Utaltak az aranyvonat károsultjainak
További Belföld cikkek
- A Madách Imre Gimnázium leváltott igazgatója szerint az iskolai mobiltörvény abszolút hungarikum
- Felsővezetéki hiba és több járműhiba is volt a MÁV-nál vasárnap reggel
- 300 milliárd forintért takaríthatja a kórházakat egy cég a következő négy évben
- Készüljön fel, érkezik a havazás Magyarországra!
- Bejelentett egy szivárgást a gázműveknek, a kocsijára terhelték a költségeket
A peren kívüli megállapodást 2005 szeptemberében hagyta jóvá a floridai Miamiban Patricia Seitz bírónő. A Claims Conference a kifizetéseket a bírósági döntésnek megfelelően kezdte meg: 4,2 millió amerikai dollárt (majdnem 875 millió forintot) már kihelyeztek, a fennmaradó 21 milliót pedig öt éven belül juttatják el a szervezeteknek, adta hírül a PR Newswire.
Mindegyik erre a célra létrehozott alapítvány külön bizottságot hozott létre, melynek feladata, hogy hatékonyan segítse a segélyek szétosztását. A Claims Conference korábban már alkalmazta különböző alapítványi segélyek szétosztásához ugyanezt a modellt. Az aranyvonat esetében hét országgal - az Egyesült Államokkal, Kanadával, Ausztráliával, Izraellel, Svédországgal, Magyarországgal és Romániával - léptek kapcsolatba, melyekben nagyobb létszámú, magyar származású zsidó közösségek élnek.
Kárpótlás a jogosultaknak
A szociális segélyre az a zsidó jogosult, aki 1945. május 8. előtt született, aki az 1944-es magyar határok közt élt valamikor 1939 és 1945 között, valamint "akinek szüksége van pénzügyi támogatásra". A megállapodás értelmében a károsultak nem az elkobzott vagyontárgyaik után kapnak kárpótlást, hanem rászorultsági alapon segélyt.
Magyarországon a Magyar Zsidó Szociális Segély Alapítvány Aranyvonat Bizottsága nyújt szolgáltatásokat az erre jogosultaknak. Meg akartuk kérdezni Haberman Zoltán kapcsolattartót a részletekről, azonban megkeresésünk nem járt sikerrel.
Az aranyvonat kincsei
A zsidó aranyvonat rakománya elkobzott vagyontárgyakból állt, melyeket - egy 1944. áprilisában kibocsátott rendelet szerint - magyar zsidó családoktól gyűjtöttek össze, s kezdtek nyugatra menekíteni. A vonat 1945. március 30-án indult útnak Ausztria felé. A szerelvény május 16-án érkezett Werfenbe, majd júliusban - már kizárólag amerikai felügyelettel - folytatta útját Salzburgig. Az amerikai kézre került és Salzburgban raktározott kincsekről leltár soha nem készült. Így történhetett meg, hogy a hadsereg tiszti kara széthordta őket, s a közkatonák is szemet vetettek rájuk. Természetesen a hatalmas értékeknek hamar hírük kelt szélesebb körben is, így nem meglepő, hogy több ízben betörtek a raktárba.
Az amerikai kormány 60 elteltével ismerte el felelősségét az aranyvonaton szállított értéktárgyak eltékozlásában, 2005. október 11-én nyilatkozatban kért bocsánatot katonái helytelen magatartásáért.