Újabb ingatlanokat kérnek számon a KISZ utódjain

Parlamenti vizsgálóbizottság felállítását szorgalmazza a Független Kisgazdapárt az egykori KISZ-vagyon felülvizsgálatával kapcsolatban. A Fidesz frakciója szintén támogatja az ötletet, és annak ellenére, hogy Deutsch Tamás Ifjúsági és Sportminiszter múlt heti sajtótájékoztatóján nem szándékozott hasonló kezdeményezést tenni, a kormánypártok fontosnak tartanák a tulajdonviszonyok parlamenten belüli kivizsgálását. A tét: több milliárd forintot érő ingatlan és ingóság, amelyet a Demisz értékesített, miután jogutódjává vált a KISZ-nek. Vagy nem.

Mint ismeretes, Deutsch Tamás múlt héten jelentette be, hogy az Ifjúsági és Sportminisztériumban végzett vizsgálatok szerint, a Demisz nem tekinthető a KISZ jogutódjának, mert egy új szervezet létrehozása történt, nem pedig az egyesülési törvényben jogutódlásra feljogosító szétvállás vagy egyesülés. A Csillebérci Tábor kapcsán kirobbant botrány azonban több mint tízéves ügyleteket is a felszínre dobott. Így - állítja a Független Ifjúság (az FKGP ifjúsági tagozata, amely anyaszervezetén keresztül kért vizsgálatot), valamennyi Demisz által értékesített vagyontárgy tulajdonjogát felül kellene vizsgálni, hiszen ha a bírósági végzés az ISM-nek ad igazat, akkor az ingatlanok, és ingóságok az állam tulajdonát képezik.

Az eladások között több nagy értékű ingatlan tulajdonváltása is szerepel - tudta meg a Magyar Nemzet. Ilyen volt az 1989 júniusában értékesített Kun Béla rakparton lévő székház, amelyért 700 millió forintot kapott a Demisz, valamint a közvetlenül ezután 800 millió forintért értékesített Garam utcai KISZ-székház eladása is. A Demisz úgy tűnik jóhiszeműen járt el, mert a bíróság a KISZ jogutódjaként jegyezte be 1989-ben, és a később történt számvevőszéki vizsgálatok sem kérdőjelezték meg az eladó kompetenciáját. A Demisz 1990. májusában a kormány által létrehozott Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Alapítványnak adományozott több ingatlant, amelyet szervezett szintén túladott. Az Állami Számvevőszék által 1991-ben végzett KISZ-Demisz- vagyon átvilágítása nem tárt fel szabálytalanságokat, és a szakértői véleményt az akkori országgyűlés elfogadta.

Rácz Péter, az Úttörőszövetség ügyvezetője elmondta, hogy a birtokukban lévő közhiteles dokumentumok azt bizonyítják, hogy a csillebérci ingatlan a MUSZ tulajdona. A parlamenti bizottság felállítását pedig ,,kalózakciónak tartja, ahol a szakmai alapokat nélkülöző erőpolitizálás alapján akarják elvenni az egykori ingatlanokat."

- Az akkori ingatlanok javarésze eltűnt, és ezek értékéről csak becsült adatok vannak - nyilatkozta az Indexnek Imrédy Szabolcs, a Független Ifjúság elnöke. Imrédy emlékezet arra, hogy Horváth Béla, az FKGP frakcióvezető-helyettese már 1990-ben kérte Györgyi Kálmán akkori főügyészt, hogy vizsgálják meg a tulajdonviszonyokat. - Akkor nem történt semmi, és az azóta történő tulajdonosváltásokkal az ingatlanok javarésze eltűnt. Nem véletlen, hogy a Csillebérci Tábor maradt utoljára, hiszen az érdekeltek szocialista polgármesterre vártak a XII. kerületben - tette hozzá Imrédy.

Mivel a tulajdonváltások átrendezték az eredeti terepet, a bíróságra, illetve a parlamenti bizottságra vár az a feladat, hogy tisztázza az értékesítések körülményeit. Ha bebizonyosodik, hogy a Demisz nem jogutód, akkor az általa kötött szerződések semmisek, vagyis az eredeti állapotokat kell visszaállítani. Bárándy György ügyvéd a Magyar Nemzet kérdésére elmondta, hogy az állam is hivatkozhat semmisségre, azonban elévülés egyik részről sem merülhet fel.