Gripen-ünnep, Megasztár, MiG-sirató

Kilenc nappal azután, hogy megérkezett az első öt Gripen vadászgép Magyarországra, nagyszabású ünnepélyes átadón vette át a magyar honvédelmi miniszter a svéd védelmi miniszterétől a gépeket. A március végi napsütésben fürdő kecskeméti Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis csütörtök délelőtt leginkább egy feszes katonai parádé és egy hídi vásár furcsa keverékére hasonlított.

A karneváli hangulathoz nagyban hozzájárult a tribün előtt oda-vissza masírozó dísszázad, illetve a katonazenekar eklektikus repertoárja, ami a klasszikus menetdaraboktól a Ricky Martin slágerekig nyújtózott. Az már csak hab volt a tortán, amikor a meghívott újságírók és civilek között feltűnt Hoffman Mónika, a 3. Megasztár kiesett versenyzője. A napszemüveg mögé bújó énekes elmondta, hogy a tévések hozták ki az ünnepélyes átadóra, az apropó pedig az ő félig svéd származása volt. Mónika nagyon izgalmasnak találta a diplomáciai felhajtást, a feje felett elhúzó repülőgépeket, a katonás kavalkádot.

A vásári hangulatban már senki nem lepődött meg azon, hogy egy férfi ragadozómadárral a karján álldogált a kordon mellett. Győrffy-Villám András, a Falcon Guard madárkárelhárító cég munkatársa egy idomított vándorsólymot hozott magával, a Shiva névre hallgató madár nagy területen képes jelenlétével távoltartani a repülés biztonságát veszélyeztető egyéb madarakat. A budapesti cég még nem állapodott meg a honvédséggel, de ha megegyeznek, akkor a jövőben hat ilyen - 550 ezer forint természetvédelmi eszmei éretékű - madár láthatja el a Gripenek védelmét, árulta el a sisakos madár gazdája. A vadászmadarak másutt már beváltak, van ahol a szőlőt védik a seregélyektől, a Ferihegyi repülőtéren pedig jelenleg kipróbálás alatt van a "bioriasztó rendszer". A sólymok jóval hatékonyabbak a mechanikai madárriasztó eszközöknél, az égen feltűnő fenyegető sziluett okozta rémület ugyanis genetikusan van kódolva a többi madárba.

2009-re állnak hadrendbe

A svéd delegáció tiszteletére egy két- és egy együléses Gripenből álló géppár szállt fel és húzott el kétszer a repülőtér fölött, megmutatva az egybegyűlteknek kecsességüket és zsigerekig hatoló hangjukat. A landolás után Leni Björklund, a a Svéd Királyság védelmi minisztere jelképesen átadta az első öt Gripen vadászgépet Juhász Ferenc honvédelmi miniszternek. A miniszterasszony kiemelte, hogy a negyedik generációs vadászgép teljes mértékben NATO-kompatibilis, így hozzájárul a magyar haderő beilleszkedéséhez a transzatlanti szövetségbe, és reményét fejezte ki, hogy a magyar pilóták legalább annyira megszeretik a Gripeneket, mint amennyire a MiG-29-es vadászgépekkel szerettek repülni.

A magyar védelmi miniszter hangsúlyozta: a vadászgépeket, amelyek a múlt héten érkeztek a kecskeméti repülőbázisra, Magyarország tízéves bérleti szerződés keretében üzemelteti, majd maradványértéken megvásárolja. A vásárlás 110 százalékos ellentételezése Svédország és Magyarország gazdasági együttműködését is elősegíti.

Az átadást követő sajtótájékoztatón Juhász Ferenc elmondta, hogy a 14 Gripen a tervek szerint 2009-re áll teljesen hadrendbe Magyarországon, a fegyverzettenderek lezárulta után ekkora lesz teljes a felszereltségük, és ekkorra lesznek kiképezve a rajtuk repülő magyar pilóták. A MiG-29-esek tehát még három évig repülhetnek, utána felváltják őket a negyedik generációs vadászgépek. A két különböző típust egyszerre fenntartani azonban nem éri meg, így az orosz gépek 2009 után nyugdíjba vonulnak, derült ki a kérdések nyomán.

