A kórházak fele rendben gazdálkodik

A 137 magyarországi kórház fele rendben gazdálkodik, negyedénél azonban anyagi problémák vannak, mondta el az egészségügyi miniszter pénteken a fővárosi Péterfy Sándor utcai kórházban. A kihelyezett kormányszóvivői tájékoztatón Horváth Ágnes közölte, a kórházi adósságállomány 80 százalékát 25-30 kórház halmozta fel.

Kovács Attila, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára kedden Békéscsabán az egészségügyi intézmények összesen 50 milliárd forintos adósságáról beszélt.

A kórházak gazdálkodásáról szólva a szakminiszter elmondta, az intézmények pénzügyi szempontból három kategóriába sorolhatók. Van olyan kórház, ahol pozitív a pénzügyi mérleg, van olyan fekvőbeteg-intézmény, ahol közepes mértékű a pénzügyi kockázat és vannak olyan kórházak, ahol súlyos anyagi gondok vannak.

Nem lesz adósságkonszolidáció

Kérdésre válaszolva Horváth Ágnes közölte, az Egészségbiztosítási Alap maradványából fognak segíteni a rossz anyagi helyzetben lévő kórházaknak, azonban ez nem jelent adósságkonszolidációt. Hozzátette, a fenntartók, döntő többségükben az önkormányzatok felelőssége, hogy az intézményeket rábírják a helyes gazdálkodásra.

A június közepén elindított úgynevezett Nagyvizit tapasztalatairól beszámolva a tárcavezető elmondta, eddig 40 intézményt kerestek fel országszerte, ezek többségénél jó tapasztalatokat szereztek. A Nagyvizit célja, hogy a miniszter, az államtitkár és a tárca szakemberei személyesen tájékozódjanak a kórházakról. A látogatásokkor elsősorban az intézmények gazdálkodását, működését, higiénés viszonyait, a várólisták meglétét, átláthatóságát tanulmányozták.

Horváth Ágnes elszomorodott

Horváth Ágnes egyik szomorú tapasztalatáról beszámolva elmondta, volt olyan intézmény, ahol a vezetőség nem tudta megmondani, hogy mennyi a kórház bevétele és kiadása. "Azt gondolom, hogy 2007-ben elfogadhatatlan, hogy egy intézmény úgy működjön, hogy nincs tisztában a vezetés az alapvető számokkal, sem a bevétellel, sem a kiadással" - jelentette ki a miniszter.

A tapasztalatokról elmondta továbbá, hogy az intézményekben nehezen indulnak el az átalakítások, hosszúra nyúlik a döntéshozatali idő.

A Péterfynek nincs tartozása

Bánsághi Zoltán, a Radiológiai Osztály osztályvezető főorvosa a kormányszóvivői tájékoztató után bemutatta a digitális rotációs angiográfiai berendezést, amellyel egyebek mellett daganatos betegeket kezelnek. A műtétet részletezve kifejtette, a daganatot tápláló eret elzárják, így a daganat elpusztul. Mint mondta, évente 1500 betegnél végeznek angiográfiás beavatkozást, amely betegenként átlagosan 70-80 ezer forintba kerül. A műtétnél várólista nincs, de előjegyzés van, fűzte hozzá.

Az osztályvezető főorvos beszámolt arról is, hogy heti négy alkalommal vannak készenléti ügyeletben. Kérdésre válaszolva arról tájékoztatott, hogy egy angiográfiás gép megközelítőleg 260 millió forintba kerül.

Budaházy Emil, a Péterfy Sándor utcai Kórház és Rendelőintézet főigazgatója a sajtótájékoztatón elmondta, az 1632 embert foglalkoztató intézménynek nincsenek tartozásai. Beszámolt arról, hogy a Fővárosi Közgyűlés augusztus 31-én dönt arról, összevonják-e az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézetet (OBSI) a Péterfyvel, amely elsősorban a gazdasági, műszaki adminisztrációt érinti, továbbá a jelenleg mindkét helyen működő traumatológiai ellátás az OBSI-hoz kerül-e.