Gallup: az emberek inkább a kormánypártokhoz kötik a brókerbotrányt

2003.09.13. 11:51
A Gallup szeptember eleji közvéleménykutatása szerint a lakosság 88 százaléka tud a brókerbotrányról, 46 százalékuk azonban nem tudja, hogy mely politikai csoportok érintettek az ügyben. A válaszadók 38 százaléka ugyanakkor a kormánypártokhoz, míg 17 százalékuk az ellenzékhez köti a botrányt.
A Magyar Gallup Intézet szeptember 5. és 8. között vizsgálatot folytatott a K&H Bank brókercégénél kirobbant pénzmosási üggyel, az úgynevezett "brókerbotránnyal" kapcsolatban.Szeptember elején a magyar felnőttek 88 százaléka mondta azt, hogy hallott már az úgynevezett "brókerbotrányról", a lakosság 12 százaléka ellenben nem hallott róla.

A fővárosiak tájékozottabbak

A felsőfokú végzettségűeknek csak 1 százaléka nem hallott az ügyről, ellenben a legfeljebb nyolc osztályos végzettségűeknek már 20 százaléka nem tudott a botrányról. A budapestieknek csak 4 százaléka nem tudott az ügyről, ellenben a falvakban élőknek már 17 százaléka nem tudott erről a botránysorozatról.

A 30-60 évesek közül gyakorlatilag mindenki tud az ügyről: csak 4% nem hallott a botrányról, ellenben a 60-70 évesek között már 12%, a 70 évesnél idősebbek között pedig 21% nem hallott erről az esetről. A 30 évnél fiatalabbak is tájékozatlanabbnak mutatkoztak, mint a középkorúak: körükben 15% nem értesült a botrányról.

Az emberek a kormánypártokhoz kötik a brókerbotrányt

A pénzmosási ügyről értesülteknek 38 százaléka szerint inkább a jelenlegi kormánypártokhoz közel álló személyek érintettek a botrányban, ellenben 17 százalék úgy véli, hogy inkább az ellenzéki pártokhoz közel álló személyek érintettek. Ennek a kérdésnek a megítélésére a botrányról tudóknak 46 százaléka nem vállalkozott.

A kormánypártok szavazói természetesen inkább az ellenzék érintettségét, míg az ellenzéki pártok támogatói inkább a kormányoldal érintettségét hangsúlyozzák.

A lakosság legnagyobb csoportját azonban a pártpreferenciával nem rendelkezők alkotják. Ők a lakosságnak jelenleg 38 százalékát képezik, míg a legnagyobb támogatottsággal rendelkező párt is csak a lakosság 31 százalékának támogatását bírja. Ebben a pártokhoz nem kötődő csoportban háromszor annyian vannak, akik szerint inkább a kormánypártokhoz közel állók érintettek a botrányban, mint ahányan úgy gondolják, hogy inkább az ellenzéki pártok az érintettek.

Még a kománypártokat támogatók szerint is

Akik értesültek a botrányról, azoknak 65 százaléka úgy látja, hogy a kormány egyes tagjai is felelősek a botrányért. Ezzel ellentétesen vélekedett az emberek 14 százaléka, 21 százalék pedig nem vállalkozott arra, hogy ezt a kérdést megítélje. Még az MSZP szavazóinak is 42 százaléka úgy látja, hogy a kormány egyes tagjai felelősek a botrányért. Az így vélekedők aránya az SZDSZ támogatói között már többséget alkotnak (56%), a pártpreferenciával nem rendelkező bizonytalanok között pedig már 65 százalék az arányuk. Az ellenzéki pártok támogatói körében ez az arány 80 százalék feletti.

Az emberek többsége nem csak a kormány egyes tagjainak felelősségével ért egyet, de a botrányról értesültek relatív többsége úgy gondolja, hogy távoznia kellene posztjáról a PSZÁF elnökének, Szász Károlynak is. Az emberek 40 százaléka gondolja, hogy Szász Károlynak távoznia kellene, 27 százalék szerint ellenben az lenne a jobb, ha a PSZÁF jelenlegi elnöke posztján maradna. Ebben a kérdésben az emberek 33 százaléka nem nyilvánított véleményt. Szász Károly távozásával még a Fidesz szavazóknak is egyharmada (32%) egyet értene. Ez az arány az MDF szavazóknál már 46 százalékos.

"Soha nem fogjuk megtudni az igazságot"

Azok körében, akik hallottak a botrányról, 52 százalék úgy gondolta, hogy a kormány és a kormányzó pártok nem szeretnék, hogy kiderüljön az igazság ebben az ügyben, 38% szerint azonban a kormányoldal azt szeretné, hogy az igazság kiderüljön a "brókerbotránnyal" kapcsolatban. (A kérdésre az emberek 10 százaléka nem válaszolt.) Azt, hogy az ellenzéki pártok nem szeretnék, hogy kiderüljön az igazság, 36% feltételezte. A botrányról értesültek 52 százalék ellenben úgy gondolta, hogy az ellenzék az igazság kiderítésében érdekelt. (Ennek a kérdésnek a megválaszolására 12% nem vállalkozott.)

A lakosság relatív többségét képező pártpreferenciával nem rendelkező bizonytalanoknak 56 százaléka gondolta azt, hogy a kormányoldalnak nem áll érdekében az igazság kiderítése, de 45 százalékuk úgy gondolta, hogy ez az ellenzéki pártoknak sem érdeke. Ebben a csoportban tehát erőteljes bizalmatlanság nyilvánul meg mindkét politikai "oldallal" szemben.

A botrányról értesült embereknek végül is 62 százaléka úgy vélekedett, hogy ezzel az üggyel kapcsolatban "soha nem fogjuk megtudni az igazságot", 31 százalék ellenben úgy gondolta, hogy "ha nem is rövid távon, de előbb-utóbb megtudjuk az igazságot". Abban, hogy az igazság "már rövid távon is kiderül" a magyaroknak mindössze 2 százaléka bízott, 5 százalék pedig nem vállalkozott arra, hogy ezt a kérdést megítélje.

Módszertan
A vizsgálat keretében 1012 felnőtt magyar állampolgárt kérdeztünk meg az ország 69 településén. A mintavétel a többlépcsős, rétegzett mintavételi eljárás kiválasztási elvei szerint történt. A minta összetétele a nemek aránya, az életkori csoportok és a településtípus szerint pontosan követi az ország felnőtt (18 éven felüli) lakosságának összetételét. A lakosság egészének jellemzőitől való kisebb eltéréseket, amelyek a mintavételes eljárásból óhatatlanul fakadnak, úgynevezett többszempontú súlyozással korrigáltuk. Az ekkora elemszámú mintához tartozó statisztikai mintavételi hiba nagysága a teljes mintára vonatkoztatva kisebb, mint +/- 3,2%.