A kémelhárításnak dolgozott Medgyessy

A napilap által ismertetett dokumentum szerint huszonnégy évvel ezelőtt Benkei András belügyminiszter rendőr főhadnaggyá, a BM III/II-7. osztály kiemelt főoperatív beosztottjává nevezte ki a D-209. számon nyilvántartott szigorúan titkos (SZT) tisztet, Medgyessy Pétert. A BM III/II-7. osztályán tevékenykedőknek a kémelhárítás szervezetén belül a hazánkba érkező, elsősorban gazdasági vonalon tevékenykedő kémek leleplezése volt a feladata.

A Magyar Nemzet által hivatkozott dokumentumon egyébként nem szerepel Medgyessy Péter neve. A személyazonosságra utaló konkrét adat a miniszterelnök anyjának neve, ebben a formában: a "D-209 sz. elvtárs (1942. Szolga Ibolya)".

A D-209-es ügynök "előléptetésekor" a Pénzügyminisztérium osztályvezetője volt. A Magyar Nemzet kiemeli, hogy a kinevezés szerint Medgyessy "beosztásához" a francianyelv-tudás nélkülözhetetlen, ezért engedélyezték a nyelvtudási pótlék folyósítását is. A cikkíró ehelyütt jelzi: "a volt titkos ügynököt 2000-ben Franciaország a becsületrend lovagi fokozatával tüntette ki".

Medgyessy: Nem voltam ügynök

Soha nem voltam ügynök - szögezte le a politikus a Parlamentben, reagálva a Magyar Nemzet cikkére, majd hozzátette: az államtitkok védelmében ugyanakkor mindent megtett. A miniszterelnök szavai szerint "el kellett kerülni a Pénzügyminisztériumban, hogy az ország szempontjából fontos dolgok ne kerüljenek ki, esetleg megakadályozva hazánk csatlakozását a Nemzetközi Valutaalaphoz." Medgyessy jelezte, az üggyel kapcsolatban mindent elmondott még tavaly májusban a Magyar Hírlapnak. Ezt arra reagálva közölte a kormányfő, hogy Pokorni Zoltán Fidesz-elnök felszólította: árulja el, volt-e a BM szigorúan titkos tisztje. Medgyessy erre a Magyar Hírlapot említette, hozzátéve, ha igaz, hogy szigorúan titkos tiszt volt, akkor arról nem beszélhet, mert államtitok, a másik lehetőség az, hogy a Magyar Nemzet cikke nem igaz.

A kormányfő által idézett interjú részlete - Nyilván nem csak a bankárkodás lesz támadási alap, hanem szemére vetik politikai múltját is. Egyesek szerint még az sem számít "enyhítő körülménynek", hogy 1982-ben ön volt az egyik vezetője annak a delegációnak, amely megállapodást kötött, az IMF-fel, a Nemzetközi Valutaalappal.´ M.P.:- Arra a korszakra kifejezetten büszke vagyok. Magyarország fokozatosan nyitott a világ felé, s a kényszerhelyzetek is segítettek ebben. Kétszer futottunk neki az IMF-nek. A hetvenes évek elején a Szovjetunió akadályozta meg csatlakozásunkat. Másodszor akkor indultunk neki, amikor a nyolcvanas évek elején óriási nemzetközi pénzügyi válság alakult ki, és Magyarországnak is pénzt kellett szereznie. Akkoriban az oroszok már nem voltak olyan helyzetben, hogy tőlük kapjunk segítséget, így néhányan azt mondtuk: fordítani kell a helyzeten. Amellett hogy anyagilag is jobb pozícióba kerül az ország, nyisson kifelé is. Szigorúan titokban tárgyaltunk az IMF-fel és a Világbankkal, olyannyira, hogy az illetékes magyar hatóságok sem tudtak róla. Magyarország a csatlakozással nyitott először a világ felé. Akkor kezdtük komolyan venni magát a piacot is, s szuverenitásunk is megnőtt. Ezzel indultunk el azon az úton, amely elvezetett a NATO-ig, és elérhető közelségbe került az európai uniós tagság is. (...) - A MIÉP elnöke, Csurka István már elindította kampányát ön ellen a múltjában kutatva. Ön nemrégiben az MSZP választmányának egyik zárt ülésén azt mondta, nincs a múltjában szégyellnivaló, de magyaráznivaló van. - Nem pontosan ezt mondtam. Úgy fogalmaztam: minden vállalható a múltamból. Az imént elmondott, IMF-fel kapcsolatos történet is azt mutatja, van olyan helyzet az ember életében, amikor szükség van arra, hogy a nemzeti szuverenitás érdekében olyan lépéseket tegyen, amelyek a külföldi hírszerzésekkel szemben - akár a KGB-ről vagy a nyugati hírszerzésekről beszélünk - védik az ország érdekeit. (Magyar Hírlap)

Uraim, önök a választásokat elvesztették - figyelmeztette az ellenzéket a parlamentben Medgyessy Péter miniszterelnök. Meglátása szerint a kormány teljesítményérol szeretnék elterelni a figyelmet különféle akciókkal. Soha nem tettem olyat, ami miatt szégyenkeznem kellene - jelentette ki a parlamentben a kormányfő, aki később sajtónyilatkozatban is reagált a cikk állításaira.

Mit csinált egy III/II-es? A III/II-es ügyosztály a kémelhárítás volt - tudta meg az Index a Belügyminisztérium akkori tevékenységével foglalkozó szakértőktől. Ezen belül 1972-től a 7-es osztály hivatalos neve: elhárítás nemzetközi együttműködés területén. Egy erre az osztályra kinevezett SZT tiszt nemzetközi tárgyalások előtt szerzett információt a tárgyalópartner szándékairól, és erről elsőként az állambiztonsági szolgálatnak jelentett. Innen került tovább az információ a párközpontban, ahol döntöttek arról, hogy milyen "játszmával" és kik befolyásolása által lehet a tárgyaláson a kívánt célt elérni. Ez azonban nem ügynöki tevékenység - hangsúlyozzák a szakértők, és nem is egy karriertörténet. SZT tiszt ugyanis olyasvalaki lehetett, aki akkoriban magas beosztásban dolgozott. Első olvasatra, a Magyar Nemzetben közzétett ügyirat száma alapján az állítás valós lehet, ennek azonban semmi erkölcsi jelentősége nincs - tette hozzá az Index által megkeresett szakértő.