Mennyit ér egy év emberélet?
További Belföld cikkek
- Nyolcszáz hátrányos helyzetű gyermek látogatott el a Parlamentbe
- Emelkedik a hivatalból kirendelt igazságügyi szakértők óradíja
- Ellepi a karácsonyi vásárokat a TEK a magdeburgi támadás után
- Ujhelyi István: Megérintette a Fideszt a bukás szele, olyan folyamatok indultak el, amikre 30 éve nem volt példa
- Dúl a kommentháború: Menczer Tamás, Kocsis Máté és Magyar Péter esett egymásnak a magdeburgi tragédia miatt
„Negyven fölött arra van még harminc éve az embernek, hogy elvánszorogjon a sírig". „Ha negyven éves elmúltál, és egy reggel nem fáj semmid, akkor meghaltál." „Harminc fölött nincs egészséges ember csak figyelmetlen orvos." Ugye ismerősek ezek a mondások? Ezekkel vigasztalják egymás a generációs társak, amiben persze az is benne van - legalábbis Magyarországon -, hogy bizonyos életkor fölött már szinte természetes, hogy az ember nem egészséges.
Nagy kérdés persze az is, mit tekintünk egészséges állapotnak. Magyarországon elfogadhatónak tartjuk, hogy egy ötven vagy hatvan éves ember nehezen jár, nem bírja már a lépcsőt, míg lehet, hogy egy hasonló korú német vagy amerikai ezt kikérné magának, és megsértődne, ha a buszon át akarnák adni neki a helyet.
Ha az ember fiatalon, fiatal felnőttként, középkorúként beteg lesz, jó esetben meg tudják gyógyítani. Visszakapja az egészségét is, azaz ismét dolgozhat, nem szorul ellátásra, teljes értékű ember marad és újabb egészségben eltöltött éveket nyer. Ez persze pénzbe kerül: a gyógyítás költségeit a társadalombiztosítás állja. A tb pénze azonban a mi pénzünk, hiszen fizetésünk után mindig levonják a megfelelő egészségbiztosítási járulékot.
Lehet, hogy elsőre cinikusan hangzik, de ki lehet számolni, mennyibe kerül egy egészséges életév megmentése egy-egy eljárás vagy gyógyszer alkalmazása esetén. Közgazdászok ma már kiszámolják, mennyi az ára annak, hogy valakit egy betegségből meggyógyítsanak, s az ezek után képes legyen dolgozni. A haszon ott jelentkezik, hogy ebben az esetben az államnak vagy az egészségbiztosítónak sem kell újabb kezelésekre, gyógyszerre, otthoni ápolásra vagy táppénzre költenie.
Számítások készülnek arról is, hogy mekkora összegig hatékony egy egészséges életév megmentése. Ha ez az összeg túl magas, és a várható nyereség bizonytalan vagy alacsony, akkor bizonyos drága gyógyszerekért vagy műtéti eljárásokért nem fizet a társadalombiztosító. Ez így van Nyugat-Európában és Magyarországon is.
Mindehhez azonban jó lenne tudni azt, mit tekintünk egyáltalán egészségnek az egyes életkorokban, s azt is, hogy a társadalom mennyit hajlandó fizetni egy egészséges életévért.
Tényleg az a normális, hogy negyven felett már itt-ott szúr és az ember kifullad, ha a busz után fut? Ön például milyen életkortól tartja elfogadhatónak, hogy a járás fárasztó vagy fájdalommal jár, az ember kissé rossz közérzettel vagy szorongással éli mindenapjait, esetleg nem képes önállóan tisztálkodni? Kérdés az is, hogy ha minden betegséget egyformán fontosnak tekintünk, vajon ezek az idősebb vagy a fiatalabb embereket érintik inkább.
A Budapesti Corvinus Egyetem Egészség-gazdaságtani és Technológiaelemzési Kutatóközpontjának kutatása egy Európai Unió által finanszírozott, tíz országra kiterjedő kutatáshoz kapcsolódik, amelynek célja annak meghatározása, hogy az Unión belül mennyit költhetünk egy életév megmentésére.
Az itt található kérdőív kitöltésével ön is hozzájárulhat a kutatáshoz. Adatait szigorúan zártan kezeljük. A kérdőív kitöltése után megtudhatja, hogy életminősége és az egészségével kapcsolatos várakozásai hogyan viszonyulnak az összlakosságéhoz.