Polgári engedetlenség volt-e a Fidesz akciója?

A Magyar Helsinki Bizottság álláspontja szerint a kordonbontási akció nem tekinthető polgári engedetlenségnek - mondta az Indexnek dr. Kádár András Kristóf, a jogvédő szervezet munkatársa. A polgári engedetlenség célja, hogy valamilyen formálisan jogellenes - de mások szabadságjogait jelentősen nem csorbító - cselekménnyel a jogszabályokat egyébként tiszteletben tartó személy vagy csoport felhívja a figyelmet arra, hogy az adott jogrend valamely normája - vagy intézményének aktusa - nem felel meg a jogrend alapját képező erkölcsi, jogi elveknek.

"Ennek a meghatározásnak a Fidesz akciója meg is felelhetne, azonban további kritérium, hogy a polgári engedetlenségre csak végső esetben, akkor kerülhet sor, ha a cél elérésére nem állnak rendelkezésre jogi eszközök, a polgári engedetlenséghez folyamodó személy vagy csoport a lehetséges jogi eszközöket igénybe vette, de nem járt eredménnyel, vagy ha a rendes jogorvoslati eljáráshoz szükséges idő bevárása helyrehozhatatlan erkölcsi károkat okozna."

100 napig nem tettek semmit

Kádár András szerint jelen esetben a Fidesz 100 napig semmit sem tett a kordon elbontásáért, noha több jogi eszköz közül választhatott volna ennek érdekében (pl. élhetett volna a rendőrségi törvényben biztosított panaszjoggal, vagy fordulhatott volna bírósághoz). A polgári engedetlenség fogalom "polgári" jelzője éppen azt hivatott kifejezni, hogy jogtisztelő személyek (polgárok), a jogrendszer integritásának, az alapvető normák tiszteletének érdekében "engedetlenkednek", ez azonban csak akkor lehetséges, ha az engedetlenség tanúsítását megelőzően élni próbálnak a jog adta lehetőségekkel, máskülönben nem a jogrendszer tiszteletéről, hanem egyszerű jogsértésről van szó.

"Pragmatikus, de figyelemreméltó megfontolás, hogy a polgári engedetlenség általában a civil társadalomból kiinduló, alulról szerveződő akció, aminek éppen az az oka, hogy a politikai elitnek a jogrendszer alapértékeivel össze nem egyeztethető jelenségek kiküszöbölésére olyan eszköze van, amellyel az átlagpolgár nem rendelkezik: a jogalkotási folyamatban való közvetlen részvétel".

A munkájukat kellett volna végezniük

Éppen az teszi a Fidesz képviselőinek magatartását különösen felelőtlenné, hogy ők az általános jogi lehetőségeken túlmenően, a Parlamentben is tehettek volna egyet s mást a kordon fenntartását lehetővé tévő jogszabályi hiányosságok kiküszöbölésére: törvényjavaslatot nyújthattak volna be, tárgyalásokat kezdeményezhettek volna e tárgyban a kormánypártokkal, stb. - voltaképpen a munkájukat kellett volna csak végezniük - mondta Kádár András az Indexnek.

"Ehelyett azt az üzenetet közvetítették a társadalomnak, hogy amennyiben bárki jogsértőnek ítél egy szabályt vagy helyzetet, nem kell jogászkodással, jogi hercehurcával időt vesztegetnie - nyugodtan a saját kezébe veheti az igazságszolgáltatást". Míg a polgári engedetlenség célja pontosan a jogrend és a jogállam alapvető elveinek épen tartása, a Fidesz képviselői akciójukkal a jogállamiság és az abba vetett bizalom aláásásához járultak hozzá - mondta a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa az Indexnek a Fidesz kordonbontási akciójáról.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!