A tandíj hívei is ott voltak Gyurcsánynál

A felsőoktatás és a kutatás, majd a közoktatás képviselőit fogadta Gyurcsány Ferenc a Parlamentben, hogy egyeztessen velük a végrehajtandó reformokról.

A két találkozónak csak az első tíz-tíz perce volt nyilvános, amelyen Gyurcsány Ferenc - főként általánosságokban – kifejtette az alapvető célkitűzéseket.

Minőség, pénz, hatékonyság

A reform lényege nem az, hogy "tessék több pénzt adni, majd jobban csináljuk", hanem az, hogyan lehet ugyanannyiból többet és jobbat csinálni – mondta a miniszterelnök a felsőoktatás és kutatás-fejlesztés képviselői előtt.

A kormányfővel való találkozón néhány rektor (Budapesti Gazdasági Főiskola, Corvinus Egyetem, Kaposvári Egyetem) mellett ott volt a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója, az Audi Hungária kommunikációs igazgatója és a Magyar Biotechnológiai Szövetség elnöke is.

A találkozó végén Mészáros Tamás, a Corvinus Egyetem rektora azt mondta: a megbeszélésen a kormányfő a tandíj szót ki sem ejtette. Mészáros Tamás ugyanakkor úgy fogalmazott: többen voltak a teremben, akik a tandíj elkötelezett hívei és ösztönözték annak bevezetését. (A koalíciós tárgyalásokon az utólagos képzési hozzájárulásról született megegyezés.)

A rektor szerint a minőségi képzés nagyon sokba kerül, s ha az ehhez szükséges pénz nincs meg, nagyon nehéz biztosítani azt. Mészáros Tamás véleménye szerint ha bevezetik a tandíjat, akkor amellé "nagyon kemény szociális rendszerre" lesz szükség.

Magyarországnak nem egyszerűen diplomásokra van szüksége, hanem olyan tudás hordozóira, amely az ország felemelkedését, jövőjét szolgálja – mondta az ülést bevezető beszédében Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök a kutatás-fejlesztés területén is azt emelte ki, hogy az üzleti haszonszerzésnek ott is fontos szempontnak kell lennie.

Reform az egyetem falain belül

A kormányfő szerint az a cél, hogy a magyar oktatás és kutatás beilleszkedjen a globális "fősodorba”, amelyben egyszerre van jelen a globális versenyképesség és az erős nemzeti érdekképviselet.

Az állam kezdeményezhet ugyan reformokat, de az már az egyetemeken múlik, hogy a változások ne álljanak meg az egyetem kapuja előtt – fogalmazott Gyurcsány Ferenc. Az igazi dilemma tehát az, mi történik majd az egyetemek falain belül, hogyan erősítik kapcsolataikat a felsőoktatási intézmények a gazdasággal és mennyire ügyelnek a munkaerő-piaci igényekre.

A második tárgyalásra meghívott közoktatás képviselőit is sajátos szempontok alapján válogatták össze. Néhány szakértő, intézetvezető mellett jelen volt a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium és a Sylvester János Protestáns Gimnázium igazgatója, valamint Makó, Demecser és Gerjen polgármestere, illetve Miskolc polgármester-helyettese.

A kormányfő több szempontra hívta fel a jelenlévők figyelmét. Megemlítette, hogy az iskolaügy nem csak oktatásügyi kérdés. A társadalmi gyakorlat valójában az iskolákon keresztül sugárzik ki miden településre.

Lassan, nyugodtan

A miniszterelnök szerint a magyar oktatás egyik zavaró jellemvonása, hogy nem alkalmas az otthonról hozott hátrányok csökkentésére. Ezzel nem szolgálja az esélyek egyenlőségét, sokkal inkább szegregál.

Ahány kormány, annyi nekibuzdulás volt a közoktatás megreformálására – jegyezte meg Gyurcsány Ferenc, aki szerint most arra van szükség, hogy hosszabb távra, nyugodtabb körülmények között javítsanak az ágazat helyzetét. Ez a Gyurcsány által már korábban többször emlegetett mondat újabb burkolt üzenet lehett arra, hogy a kormányfő nem szeretné újra a szabad demokraták kezébe adni a tárca irányítását.

Az ülés végén Hámori Veronika, a Fazekas Gimnázium igazgatója azt mondta: Gyurcsány Ferenc arra hívta fel a figyelmet, nem lehet jövőben a források jelentős megnövelésére számítani. A kormányfő biztosította ugyanakkor a résztvevőket arról, hogy a "kisiskolák pártján van", az alsó négy évfolyamon mindenképpen.