Valér
2 °C
8 °C

Ismeretlen a világban az MSZP-SZDSZ több-biztosítós hibridje

2007.06.26. 07:40
Az MSZP-SZDSZ kompromisszuma olyan hibrid több-biztosítós modellt hozott létre, amelyre nincs nemzetközi példa. Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász szerint ennek bevezetése kiszámíthatatlan hatásokkal járhat. Ha sikerül végigvinni a modellt, 2008-tól öt vagy hat állami többségű biztosító kezd el győzködni minket arról, hogy náluk kössünk egészségbiztosítást, s próbálja eladni nekünk más termékeit is. Az SZDSZ reménykedik: az állam néhány év múlva kivonulhat az egészségbiztosításból, s a magáncégeké lesz a terep.

A vasárnapi koalíciós megállapodásból még nem lehet pontosan megmondani, milyen is lesz az MSZP-SZDSZ által elképzelt több-biztosítós rendszer Magyarországon. A két párt egyelőre az alapelveket fogadta el. „Kevés más olyan terület van, ahol annyira igaz lenne, mint itt, hogy az ördög a részletekben van”, mondta ezzel kapcsolatban egy szabad demokrata forrásunk.

Az Index megpróbálta kideríteni, hogyan is nézne ki az MSZP-SZDSZ több-biztosítós egészségügye. A koalíciós megállapodás olyan hibridet hozott létre, amelyre a nemzetközi gyakorlatban nincs példa: több állami többségű biztosító működne, amelyekben a magántőke is szerepet kapna, mindez egyszerre épülne fel országos és regionális alapon. Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász szerint kiszámíthatatlan hatásokkal járhat ennek a világban ismeretlen modellnek a bevezetése Magyarországon.

Az MSZP és az SZDSZ által összegyúrt modellről szabad demokrata forrásunk azt mondta: „Ha a közvélemény és a szocialisták hiányolták az SZDSZ elképzelései mögül a hatástanulmányokat, amelyek pedig több ponton a már működő holland modellhez hasonlítóak, akkor erről a kompromisszumos verzióról igazán nehéz lesz hatástanulmányokat bemutatni, ilyen rendszer ugyanis nincs sehol”.

Sorsolás

Nézzük meg a koalíciós egyezség alapján körvonalazódó egészségbiztosítási rendszer eddig ismert elemeit:

  • megmarad a kötelező biztosítás
  • öt-hét egészségbiztosítási pénztár alakul
  • a pénztárak 51 százalékban állami tulajdonban lesznek, de szerepet kapnak bennük a magánbiztosítók is
  • a biztosítók 6-12 hónapos átmeneti időszakban országosan gyűjthetnek ügyfeleket, vagyis ebben az időszakban versenghetnek a betegekért
  • a pénztárakat ezen időszak után egy-egy régió egészségügyi ellátáshoz rendelik – sorsolással

Mielőtt belevágnánk a közepébe, térjünk vissza az alapokhoz. Mit csinál egy egészségbiztosító? Nagyon leegyszerűsítve a befizetett egészségbiztosítási járulékainkból a biztosító fizeti ki a kórházaknak az orvosi ellátásunk és a gyógyszereink nagy részének költségeit.

Ma egy biztosító működik, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) fizeti tízmillió ember ellátását az egész országban. Ha több biztosító lesz, azoknak a mai kalkuláció szerint legalább 200 ezer ügyféllel kell rendelkezniük, utánuk kapnak ugyanis annyi pénzt, amellyel működni tudnak.

Mi az üzlet az egészségbiztosításban? Elvileg az, hogy az ügyfelek száma alapján kapott összegből meg lehet takarítani úgy pénzt, hogy a beteg is meggyógyuljon. Ezt az orvosi ellátás hatékony megszervezésével, a pazarlás megszüntetésével, csak az indokolt vizsgálatok finanszírozásával lehet elérni. Elvileg. Sinkó Eszter szerint ez a hatékonysági törekvés eredményezi a hosszú várólistákat, s nem mindig a beteg megelégedésére szolgáló megoldásokat az egészségügyben.

