogy alacsony részvétel miatt érvénytelen lett a második forduló: 2004-ben Sopronban a nyugdíjasoknak 500 forintos utalványokat osztogató Kránitz László visszalépett, így hiába szerezte meg a KDNP-fideszes Firtl Mátyás a szavazatok 88,76 százalékát, az alacsony részvétel miatt (otthon maradtak a szocialista szimpatizánsok) a választás érvénytelen volt. Sopron még hónapokig országgyűlési képviselő nélkül maradt a parlamentben.
Míg az első forduló előtt a két nagypárt jelöltje kölcsönösen visszalépésre szólította fel a másikat a felfokozott kampányban, addig most a fideszes jelölt kerülte ezt a kampányelemet. A Fidesznek mindenesetre jött jól a MIÉP felhívása: „A MIÉP elnöksége, noha semmi közvetlen érdeke nem fűződik a dologhoz, arra kéri választóit, hogy vegyenek részt a választáson. […] Segítsünk a dolgot nemcsak pofonegyszerűvé, hanem egyenesen pofonszerűvé tenni.” Az más kérdés, hogy a Jobbik előretörésével nem tudni, mekkora a bázisa a MIÉP-nek. Az mindenesetre elgondolkodtató, hogy a MIÉP-nek már az ajánlócédulák összegyűjtésével meggyűlt a baja: a párt jelöltjét hamis kopogtatócédulák miatt még az első forduló előtt kizárták az MDF és a Magyar Szociális Zöld Párt jelöltjével együtt.
Ahogy az első forduló kampányában John Emese, különös módon, igyekezett kihasználni a pártjának hátat fordító Gegesy Ferenc polgármester népszerűségét, úgy a második fordulóban a Fidesz tette ezt: egyik rendezvényükön szórólapot osztogattak, amelyen Gegesy a minél nagyobb részvételre ösztökél, mondván, sokba kerülne a kerületnek, ha meg kellene ismételni az időközi választást. (A választás 27,5 millió forintba kerül – húszmilliót az önkormányzat, 7,5 millió a központi költségvetés ad.)
A szocialisták végül nem a csendes kampányt választották. Míg az első forduló előtt a Bánsághi mellett kampányoló legnagyobb név Kökény Mihály, a körzet korábbi országgyűlési képviselője volt, addig a mostani kampányzárón igazi nagyágyút is bevetettek Lamperth Mónika személyében, és felsorakozott mellette Burány Sándor fővárosi MSZP-elnök, Steiner Pál, az MSZP fővárosi frakcióvezetője, Horváth Csaba főpolgármester-helyettes és Jauernik István, az önkormányzati tárca államtitkára is.
A fő üzenet a szélsőjobb előretörésének veszélye, és a szélsőjobboldallal helyi szinte összefogó Fidesz volt. Kérdés, a régi lemezzel mennyire lehet mozgósítani az otthon maradt szocialista híveket.
Vélhetően a részvételi arány növelésére találta ki Bácskai, hogy csütörtökön tévés vitára hívta Bánsághit, aki azzal vágott vissza, hogy a Fidesznek nem kéne bojkottálnia a Napkeltét, jelöltjüknek így módja nyílna, hogy a többi versenyben lévővel együtt elmondhassa véleményét. A Fidesz – felsrófolva a választások tétjét – történelminek nevezte azt, mondván, időközi választáson még nem fordult elő, hogy a jobboldal egy kormánypárti mandátumot hódítson el.
Ami tény: az MSZP utoljára 2000-ben nyert időközi választást, azóta fideszes jelölt mind az öt esetben győzött. Országos országgyűlési választást viszont csak az MSZP nyert az utóbbi nyolc évben, kétszer is. A Fidesz eddig kétszer nyert az első fordulósnál nagyobb arányban MSZP-s, illetve koalíciós ellenfele ellen (Firtl Mátyás 2005-ben és Rétvári Bence 2008-ban). A Jobbik időközi választáson ilyen jól még nem szerepelt.
Az elmúlt két hétben nyílt még egy fideszes szociális bolt, a várakozáshoz képest jól szerepelt (3,68 százalék) humanisták a Kálvin téri aluljáróban akcióztak, a Jobbik a biztos harmadik helyét ünnepelte, egyedül az utolsó helyen végzett munkáspárti jelöltnek nem sikerült áttörnie az országos média falát.
A Political Capital (PC) az első forduló után a választókerületi rendszer aránytalanságra hivatkozva megóvta az eredményt, amit a választási bizottság, majd a Fővárosi Bíróság is elutasított, ezért az intézet az Alkotmánybírósághoz fordult. (A legkisebb magyarországi választókerültben ugyanis 27 ezer, míg a legnagyobban 67 ezer választópolgár él. A PC elemzői szerint könnyen előfordulhat, hogy valaki az említett alkotmánybírósági határozatra hivatkozva óvja majd meg az országos parlamenti választás eredményét, annak következményei pedig beláthatatlanok lennének.)
A 12. választókerületben eddig nagyrészt azok a jelöltek nyertek, akiknek pártja az országos választást megnyerte. Az egyetlen kivétel az SZDSZ-es Gegesy Ferenc volt, aki a szocialista Kökény Mihály első forduló utáni visszalépése miatt szerezhetett mandátumot. 1990-ben Szabó Iván (MDF), 1994-ben Kökény Mihály (MSZP), 1998-ban Tirts Tamás (Fidesz-MDF), 2002-ben megint Kökény Mihály (MSZP) nyert.