A miniszter beszélt arról a tervről, ami szerint a Gripenek a magyar légtér védelme mellett, a környező országokkal kötendő szerződés keretében, azok légterében is járőröznének, 2010-től pedig NATO-együttműködési feladatokra is felajánlotta a magyar honvédség a Gripeneket. A légi utántöltésre is képes gépek tehát ezután együtt tudnak működni más országok légierejével, a különféle NATO feladatok végrehajtásában.

Fürge, pici gép

Tóth Gábor alezredes a Puma repülőszázad parancsnoka a nőkhöz hasonlította a Gripent: "nagyon törékeny, nagyon karcsú, nagyon érzékeny repülőgép, és egyben bonyolult is. Bonyolultság alatt azt értem, hogy belül számítógépek garmadája rejlik, sok mindent tud, sok tudnivalót kell elsajátítani vele kapcsolatban, kezelése viszont roppant egyszerű."

"Repülési tulajdonságai közül azt emelném ki, hogy fürge, pici gép - ezt sokan nem igazán értik, hogy miért jó. A kis méret közellégiharcban nagyon jól jön annak, aki ebben a gépben ül, nehéz ugyanis nagyobb távolságból meglátni. És mint tudjuk, közellégiharcban aki hamarabb meglátja a másikat, előnnyel indul." A felvetésre, hogy a modern haditechnika, a "fire and forget" levegő-levegő rakéták korában a közellégiharc meglehetősen háttérbe szorul, az alezredes úgy vélekedett, bármikor kialakulhat olyan váratlan harci szituáció, amiben hasznosak lehetnek ennek a remek manőverezőképességű, apró gépnek a repülési tulajdonságai. Ezzel összefüggésben "bár nem jellemző a mai hadviselésre, mégsem árt ha egy gép gépágyúval is rendelkezik" - tette hozzá a pumák parancsnoka.

Tóth Gábor, aki korábban MiG-29-essel védte Magyarország légterét, a két gép szembetűnő különbségéről, a hajtóművek számáról, illetve ennek jelentőségéről szólva úgy fogalmazott, hogy "a Gripen már több mint tíz éve van hadrendben Svédországban, és hajtóműprobléma miatt még nem veszítettek gépet, csak emberi mulasztás, hajózóprobléma miatt". "Biztos, hogy két hajtómű nagyobb biztonságérzetet, nagyobb tolóerőt adhat -ami esetenként akár életet is menthet -, de ezt a gépet olyan folozófia szerint építették, hogy kis fogyasztású, alacsony fenntartási költségű legyen, ennek pedig az egy hajtómű felel meg" - magyarázta az alezredes.

Vége az akrobatikának

Az alezredes szavaiból azonban az is kiderült, hogy nehéz szívvel válnak meg a MiG-ektől. Bár hangsúlyozta, hogy ez politikai döntés, és ő katonaként nem is szólhat bele, de azt bevallotta, hogy pilótaként annak örülne, ha hadrendben maradhatnának 2009. után az orosz vadászgépeink is.

Egy a katonai repülés iránt érdeklődő kecskeméti férfi is sajnálja a MiG-eket. Apja maga is pilóta volt, húsz évvel ezelőtt MiG-21-essel repült. "Nincs semmi bajom a Gripenekkel, jó gépek, de a negyedik generációs elektronika már semmit nem bíz a pilótákra. A számítógépek mindenekelőtt a gépben ülő életét védik, nem lehet a Gripennel olyan lenyűgöző dolgokat művelni. Hányszor csodáltuk a MiG-29-esekkel végrehajtott akrobatikus manővereket, a hajtóművek tolósugarán függőlegesen megálló gépeket, az úgynevezett kobra-figurát! Jobban tesszük, ha jól megőrizzük emlékezetünkben ezeket, mert ezután ilyen már nem lesz."