Kelj fel és járj Rt.

Mikola: hatalomvágy, pénzszerzés
Ha a kormány végrehajtja a most tervezett privatizációt, akkor a Fidesz ellenállásra szólítja fel az egészségügyi intézményeket, a civil szervezeteket, a beteg szervezeteket, az orvos, a gyógyszerész és az ápolási kamarát, az összes kirúgott, mintegy ezerötszáz orvost és a több ezer ápolónőt - mondta Mikola István, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának fideszes alelnöke vasárnap.
A politikus úgy vélte, "a Gyurcsány-kormány a ciklus legnagyobb kártéteményére készül, miután szétverték az egészségügyi ellátórendszert, megsarcolták a lakosságot, kaotikus állapotokat idéztek elő az egészségügyben, most készülnek rátenni a kezüket az ország költségvetés melletti második legnagyobb pénzalapjára, afelett a hatalmi és gazdasági befolyást megszerezvén".
A Fidesz szerint az egészségügy megújítása csak úgy lehetséges, ha nemzeti egészségbiztosítás jön létre, amely valódi nemzeti intézményként működik. Ez feltételezi azt, tette hozzá, hogy az ágazatot és a biztosítót magát, konszolidálni kell. Ezért - mint a fideszes politikus mondta - fel kell szólítani a kormányt, "adja vissza azt a pénzt, amit az egészségügytől elvont, és fejezze be a további forráskivonást, pénzkivonást (...) az egészségügyből".

Többen úgy vélik, az igazi üzlet az, hogy az alapbiztosításra szerződött ügyfeleknek el lehet adni jobb szobát, jobb ellátást kínáló kiegészítő egészségbiztosításokat, illetve a biztosító más termékeit (lakás-, élet-, vagyon-, utazási biztosítások stb). Mikola István, a Fidesz egészségpolitikusa szerint viszont a vizitdíjat is igazából azért vezették be, hogy ha a biztosítóknak nem jön be az üzlet, az összeg növelésével lehet csökkenteni a hiányt vagy növelni a profitot.

Az elképzelések szerint a jövőben ugyanúgy kötelező lesz mindenkinek biztosítottnak lennie, mint most, hiszen csak így kaphat orvosi ellátást. Biztosított az, akinek a béréből levonják a járulékot, vagy akinek valamilyen más jogcímen (tanuló, nyugdíjas, munkanélküli stb) jár ellátás.

Ha egyáltalán sikerül tető alá hozni az új rendszert, a folyamat elején megalakul az A, B, C, D stb biztosító. Érdekes kérdés egyébként, hogyan is fogják ezeket nevezni. Mivel állami többségűek lesznek, valószínűleg nem kölcsönözhetik egyik ismert magánbiztosító nevét sem. Így – feltételezzük - leginkább olyan nevekre kell majd felkészülni mint Archimedes Rt., Fő az egészség Rt. vagy Kelj fel és járj Rt.

Az új biztosítók első lépésként kampányolni kezdenek, hogy minél több ügyfelet gyűjtsenek a biztonságos működéshez. Ehhez esetleg különböző kedvezményeket (egy ingyenes vizsgálat, fitness-utalvány stb) tudnak felajánlani. Sinkó Eszter szerint az új cégek kihasználhatják a lakosság általános tájékozatlanságát is, s azt sugallhatják: rosszul jár az, aki nem választ biztosítót magának.

Közös alap

Biztosan lesznek viszont olyanok, akik egyetlen biztosítóval sem szerződnek ezen 6-12 hónap alatt. Ezeket a betegeket egy-egy régióból összegyűjtik, és az egyik biztosító ügyfeleihez sorolják. A biztosítók így az országosan gyűjtött ügyfelek mellé kapnak még egy kisebb vagy nagyobb plusz ügyfélkört egy régióból. Az így létrejövő biztosítóknak tehát országos ügyfélkörük lesz, de koncentrálniuk kell egy-egy régió ellátására is.

