A főváros nem akar útdíjat

Az állítás: „A budapesti matricás úthasználati díj bevezetéséről szóló javaslat nem tükrözi a főváros álláspontját” – Tarlós István.

A tények: „Elmaradott technológiai szinten, matricarendszerben" javasolta úthasználati díj bevezetését Budapest teljes közigazgatási területén a Fővárosi Önkormányzat tömegközlekedés-finanszírozási tárgyalóbizottsága a kormánynak a BKV Zrt. működőképességének fenntartása érdekében. Legalábbis a rendelkezésre álló, hat aláírással hitelesített dokumentum alapján.

Az ítélet: A helyzet egyszerűnek tűnik, de nem az. A hír megjelenése óta gyakorlatilag minden érintett letagadta, hogy javasolta volna az útdíj bevezetését. Bizonyos értelemben joggal.

[Bár a magyar politikus legfőbb ismérve, hogy nincsen programja, hivatkozni pedig általában az elmúlt négy, nyolc, húsz évre szokott, néha, óvatlanabb pillanatokban tényállítások is elhagyják a száját. Az Igaz, ami igaz blog arra vállalkozik, hogy ezeket a tényállításokat ellenőrizze. Hitvallásunkat és módszertanunkat itt olvashatja.]

Bontsuk két részre a problémát. Az úthasználati díj bevezetéséről szóló javaslat a tárgyalóbizottság hivatalos, a kormánynak eljuttatott javaslatának negyedik, d) jelzésű pontjában szerepel. A dokumentumot hatan írták alá - a főváros részéről főpolgármester és két helyettese, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője, egy kerületi polgármester és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezetője. Ez alapján egyértelműnek tűnik a helyzet, három városvezető is aláírta a javaslatcsomagot melynek konkrétan része az útdíj bevezetése is.

Mégis, a hír megjelenése után nem sokkal Tarlós István főpolgármester azt nyilatkozta, a matricás úthasználati díj bevezetéséről szóló javaslat nem tükrözi a főváros álláspontját, az egy kerületi polgármester javaslata. A levelet egy kerületi polgármester, Rogán Antal is aláírta, de ő közleményben tagadta, hogy ő tett volna javaslatot az útdíj bevezetésére.

Rogán a BKK-ra terelte a gyanút, szerinte a javaslat minden pontját ők dolgozták ki. A javaslatot a BKK részéről Vitézy Dávid vezérigazgató írta alá, aki közleményben jelezte, hogy nem tartja bevezethetőnek az útdíjat, amit nem is ők dolgoztak ki, csak elemezték a felvetett ötletet.

Hogy végül is kinek az ötlete volt az útdíj bevezetése, azt nem állt módunkban tényszerűen ellenőrizni. De nem is ez a kérdés, hanem hogy Tarlós István igazat mondott-e.

Ennek megállapításához tartalmilag is érdemes vizsgálni a javaslatot, ebben segítségünkre lehet a beterjesztett javaslat hatodik aláírója, Németh Zoltán fővárosi fideszes frakcióvezető, az egyedüli aláíró, aki eddig nem határolódott el közleményben az ötlettől. „Nem nevezném javaslatnak, a levél egy lehetőséget vetett fel” – vágta át rögtön a gordiuszi csomót kérdésünkre Németh, aki szerint a javaslathoz mellékelt elemzés „számos hátrányt és kockázatot megemlít és világossá tesz”.

És valóban, A d) pont eredeti megfogalmazásában is „elmaradott” módszernek  nevezi a matricás útdíjat, amely csak nagy erőforrásokkal és úgyis csak nehezen ellenőrizhető, „jelentős felháborodást válthat ki”, aránytalanul terheli az autósokat, „lejárathatja” a dugódíj koncepcióját és még az 50%-os fizetési hajlandóság elérése is kérdéses.  „Akik ezt aláírták, nem tartják életszerűnek a javaslatot. Én magam sem tartom életszerűnek” – nyilatkozta Németh, aki a beszélgetés végén, csak hogy egyértelmű legyen, még hozzátette, hogy ő sem támogatja a javaslatot.

Kétségtelen tény, hogy az útdíjra vonatkozó javaslat szerepel abban a levélben, amit Tarlós aláírásával is hitelesített, de a megfogalmazásából az is kiderül, hogy álláspontjuk szerint az ötlet több kockázattal és hátránnyal jár, mint előnnyel. Az tehát, hogy a javaslat nem tükrözi a főváros álláspontját, részben igaz.