Még ma is felelősségre lehetne vonni az 1995-ös pécsi taxisgyilkosság elkövetőjét

1995. december 1-jén, este fél hét előtt Pécs határában brutálisan meggyilkolták a 34 éves G. Csilla taxisofőrt. Ti­zenkét késszúrással sebesítették meg. A vérző nőt egy orvosházaspár találta meg az abaligeti út mecsekszentkúti elágazásánál. Autójukkal azonnal kórházba vitték, de mire megérkeztek vele, már nem élt. Azt még el tudta mondani, hogy mi történt vele, és személyleírást is tudott adni az elkövetőről.

Szembeszállt a tettessel

Csilla háromnegyed hatkor a pécsi Konzum Áruháznál vette fel utasát, egy 25 év körüli, 170 centiméter magas, kisportolt testalkatú, rövid, szőke hajú férfit, aki katonai mikádót vagy ahhoz hasonló zöld kabátot viselt.

Az autóban lévő dulakodásnyomok alapján arra lehetett következtetni, hogy a taxisnő szembeszállt a tettessel, aki az URH-rádiót is kitépte. Ugyanakkor az elhagyatott környéken már nem lehetett rádiós kapcsolatot tartani, mert a hegyek beárnyékolták a vételt. Hogyha Csilla kért is segítséget, a központban azt nem hallhatták.

Ezzel együtt semmi sem utalt rablótámadásra, hiszen a bűncselekmény helyszínén megtalálták a kollégái által Shilának becézett nő pénztárcáját és összes arany ékszerét. A támadó kapkodva távozhatott a tetthelyről, mert a taxiban felejtett egy kék reklámszatyrot, amiben megtalálták a pénztárcáját és egy összecsukható fekete esernyőt is.

A gyilkossághoz használt húszcentis pengéjű kést nem messze a helyszíntől találták meg. Az áldozat egyik barátnője elmondta, hogy három évvel korábban már megkísérelték megkéselni Csillát, ám akkor csak a karját sebesítette meg az ismeretlen támadó.

Hiányzott az indíték

A gyilkosság hatalmas közfelháborodást keltett, a temetés valóságos taxistüntetéssé alakult: ötszáz kollégája kísérte utolsó útjára G. Csillát.

A rendőrség a viszonylag sok tárgyi bizonyíték, tanúvallomás ellenére sem akadt az elkövető nyomára. És nemcsak a gyilkos, hanem a kegyetlen bűncselekmény elkövetésének indítéka is hiányzott. A gyilkosságot kapcsolatba hozták többek között valuta- és aranyügyletekkel, illetve azzal, hogy G. Csilla egy időben a pécsi alvilágot szállította, de egyik szál sem vezetett a tettes nyomára. Lehetséges elkövetőként képbe került a nő élettársa is, de S. Jánosnak volt alibije. Negyedórával a gyilkosság előtt arról beszéltek telefonon, hogy mit vacsoráznak aznap este.

A nyomozók szerint sem az elkövetés helye, sem a körülmények nem vallottak profi tettesre.

Nehéz és véres dolog egy ilyen bugylibicskaszerű konyhakéssel és ennyi késszúrással megölni valakit, ráadásul a helyszín is igen nagy forgalmú

– nyilatkozta a Reform című hetilapnak Harmati Béla rendőr alezredes.

Lelkiismeret-furdalás gyötörte

Másfél évtizedig szinte semmi nem történt, amikor is jelentkezett a rendőrségen egy új szemtanú, B. Róbert, akinek a kihallgatása során felmerült a gyanú, hogy a tanúként jelentkező férfi és a gyilkos ugyanaz a személy. A 38 éves, pécsi születésű férfi beismerte tettét. Azért adta fel magát, mert lelkiismeret-furdalás gyötörte. Hét évvel korábban csatlakozott egy felekezethez, „keresztény lett”, családot alapított, de „le akarta rendezni az ügyet”.

A zavaros viselkedésű férfi elmondta, hogy nyugtató és hangulatjavító szereket szedett, és a gyilkosságot megelőzően is hallott ölésre buzdító belső hangokat.

Az ügyészség igazságügyi szakértő véleményére hivatkozva azt állította, hogy B. Róbertnek személyiségzavara van, de nem szenved olyan kóros elmeállapotban, amely a tett elkövetésekor megakadályozta volna cselekedete súlyának felismerésében. Részletes beismerő vallomása alapján az ügyészség különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt vádat emelt ellene.

Az elkövetési eszközt többen is megfogták

A gyilkossági ügy tárgyalását 2011. november 2-án kezdte meg a Pécsi Törvényszéken Kovács Attila büntetőtanácsa. A szabadlábon védekező férfi elismerte bűnösségét, de arra hivatkozva, hogy nem érzi jól magát, a bíróságon szóban nem kívánt vallomást tenni.

A tárgyaláson – tíz tanú mellett – több igazságügyi orvosszakértőt is meghallgattak. Közülük ketten egyértelműen azt állították, hogy a férfinak tévképzetei vannak, míg ketten nem zárták ki ennek lehetőségét, ahogy a hazugságvizsgálat sem támasztotta alá a vádlott által elmondottakat.

A törvényszék 2012. április 24-én hozott elsőfokú ítéletében felmentette a vádlottat a különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés vádja alól. A tanácsvezető bíró az ítélet indoklásában hangsúlyozta, hogy a vádlott vallomásai, illetve a vallomások és a bizonyítékok között is ellentmondások vannak. A taxisofőrt tíznél több szúrás érte, de B. Róbert csak kettőről számolt be. A tanúvallomásától eltérően adta elő a bűntett helyszínéről való távozásának körülményeit is. A bíró kitért arra is, hogy a bűnjeleken nem azonosították a vádlott DNS-ét, igaz, a vizsgálatokat nehezítette, hogy az elkövetési eszközt, azaz a kést több tanú is megfogta a kihallgatása során.

Az ügyészi fellebbezést követően a Pécsi Ítélőtábla 2012. október 9-én jogerősen is felmentette a taxisgyilkosság vádlottját. A Makai Lajos vezette büntetőtanács megalapozottnak találta és helybenhagyta a törvényszék ítéletét. Az indoklás szerint a bűncselekményt akár B. Róbert is elkövethette, de a rendelkezésre álló adatok, vallomások, szakértői vélemények nem alkottak olyan zárt logikai láncot, amely a bűnösségét kétséget kizáróan bizonyítaná.

Elévült vagy nem évült el?

A 2013. július 1-jén hatályba lépett új Büntető törvénykönyv alapján nem évül el az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmények büntethetősége, jóllehet a régi Btk. ezeknek a bűntetteknek az elévülési idejét egységesen húsz évben állapította meg. Elvileg a G. Csilla elleni gyilkosság büntethetősége 2015-ben elévült. Igen ám, de 2010-ben a rendőrség ismét nyomozást indított az ügyben, ezért az elévülés megszakadt, és a félbeszakítás napjától az elévülés határideje ismételten elkezdődött. Vagyis annak ellenére, hogy a bűncselekményt csaknem 29 éve követték el, 2030-ig nincs törvényi akadálya a valódi gyilkos felelősségre vonásának.