Vilma
3 °C
11 °C

Idén először nyereséges az Egészségbiztosítási Alap, de nagy ára volt

2007.08.14. 16:25
Történetében először nem lesz veszteséges az Egészségbiztosítási Alap, 2007-ben várhatóan 20-25 milliárdos pozitív egyenleggel zárja az évet, jelentette be Major Zoltán, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója. Ez elismerésre méltó pénzügyi eredmény, de nagy ára volt: a kórházak további eladósodása, az elbocsátások, a felújítások, a műtétek elhalasztása, mondta a Kórházszövetség elnöke.

Az év első hét hónapjában a bevételek 19 milliárd forinttal haladták meg az előirányzottat, a kiadások viszont 40 milliárddal csökkentek. Bár az év utolsó negyedévében a kiadások várhatóan emelkednek, az Egészségbiztosítási Alap várhatóan így is 20-25 milliárdos többlettel zárja az évet, mondta az Országos Egészségbiztosítási Pénztár hamarosan távozó főigazgatója (lásd keretes írásunkat).

Az egészségügyi kassza feladata, hogy a lakosság által befizetett egészségbiztosítási járulékokból fedezze az orvosi ellátás és a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök költségeit. Az Egészségbiztosítási Alap az elmúlt években folyamatosan mínusszal zárta az évet, a hiány 2005-ben 374 milliárd forintra, 2006-ban 111 milliárdra rúgott.

Major Zoltán szerint az idei pozitív eredmény jelentős részben az egészségügyi reformintézkedéseknek köszönhető, illetve annak, hogy elkezdték a több mint egymillió járulékot nem fizető vagy biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező (potyautas) állampolgár kiszűrését.

Csökkentek a gyógyszerárak

A kiadások csökkenésében szerepet játszott, hogy a gyógyszergazdaságossági törvénynek köszönhetően 1300 készítmény ára, s az azokra adott OEP-támogatás is csökkent, mondta Major Zoltán. Az első hét hónapban gyógyszerekre közel 193 milliárd forintot költöttek, 2 milliárddal kevesebbet a tervezettnél.

Bebizonyosodott, mondta Major Zoltán, hogy érdemes az azonos hatóanyagú, de olcsóbb (generikus) készítményeket támogatni. A beteg által fizetendő térítési díj átlagosan 13,5 százalékkal csökkent. Ez 10-12 milliárd forinttal enyhíti lakossság terheit, s mintegy 20 milliárddal az OEP kiadásait.

Kevesebbet kellett kiadnia az OEP-nak a táppénzek kifizetésére is. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy az év első felében nem volt hideg idő és komolyabb influenzajárvány sem. A várható éves megtakarítás ezen 8-9 milliárd forint lesz 2007-ben.

Jelentős tétel volt a kiadások csökkentésében, hogy visszaesett a járóbeteg ellátás forgalma, amellyel 5 milliárd forint megtakarítást értek el az év első hét hónapjában Ebben valószínűleg a vizitdíj bevezetés is szerepet játszott. A rendelőkben 15 százalékkal kevesebb esetet vizsgáltak, s ennek köszönhetően az egy esetre jutó OEP-támogatás 25 százalékkal növekedhetett. Fontos cél, hangsúlyozta Major Zoltán, hogy a járóbeteg ellátást tovább fejlesszék és csökkentsék a rendelők eloszlásának területi egyenlőtlenségeit.

Jött, látott, továbbmegy

Major Zoltán távozása után augusztus 16-tól Pálfalvi András, az OEP közgazdasági főigazgató-helyettese, a főigazgató általános helyettese vezeti megbízottként az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat az új vezető kinevezéséig.

Major Zoltán maga kérte felmentését az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatói posztjáról. Mint közleményében hangsúlyozta: karrierdöntést hozott, miután egy másik uniós országban működő pénzintézetnél vállalt vezetői beosztást. Az Index kérdésére nem nevezte meg pontosan, melyik országban és melyik banknál dolgozik tovább.

Major Zoltánt még Molnár Lajos nevezte ki tavaly szeptemberben, miután a korábbi főigazgató, Kiss József regnálása alatt a tervezettnél hatszor nagyobb hiányt halmozott fel az egészségügyi kassza. Major Zoltán az OEP előtt a General Electric európai működéséért felelős vezetője volt, korábban dolgozott az ABN AMRO Bank-K&H Bank ügyvezető igazgatójaként, a Citibanknál, a KPMG-nél.

