Ha nincs megegyezés, sátrat vernek az egyetemisták

Szeptember 21-én a fővárosban, a Kossuth téren tartja a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) demonstrációját a tandíj ellen, jelentette be Schöberl Márton elnökségi tag keddi budapesti sajtótájékoztatón.

Várnak minden felsőoktatási hallgatót és magyar állampolgárt, akik egyetértenek azzal, hogy a felsőoktatásban valódi reformra és nem tandíjra van szükség. Minden magyar állampolgárra számítanak, de semmilyen párt támogatásából nem kérnek.

A délután öt órakor kezdődő demonstrációra minimálisan 10 ezer részvevőre számítanak.

Sátrat is vernek

A tüntetés nem cél, hanem eszköz, hogy a kormány, a parlament felé valódi társadalmi igényt jelenítsenek meg.

Kérdésre válaszolva Schöberl elmondta: a szeptember 21-i demonstrációtól függetlenül más figyelemkeltő akciókra is kell számítani, többek között Debrecenben és Szegeden, de több egyetemi városból is jelezték a hallgatói önkormányzatok hasonló akciókban gondolkodnak.

A HÖOK elnökségi tagja közölte: soha nem mondták, hogy teljes mértékben tandíj ellenesek, azonban jelen formájában semmiképpen sem tudják elfogadni azt. Az egyeztetésre továbbra is nyitottak.

A szeptemberi demonstrációról több civil szervezettel is egyeztettek, jelezte részvételi szándékát többek között a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, illetve a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete is támogatja a megmozdulást és meghirdeti a hallgatói akciót a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete is.

Arra a felvetésre, hogy terveznek-e most hosszabb demonstrációt hasonlóan az 1995-ös tandíj-ellenes tüntetéshez, "sátorveréshez", közölte: amennyiben a mostani tüntetés illetve a tárgyalások nem vezetnek eredményre, az önkormányzati választások után nem zárkóznak el a hagyományok felélesztésétől.

Hiller: a fer-nél nincs jobb

"Magyarországon mindenkinek az alkotmányt és a törvényeket betartva természetesen joga és lehetősége van véleményének nyilvános, akár csoportos megjelenítésére, én ezt maximálisan tiszteletben tartom" - reagált a bejelentésre Hiller István oktatási miniszter. Hozzátette ugyanakkor, hogy korábbi tárgyalásaikon a hallgatói szervezet stratégiai partnerséget fogadott a magyar felsőoktatás átalakításáért.

Hiller szerint vannak olyan kérdések, amelyekben egyetértenek, másokban a hallgatók radikálisabbak, és elutasítják a fejlesztési részhozzájárulást (fer). A miniszter egyértelművé tette, hogy elkötelezett a felsőoktatás színvonalának emelésében, a fer pedig ennek szerves része.

Hiller jelezte, szívesen fogad minden konstruktív javaslatot, ám eddig egy olyat sem hallott, amely egyesíteni tudná a versenyszemléletet, a teljesítményelvet, valamint megteremti az államilag finanszírozott és a költségtérítéses képzés közötti kapcsolatot.

A pénz az egyetemeké

Hiller szerint "ez a rendszer egyetlenegy forintot nem vesz ki a magyar felsőoktatásból, ettől a magyar államkincstár egyetlenegy fillérrel sem gazdagodik, minden ott marad az intézményeknél".

A nemrég módosított felsőoktatási törvény szerint először 2008-ban kell majd tandíjat fizetniük az akkori másodéveseknek. Az alapképzésben évi 105 ezer, a mesterképzésben évi 150 ezer forintot.

A tandíj összegét az egyetemek +/- 50 százalékkal módosíthatják, így a legalacsonyabb összeg évi 52.500, a legmagasabb 225 ezer forint lehet évenként. Ez havonta minimum 4375, maximum 13.125 forintot jelent.

A tandíjból befolyt összeg az egyetemnél marad, legkevesebb egyharmadát, maximum felét kötelezően ösztöndíjra kell fordítaniuk.