Magyarországon átlag alattiak a jövedelemkülönbségek?

Az állítás: „Magyarország Európa egyik olyan országa, ahol szinte legalacsonyabb, legalábbis a statisztika szerint, a felső húsz százalék és az alsó húsz százalék közötti különbség” – Cséfalvay Zoltán Gúr Nándor napirend előtti felszólalására válaszolva 2012. február 13-án.

A tények: A legfelső és a legalsó jövedelmi ötöd közti jövedelemkülönbség az Eurostat 2010-es adatai szerint 3,4-szeres volt, Európában holtversenyben tényleg a legalacsonyabb. A jövedelemeloszlás igazságosságát mérő Gini-indexben már rosszabbul állunk a 27,2 pontos értékünkkel, amit ráadásul leginkább a 2010-ben még hatályos progresszív adózással értünk el. Az adózás előtti jövedelmekre számított 46,6-os index már aránytalanabb jövedelemeloszlást jelez.

Az ítélet: Még ha Cséfalvay állítása önmagában igaz is, a kérdés egészét vizsgálva egy jegyet rontunk az osztályzaton. Részben igaz.

Az Európai Unióban Magyarországon az egyik legalacsonyabb a jövedelemkülönbség mértéke, míg uniós átlagban a legjobban kereső húsz százalék ötször annyit keres, mint a legkevesebbet kereső húsz százalék, addig Magyarországon csak 3,4-szeres a különbség, ezzel Szlovéniával holtversenyben az élen állunk, jelentette ki a parlament február 13-i ülésén Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár az éhségmenet élén a parlamentbe érkezett, szocialista Gúr Nándor napirend előtti felszólalására válaszolva.

A nemzetgazdasági minisztérium sajtóosztálya kérdésünkre válaszolva az Eurostat adatait jelölte meg az államtitkár állításának forrásaként. Ha rápillantunk a táblázatra, azonnal igazat is adhatnánk Cséfalvaynak. Az Eurostat adatai szerint valóban Magyarországon és Szlovéniában a legkisebb a különbség a legrosszabbul és a legjobban kereső húsz százalék jövedelmei között, miközben a posztszovjet EU-tagoknál ez az arány kiemelkedően magas, Litvániában például 7,3-szeres, Lettországban 6,9-szeres az eltérés.

A jövedelmi ötödökre vetített adatok persze nem feltétlenül a legtökéletesebb jelzői a társadalmi igazságosságnak. Elég csak arra gondolni, hogy a felső húsz százalékba azért már a középosztály széles rétegei is beletartoznak, míg az alsó húsz százalékban jellemzően mégis csak alacsony jövedelműek. Az arányok a legjobban és a legrosszabbul kereső tíz százalék között máris nagy eltéréseket mutatnak. Az ENSZ fejlesztési programja, az UNDP 2009-es jelentése szerint, a 2007-es adatok alapján e tekintetben már 5,5-szeres volt a jövedelemkülönbség - igaz, ennél is csak Csehországban mértek kisebb egyenlőtlenséget az EU-ban.

De a jövedelmi különbségeknél a társadalmi igazságosságról, illetve a jövedelmek arányos eloszlásáról pontosabb képet ad az ún. Gini-index. Ez a jövedelmek keresőrétegek közti eloszlását vizsgálja egy egyszerű arányszámmal, amit az alábbi ábrán szemléltetünk.

Az ábrán látható, 45 fokos, egyenes vonal jelezné a jövedelmek egyenesarányos elosztását, a Lorenz-görbe pedig a tényleges eloszlását. A Gini-indexet az ideális eloszlás és a tényleges eloszlás közti, A-val jelölt terület és a teljes terület hányadosaként lehet kiszámolni, azaz Gi=A/(A+B)*100, de mert A+B=0,5, Gi=2A*100. Magyarán, a jövedelmek eloszlása annál igazságosabb, minél inkább közelít a Lorenz-görbe az egyenlőség vonalához, vagyis a százas skálán az alacsonyabb érték igazságosabb eloszlást jelent.

A Gini-indexről az OECD statisztikáiban csak 2010 előtti adatokat találtunk, ezek alapján Magyarországon 27,2 volt a mérőszám, ennél Európában Szlovéniában, Dániában, Csehországban, Szlovákiában, Finnországban, Belgiumban, Svédországban és Ausztriában is igazságosabb volt a jövedelemeloszlás. Ráadásul ebben az esetben a Gini-indexet már az adózott jövedelmekre, a társadalmi transzfer után számították ki, márpedig időközben Magyarországon a magasabb jövedelmeket magasabb adókulcsokkal terhelő progresszív adóról átálltunk az egykétkulcsos adóra, amely, ha még nem is egységesen, de a korábbinál kisebb eltéréssel adóztatja a jövedelmeket - Orbán Viktor szerint pedig hamarosan ténylegesen is egykulcsos lesz a rendszer.

Ezért érdemes megvizsgálni az adózás előtti jövedelemeloszlás Gini-indexét is, ez ugyanis valósabb képet adhat a jövőbeni jövedelemeloszlásról, mivel a jövőben az alacsony és a magas jövedelmeket is ugyanolyan adók terhelik majd, és a kormány hangsúlyozottan nem kívánja társadalmi transzferre használni az adózást. Ha így számoljuk a Gini-indexet, Magyarország értéke 46,6 százalék, tehát a jövedelemeloszlás sokkal inkább kedvez a tehetősebbeknek, ez alapján pedig már a 2011-es statisztikákban is számottevően növekedhet a legjobban és a legrosszabbul keresők jövedelemkülönbsége - jól mutatja ezt Észtország példája is, ahol egykulcsos az adó, és ahol az adózás előtti Gini-index kisebb, az adózás utáni nagyobb, mint az akkor még progresszíven adózó Magyarországon.

Összességében tehát Cséfalvay államtitkár az aktuális - bár még az előző adórendszer alapján, 2010-ben számolt - statisztikák alapján igazat mondott, de a kormány gazdaságpolitikája inkább az aránytalanság felé mozdította el a jövedelemeloszlást. Így az állításnak csak részben adunk igazat.