Az SZDSZ hívei vágynak a legjobban az EU-ba

2003.04.01. 16:20
Nőtt a hazánk EU-tagságát támogatók aránya. A Gallup felmérése szerint a megkérdezettek 64 százaléka szavazna igennel április 12-én, 16 százalék pedig nemmel. Azok is többen vannak (58 százaléknyian), akik biztosra ígérik az EU-népszavazáson való részvételüket.
Tízből hatan jó dolognak tartják Magyarország EU-tagságát - derül ki a Magyar Gallup Intézet felmérésből. A februári adatokhoz képest 8 százalékponttal nőtt az uniós tagságot jó dolognak tartók aránya. A lakosság 17 százaléka úgy vélekedett, hogy a tagság se nem jó, se nem rossz, és 11 százalék nem tudott, vagy nem akart válaszolni a kérdésre.

Többen számítanak előnyökre

Az egy hónappal korábbiakhoz képest jóval többen számítanak személyes előnyre: a felnőtt lakosság 43 százaléka, így már a pozitívumokra számítók vannak többen, a megkérdezetteknek ugyanis a 37 százaléka nem számít ilyesmire. A lakosság 74 százalékának magas a szavazási hajlandósága; biztosra a megkérdezettek 58 százaléka mondta, hogy részt venne egy "holnap rendezendő" uniós népszavazáson.

A csatlakozást a lakosság 64 százaléka támogatná - ez 5 százalékponttal több, mint egy hónappal ezelőtt. Az EU-tagság ellen 16 százalék voksolna - ugyanannyian, mint február azonos időszakában. A biztos szavazóknak 78 százaléka mondta, hogy a tagság mellett szavazna.

Az SZDSZ az a párt, amelynek a kérdésben kialakult állásponttal rendelkező hívei a legnagyobb arányban tartoznak az ország EU-tagságát támogatók közé: 93 százalékuk Magyarország uniós csatlakozása mellett szavazna. A határozott álláspontjukat megvalló MSZP-szimpatizánsok körében 85, az MDF hívei körében 77 százalékos ez az arány. A határozott állásponttal rendelkező Fidesz-pártiaknak a kétharmada támogatja Magyarország EU-tagságát.

Módszertan
2003 márciusában 989 felnőtt magyar állampolgárt kérdeztünk meg az ország 18 éven felüli lakosságának összetételét a nemek aránya, a korcsoportok aránya, valamint a lakóhely településtípusa szerint pontosan tükröző mintán. A megkérdezésekre 2003. március 7. és 12. között került sor az ország 67 településén. A mintavétel a véletlenszerű, többlépcsős, rétegzett mintavételi eljárás kiválasztási elvei szerint történt. A lakosság egészének jellemzőitől való kisebb eltéréseket, amelyek a mintavételes eljárásból óhatatlanul fakadnak, úgynevezett többszempontú súlyozással korrigáltuk. Az ekkora elemszámú mintához tartozó statisztikai mintavételi hiba nagysága a teljes mintára vonatkoztatva kisebb, mint +/- 3,2%.