A vizitdíj miatt 25 százalékkal csökkent a felnőtt háziorvosi praxisokban megforduló betegek száma is. Emiatt több idő jut egy-egy betegre, s a háziorvosi praxisok bevétele - a vizitdíjjal együtt - 21 százalékkal emelkedett. A gyermekorvosi praxisoknál az esetszám nem változott, bevételük azonban 17 százalékkal emelkedett. A tervhez képest 6 milliárd forinttal kevesebb volt a kiadás a kórházi fekvőbeteg ellátásra.Ezt az összeget az utolsó negyedévben kifizetik a kórházaknak.

Szűrik a potyautasokat

Nem sikerült korlátozni a kiadásokat viszont a gyógyászati segédeszközök területén. Itt 1,4 milliárd forinttal túllépték a tervezetett, ami az év végéig 5,5 milliárd forint kasszatúllépést jelenthet. Augusztustól ugyanis növekedik a kötszerek, inkontinenciatermékek és ortopéd eszközök OEP-támogatása.

Az OEP bevételeinek növelésében fontos szerepet játszott a potyautasok kiszűrése. Az OEP idén 1,1 millió állampolgárt talált, aki maga, vagy aki után a munkáltatója nem fizetett egészségbiztosítási járulékot és más jogcímen (tanuló, munkanélküli, nyugdíjas stb) sem volt biztosítása.

Júliusra 580 ezerrel csökkent a rendezetlen jogviszonnyal rendelkezők száma. Tavalyhoz képest így most 260 ezerrel többen fizetnek járulékot. Major Zoltán becslése szerint az igazi potyautasok, tehát akik semmilyen jogcímen nem jogosultak egészségbiztosításra, nem fizetnek, s mégis igénybe veszik az orvosi ellátást, 300 ezerre becsülhető.

Lehetőségeik határán a kórházak

Ezek elismerésre méltó pénzügyi eredmények, de nagy ára van annak, hogy a kórházak megőrizzék működőképességüket, mondta az Index kérdésére Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke. „Kérdezzék meg az OEP jó eredményeiről azt a beteget, akinek a műtétjét a következő hónapra kell elhalasztani”, javasolta a siófoki kórházigazgató.

Varga Ferenc szerint folytatódik a kórházak eladósodása, az adósságállomány ma 25-50 milliárd forintra tehető. A kórházak működése gyakran a beszállítókkal kötött alkuknak köszönhető. Félő, tette hozzá, hogy ha egy-egy beszállító felmondja a szerződést, akkor ellehetetlenülnek az intézmények.

A kórházak arra koncentrálnak, hogy meglévő műszereiket karbantartsák, újak beszerzésére alig van lehetőség. Ugyanígy az épületek felújítását is el kell halasztani takarékossági okokból. Az elmúlt hónapokban sok dolgozót el kellett bocsátani, ami több helyen az ápolás és az ellátás biztonságát és szakmai színvonalát veszélyezteti, hangsúlyozta a Kórházszövetség elnöke.

Nincs elég ügyeletes orvos

Varga Ferenc úgy véli: a takarékosság és a felesleges kapacitások átalakítása nagyon fontos a kórházak működésében. Jó iránynak tartja, hogy a járóbeteg ellátást kívánják fejleszteni, de mint mondta: ebben az érzékeny rendszerben meg kell találni a megfelelő arányokat.

Több kórházban veszélyben van a folyamatos és biztonságos betegellátás, közölte a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke. Éger István ezért vizsgálatot és intézkedést kért az országos tiszti főorvostól. Mint mondta, intézmények és orvosok jelezték neki, hogy az új ügyeleti rend szerint nem oldható meg a magas szakmai szintű ügyelet a kórházakban. Példákat említve elmondta: van kórház, ahol csak szakorvos-rezidens ügyel, van hely, ahol négy belgyógyászati osztály háromszáz ágyára két ügyeletes orvos jut.

"Hazugsággal, az emberek átverésével bevezetett vizitdíj és kórházi napidíj, kórházak bezárása, eladása, a megmaradók működésének teljes anyagi ellehetetlenítése, káosz a betegellátásban, a magyar emberek egészségéért és életéért való kormányzati felelősségvállalás teljes hiánya - ez a mérleg másik oldala" - írta közleményében Cser-Palkovics András, a Fidesz szóvivő-helyettese.