Grespik László egymilliós érzékenysége

Odakinn a napon, az aszfalt meg a kockakövek fölött vagy 50 fok, amikor a remegő levegőben már kezdenek kiválni mindenféle lények, és szinte bármi elképzelhető. Bent az árnyékban, a Pesti Központi Kerületi Bíróság hűvös földszintjén ott is ül Grespik László ügyvéd, így harmadik nekifutásra végre megkezdődhet a Paizs Miklós ellen indított büntetőpere.

Grespik úr becsületsértés miatt "elrettentő mértékű" börtönbüntetés, valamint egymillió forintos nem vagyoni kártérítés kiszabását kéri a bíróságtól, mert Paizs sok pert látott, Balra át című dalocskájában a "féleszű" és a "tapló" jelzőkkel minősíti őt.

Az érzékeny hangulati elem

Paizs megértette, mi a vád, de szerinte nem történt semmilyen bűncselekmény. Nem gondolta, bármit is számítana, ha manapság valakit lehülyéznek. És a kérdéses kifejezések még csak nem is különösebben sértőek a mai nyelvhasználatban.

"Ez műalkotás?" - kérdezi Paizstól a bíró.

"Szerintem az. Egy rossz műalkotás létrehozására tett kísérlet" - válaszolja Paizs. Grespik úr egyébként csak a "periférián keveredett bele a dalba, mint hangulati elem". Úgy gondolta, mivel Grespik László közszereplő, egy jelenség, így felhasználható szimbólumként. A dal valójában Lovas Istvánról szól. Lovas technikájával írt egy számot Lovas életéről, de összességében egy igénytelen szellemi hozzáállású embert modellje akar lenni. De szerinte közszereplőknek tűrniük kell az ilyen kritikát.

A magánvádló persze nem tartja műalkotásnak a dalt, bár csak a szövegét ismeri, sosem hallotta, de megvan neki kazettán és cédén is.

"Mit talál sérelmesnek?" - érdeklődik a bíró.

"A jelzőhasználatot" - válaszolja Grespik úr, aki szerint az egyetemen az első órákon tanítják, hogy ez becsületsértés. Emellett szól a szövegkörnyezet is, és a "tágabb szemantikai értelmezés is ezt adja ki".

"Hatezer kötetes könyvtárral, mindvégig osztályelsőként, 18 éves ügyvédi gyakorlattal, kérdem én, miért vagyok köteles ilyeneket szó nélkül hagyni?!" - fejezi ki őszinte döbbenetét az ügyvéd.

"És ott van a beismerő vallomás is!" - mondja Grespik úr, aki becsatolta a vádhoz Paizs Miklós nyilatkozatát, melyet a botrány kirobbanása után tett:

"Én, Paizs Miklós, alias Sickratman, tudatosan írtam Balra át! Című blődlimben. Megismétlem. Tudatosan hazudtam, sértettem becsületet és uszítottam, ahogyan annyian ebben az országban. (_) Amit csináltam, abban nézetem szerint csak az a meredek, hogy átemeltem a gusztustalanságot a popzenébe. Hogy újszerű foglalatba helyeztem a mocskolódás büdös kénkövét. Remélem, hogy számom alapos és határozott undort váltott ki minden jó érzésű emberből, és, hogy legközelebb talán nagyobb tétje lesz, és az eddigieknél határozottabb elutasításhoz vezet, ha valamely közéleti szereplő újra az általam ébresztő szándékkal, de általában manipulációs célból alkalmazott nemtelen eszközökhöz nyúl. Az általam (reményeim szerint) okozott kellemetlen érzést nem szeretném bocsánatkéréssel enyhíteni, sőt, azt kívánom, hogy minél tovább tartson."

Minden szavát továbbra is fenntartom - válaszolja a bíró kérdésére Paizs.

Zenehallgatás a bíróságon

Grespik úr szerint az ilyen alakoknak, mint Paizs, meg kell tanulniuk, hogy művészetbe burkoltan sem sérthetik senki becsületét. Ennek a tanítási folyamatnak a része lenne az egymillió forintos nem vagyoni kártérítés is. Bizonyítási eljárást viszont nem akar, nem szeretné családját berángatni a bíróságra. Ha jól értettem, azt szeretné, a bíróság köztudomású tényként kezelje, hogy a "féleszű és tapló" kifejezésekkel Paizs egymilliós nem vagyoni kárt okozott neki.

Folytatás október 18-án 10 óra 30 perckor a 305-ös tárgyalóteremben, ahol többek között meghallgatjuk Paizs blődlijét. Sem Grespik László, sem Paizs Miklós nem érzi egyébként szükségesnek, de a bíró ragaszkodik hozzá, hogy a zenével együtt ítélje meg a dalt. Biztos érdekes lesz, amikor a tárgyalóteremben felhangzik:

"Egy kérdéssel kezdem, figyelj nagyon:
Mi a szar ezen a magyar ugaron..."