Miért fognak versengeni a biztosítók? Mivel a nem választó betegekből kapott plusz ügyfélkör nagysága és összetétele kiszámíthatatlan, a biztosítók érdeke, hogy a kampányidőszakban saját maguk gyűjtsenek minél több biztosítottat.

Feltehető a kérdés, nem az lesz-e az érdeke a biztosítóknak, hogy a sokat befizető vagy keveset betegeskedő (kevés kiadással járó), fiatal ügyfeleket szerezzék meg maguknak. Úgy tudjuk, a koalíciós kompromisszum tartalmazza az SZDSZ által korábban kidolgozott egységes nemzeti kockázati alap koncepcióját, amely ezt kiküszöböli.

Ennek lényege, hogy a befizetett járulékok ezután is egy közös alapba folynának be, azaz nem közvetlenül a választott biztosítóhoz kerülnek. Ebből a közös kalapból osztanák ki a pénzt a biztosítóknak az ügyfelek száma, az ügyfelek egészségi állapota, kora vagy más mutatók szerint. Egy keveset befizető idős, de sokat betegeskedő ember után a biztosító több pénzt kapna, míg egy fiatal, egészséges, bére alapján több járulékot fizető ügyfél után kevesebbet.

Menedzsment

Az állami többség megtartása mellett a szocialisták kardoskodtak, elvégre az egészségbiztosítók állami bevétellel, a befizetett járulékainkkal gazdálkodnak. Az SZDSZ álláspontja az volt, hogy a kórházakat csak úgy lehet gazdaságos, hatékony és minőségi működésre sarkallni, ha az egészségügyet teljesen megszabadítják az állami és a politikai befolyástól (más kérdés, mennyire használna az a betegeknek, ha a politika helyett a biztosítók üzleti érdeke válna az egészségügy szervezőerejévé).

Nagy kérdés, hogy a magánbiztosítók egyáltalán hajlandóak lesznek-e beszállni olyan cégbe, amelyben kisebbségi tulajdonosok lesznek és esetleg a dolgok irányítása sem tőlük függ. A magánbiztosítók belépésétől sokan épp azt várják, hogy a lassú és túlköltekező állami gazdálkodás helyett profi menedzsmentszemléletet és szigorú elszámolást hoznának az egészségügybe. Sinkó Eszter szerint ez nem jelent problémát, ma már kialakult gyakorlata van annak, hogy állami többségi tulajdonban lévő vállalatok magáncég menedzsmentjének irányítása alatt állnak.

Sinkó Eszter szerint elképzelhető, hogy a konzervatív biztosítók a bizonytalanság miatt a folyamat elején távol tartják magukat ettől az üzlettől, azok a cégek viszont, amelyek vállalják a rizikót, akár nyerhetnek is. Más úgy véli: sokkal rosszabb szcenárió, ha a nagy nemzetközi biztosítók nem szállnak be ebbe az üzletágba, helyettük új, esetleg gyanús hátterű cégek ajánlják fel tőkéjüket és jótékony partneri együttműködésüket az államnak.

Lehet választani

Miért lenne jó a több-biztosítós rendszer a betegnek? Ezt kormányoldalról máig nem tudta senki érthetően levezetni. Elvileg nem kellene több járulékot fizetni, mint most (hacsak be nem jön a Fidesz jóslata a vizitdíj emeléséről). Ha elégedetlenek vagyunk az ellátással, választhatunk másik biztosítót, amely egy másik kórházzal szerződött. Ott esetleg szebb szobát, jobb ellátást kaphatunk. A dolog másik vége, hogy a biztosítónak is érdeke az ügyfelek megtartása, hiszen – mint fent bemutattuk - bevételük a szerződött biztosítottak számától függ.

A koalíció most megállt félúton az SZDSZ radikális, csak magánbiztosítókat tartalmazó modellje, és a szocialisták óvatos, állami központú rendszere között. Információink szerint az SZDSZ azért fogadta el ezt a vegyes megoldást, mert a kijelölt keretek egy idő után lehetővé teszik, hogy az állam eladja többségi tulajdonát a biztosítókban, s azok teljesen magáncégek kezébe kerüljenek.