A kormány nem érti a katolikusok panaszait
További Belföld cikkek
- Jönnek a fizetésemelések, de kik járhatnak tényleg jól jövőre?
- Orbán Balázs: Politikai alapú megkülönböztetésnek az egyetemen nincs helye
- Idegen anyag esetleges jelenléte miatt hívta vissza az Auchan egyik máktermékét a Nébih
- Politikatörténeti pillanat volt Menczer Tamás és Magyar Péter találkozása?
- Nemi erőszak és gumibotozás a tiszalöki börtönben – jelentést tett közzé az Európa Tanács
Nem találtak meghallgatásra
Veres András, a Magyar Püspöki Konferencia titkára a főpapi kar háromnapos téli ülését követően azt mondta: "vannak lehetőségeik" arra az esetre, ha honatyák nem változtatják meg az általuk kifogásolt módosításokat. A püspök szerint a miniszterelnök és Seregély István egri érsek találkozóján sem "találtak meghallgatásra" észrevételeik.
Mint kiderült, a katolikus egyház nem csupán az egyébként még be sem vezetett népszavazás alapú egyház-finanszírozás megváltoztatását tartja elfogadhatatlannak, hanem az egyházi intézmények működését és a vallásos emberek jogait érintő kérdésről van szó. Kiemelte, hogy az általuk vitatott törvénymódosítási javaslatok témáinak többsége a vatikáni szerződésben és nem annak kiegészítésében szerepel, annak módosítására pedig csak az állam és a Vatikán közösen jogosult.
Javuló pénzügyi pozíciók
Kiss Elemér sajtótájékoztatóján Veres püspök korábban elhangzott felvetéseire reagálva érthetetlennek nevezte, hogy az egyház milyen bevétel kiesések miatt tiltakozik. A kancelláriaminiszter szerint az egyházak pénzügyi pozíciói javultak az előző évekhez képest, a költségvetés jövőre 35 százalékkal több pénz juttat számukra, mint az idén. Kiss Elemér kiemelte, hogy az oktatás terén vannak olyan tételek, ahol 140-220 százalékos növekedést könyvelhet el a felekezet.
A MeH költségvetéséhez tartozó egyházi támogatások pedig a 2002-es 26,3-ról 30,8 milliárdra nőnek. Kiss hangsúlyozta, hogy az 1 százalékos szja-támogatásukat felajánlók száma alapján folyósított támogatás miatti 720 millió forintos kiesést egy kompenzációs alapból kipótolja az állam.
A kompenzációból a katolikusok mellett a reformátusok és néhány ortodox egyház is részesül. Kiss Elemér bemutatta azt a 70 ezer aláírást is, amely a katolikus egyházzal szemben más egyházaktól a kormány módosító szándékait támogatva gyűlt össze. A kancelláriaminiszter szerint egyébként a Vatikáni Szerződésnek az előző kormány idején aláírt módosítása nem felelt meg a nemzetközi diplomácia szabályainak, így az nem képezi az 1997-ben született dokumentum részét.