16 milliárdot követel a KEHI

A központi költségvetési szervek a 2000-2001 években, és 2002 elsõ félévében összesen 186,1 milliárd forinttal gazdálkodhattak az informatika terén, és ebbõl mintegy 133,6 milliárdot fel is használtak - állapította meg a Kormányzati Ellenõrzési Hivatal (KEHI) vizsgálata az Index értesülése szerint.

A KEHI ellenõrzése két fejezet, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) és a Belügyminisztérium (BM) elõirányzat-felhasználását, az összes felhasználás 40 százalékát vizsgálta. A vizsgálat kiterjedt a Fidesz-kormány által 2000-ben a MeH-en belül létrehozott Informatikai Kormánybiztosság (IKB) gazdálkodására: az IKB által bonyolított pályázatok szabályszerûségére, a pályázatok bonyolításában közremûködõ szervezetek támogatására és az informatikai célelõirányzatok egyéb célokra történõ felhasználására, továbbá szúrópróbaszerûen vizsgálták a Kormányzati Portállal kapcsolatos kifizetéseket is.

Az IKB-t a 100/2000 kormányrendelettel hozta létre az Orbán-kabinet, feladata a kormány átfogó információs politikájának kidolgozása, a központi költségvetési szervek rendszerjellegû informatikai beruházási fejlesztésének irányítása és felügyelete volt. Megszüntetésére a kormányváltás után került sor, az Információs Társadalom Program feladatai az Infomatikai és Hírközlési Minisztériumhoz (IHM), míg az Elektronikus Kormányzati Programhoz kapcsolódó feladatok a MeH-en belül létrehozott Kormányzati Informatikai és Társadalmi Kapcsolatok Hivatalához, mint jogutód szervezetekhez kerültek.

Az IKB által 2000-2002 között meghirdetett 22 pályázatra összesen 23,9 milliárd támogatási keret állt rendelkezésre, amibõl többek között közigazgatási szervek a kormányzati informatikai rendszerekhez való kapcsolódását, hazai kis-, és középvállalatok informatikai eszközökkel való ellátását, önkormányzatok informatikai fejlesztését finaszírozták, felsõoktatási intézmények kutatócsoportjait és civil szervezeteket támogattak, köztisztviselõk, pedagógusok, valamint bírák és ügyészek részére biztosítottak számítógépeket otthoni használatra.

A KEHI a kiírt pályázatok felét, 11 pályázat szabályszerûségét vizsgálta.

A vizsgált 11 pályázatból 10-nél a KEHI a pályázati rendszer és a támogatás odaítélésének szabályait elõíró rendeletek sorozatos megsértését állapította meg. Tíz pályázat esetében a döntést nem az arra illetékes személy hozta meg, illetve nincs írásos dokumentum a döntéshozó személyérõl. Kilenc pályázat kiírása elõtt nem kérték ki a PM elõzetes véleményét, hét pályázatnál nem hoztak létre bíráló bizottságot. Öt pályázatnál érvényes szerzõdések nélkül folyósították a támogatást, egy pályázaton pedig kiértékelés nélkül döntöttek. Összességében a vizsgált 20,7 milliárd forint 84,1 százalékára, vagyis 17,4 milliárd forintra jogszabálysértõ módon kötöttek támogatási szerzõdést a KEHI értékelése szerint.

A kormányzati portál létrehozására és üzemeltetésére a vizsgált idõszakban összesen 1,4 milliárd forintot fizettek ki. Ebbõl 829 millió forint a portállal kapcsolatos tanulmányok, tanácsadások, szolgáltatások, 698 millió forint pedig a mûködtetéséhez szükséges hardver és szoftver eszközök ellenértéke volt. Az üzemeltetésre kötött szerzõdések értéke 181 millió forint volt. A kormányzati portál mûködtetése érdekében kötött szerzõdések nem minden esetben voltak indokoltak a KEHI értékelése szerint.

Az ellenõrzési pótlékkal növelt visszafizetési kötelezettség az IHM-et 13 milliárd, a MeH-et 3 milliárd forinttal terheli. Kármegelõzés címén 4,5 milliárd forint még nem folyósított szerzõdéses összeg kifizetésének felfüggesztését kezdeményezte a KEHI.

Az Index kiváncsi lett volna Stumpf István, egykori kancelláriaminiszter véleményére is a vizsgálatról, ám az elõzõ kormány idején az informatikai területet felügyelõ expolitikust a többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült utolérni. Úgy tudjuk viszont, hogy a volt kancelláriaminiszter sajtótájékoztatón kíván reagálni a KEHI-jelentésben megfogalmazott vádakra.