Emánuel
3 °C
13 °C

Helsinki Bizottság: A rendőrség ne fenyegesse a bírókat

2008.01.16. 11:55
A rendőri vezetésnek a bírák fenyegetése helyett azon kellene gondolkodnia, hogyan lehetne áttörni a hallgatás falát a bántalmazásos ügyekben, és hogyan tisztíthatná meg saját sorait a bántalmazást elkövető rendőröktől - reagált a 2006. szeptemberében a kőbányai rendőrkapitányságon bántalmazott Angel Mendoza sértetti képviseletét ellátó Magyar Helsinki Bizottság az Országos Rendőr-főkapitányság keddi állásfoglalására.

Egy rendőrt elítélt, egy másikat felmentett egy bíró a 2006 szeptemberi zavargások alatt a kőbányai rendőrkapitányságon történt bántalmazások miatt. A bíró hétfői, elsőfokú ítéletében kimondta, hogy a rendőrök egy része biztosan hamisan tanúskodott. Ugyanaznap egy másik rendőri bántalmazásos ügy ítéletében egy másik bíró is ebben a szellemben nyilatkozott a rendőr tanúkról.

A rendőrség kedden közleményben utasította vissza a vádakat, mondván hogy a Fővárosi Bíróság két bírájának a rendőrök hamis tanúzásával kapcsolatos kijelentéseinek tisztázását és bizonyítását, ellenkező esetben visszavonását várja. A rendőrség szerint ha a bírói nyilatkozatokban foglaltak ténylegesen fennállnának, a bíróknak feljelentést kellene tenniük a hamis tanúzást elkövetőkkel szemben. Ilyen azonban a rendőrség eddigi információi szerint nem történt.

Fazekas Tamás és Angel Mendoza az ítélethirdetés után

A Magyar Helsinki Bizottságnak 1989-es alapítása óta még soha nem volt olyan ügye, amelyben akár csak egy rendőr tanú is látta volna a társa által elkövetett bántalmazást - olyankor sem, amikor egyébként a bíróság végül jogerősen megállapította a bűncselekmény elkövetését.

A 2006. őszi felvételeken látható beosztottaikat fel nem ismerő közvetlen felettesek, a később a büntetőbíróság által elmarasztalt rendőrök eljárását a kivizsgálás során jog- és szakszerűnek minősítő parancsnokok, a semmire nem emlékező kollégák mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a bántalmazásos bűncselekmények elkövetőinek töredékét lehet csak felelősségre vonni, és hogy olyan rendőrök szolgálhatnak tovább az állományban, akik legalapvetőbb kötelességük megszegésével méltatlanná váltak erre a hivatásra, áll az emberi jogvédő szervezet sajtóközleményében.

A Helsinki Bizottság szerint hiába hivatkozik az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye arra, hogy az öt bíróság előtt álló rendőrből négyet felmentettek, a megállapított tényállásból tudható, hogy a sértetteket rendőrök bántalmazták, csak azt nem tudhatjuk teljes bizonyossággal, hogy kik - ennek pedig a kollégákat érdemtelenül is védelmező rendőri hallgatás a legfőbb oka.

A Helsinki Bizottság szerint a rendőrség alapvető érdeke, hogy kiszűrje soraiból jogszabályokat semmibe vevő, hivatásuk gyakorlására alkalmatlan személyeket. Így válhat igazán demokratikus, a polgárok bizalmát élvező intézménnyé, nem pedig úgy, hogy a minden józanul gondolkodó ember számára nyilvánvaló következtetést levonó bírákat kezdi jogi lépésekkel fenyegetni. Ezzel ugyanis csak azt a benyomást keltik az emberekben, hogy nem kívánnak szigorúan fellépni a bántalmazások, illetve azok elhallgatása ellen.

A Helsinki Bizottság ugyanakkor egyetért azzal, hogy ilyen esetekben a bíráknak - illetve ha bizonyíthatatlanság miatt nem jut el vádemelésig az ügy, a nyomozó ügyészségeknek - feljelentést kell tenniük, még abban az esetben is, ha reménytelennek látszik kibogozni, mely rendőrök látták a bántalmazást, de hallgatnak róla, és kik azok, akik valóban nem tudnak az eseményekről.

A Helsinki Bizottság bízik benne, hogy az ilyen feljelentések nyomán indult eljárásokban a rendőri vezetők minden tőlük telhető segítséget megadnak a tényállás tisztázásához.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!