Idő van
Az alkotmány szerint a hivatalban lévő államfő megbízatásának lejárta előtt az Országgyűlésnek legalább harminc nappal meg kell választania az új elnököt - Mádl Ferenc köztársasági elnöki mandátuma augusztus 3-án jár le. Az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja meg. Az elnök megválasztásához kétharmados többség - azaz a 386 tagú parlament 257 képviselőjének a szavazata - szükséges. Ha az első szavazás sikertelen, akkor meg kell ismételni a
jelölési procedúrát, és az új ajánlás alapján újból szavazást kell tartani. Itt is kétharmados többségre van szükség. Ha a második forduló is sikertelen, akkor harmadik fordulót kell tartani; ekkor a szavazásban résztvevők egyszerű többségével lehet megválasztani az új köztársasági elnököt. (MTI)
Hétfőn várhatóan még nem, de a parlament legkésőbb kedden megválaszthatja Mádl Ferenc köztársasági elnök utódját. A kérdés, hogy Szili Katalin a szocialisták, vagy Sólyom László a Fidesz jelöltje lesz Magyarország harmadik köztársasági elnöke.
Majdnem patt
A hétfő délelőtti állás szerint Szili Katalin a szocialisták 178 szavazatára, valamint legfeljebb három szabad demokrata támogatóra számíthat. A kisebbik koalíciós párt képviselőinek zöme nem akarja Szili Katalint megválasztani államfőnek. Sólyom Lászlót a 188 fős ellenzék többsége támogatja. Úgy tudjuk, hogy két független képviselő (Körömi Attila és Balogh Gyula) nem vesz részt a szavazásban.
A szocialistáknak nagy szükségük lenne a Szabad Demokraták Szövetsége szavazataira, nélkülük ugyanis Sólyom László az esélyesebb jelölt. Az SZDSZ ugyanakkor már Szili Katalin hivatalos jelöltsége előtt bejelentette, a jelenlegi házelnök államfővé választását nem támogatják, és azt is kinyilvánították, hogy Sólyom László elfogadható államfő lenne számukra.
SZDSZ-kavar
Szili Katalin és Sólyom László
Hogy mégse az ellenzék államfőjelöltje legyen a köztársasági elnök - és az ebből fakadó koalíciós válságot kiküszöböljék - a két kormánypárt között gyakorlatilag az utolsó pillanatig egyeztetések zajlanak a háttérben. Kuncze Gábor a hétvégén cáfolta az egyeztetések tényét, azt elmondta, hogy a politika mozgástere egy sikertelen első forduló után nyílik meg. A pártoknak ugyanis ekkor kell megtenniük az ajánlásaikat a szavazás második és harmadik fordulójára, és ha Szili Katalin az első fordulóban nem kap annyi szavazatot, amennyi a harmadik fordulóban a megválasztásához kellene, akkor elképzelhető, hogy a szocialisták új forgatókönyvvel állnak elő.
A mozgásteret szűkíti, hogy a szocialistáknak kongresszuson kellett és kell dönteniük államfőjelöltjükről. Ráadásul vezető MSZP-s politikusok többször is egyértelművé tették: mindenképp kitartanak Szili Katalin mellett.
Gyurcsány Ferenc másfél hete "megfenyegette" a szabad demokratákat, hogy "csökönyösségük" a közös kormányzást is befolyásolhatja. Ennek az lett az eredménye, hogy az SZDSZ a múlt héten megtiltotta képviselőinek a szavazást. A szavazástól való kollektív távolmaradás alól csak a frakció kétharmada adhat felmentést, az pedig, hogy ilyet kér és kap-e valaki, a szabad demokraták hétfő délelőtti frakcióülésén dől el. (Szombatig egyetlen képviselő sem kérte hivatalosan, hogy szavazhasson.)
Szili Katalint az MSZP kongresszusa április 15-én választotta meg államfőjelöltté. Korábban rengeteg név felbukkant, az utolsó szavazás előtt viszont már csak négy politikusról döntöttek: Szili Katalin, Glatz Ferenc, Bárándy Péter és Horn Gyula versengett egymással. Az előbbi két jelölt között volt a legnagyobb küzdelem. Az MSZP azóta minden létező fórumon azt hangoztatja, hogy a párt legitim jelöltje Szili Katalin, és semmi esetre sem hívnak össze még egy kongresszust, hogy megváltoztassák véleményüket. A házelnök is egyértelműsítette, nem lép vissza.
Medgyessy: közvetlen választást
Medgyessy Péter korábbi kormányfő tavaly állt elő azzal a javaslatával, hogy a köztársasági elnököt közvetlenül a nép válassza. Az ötlet még a miniszterelnök saját táborában sem talált egyértelmű támogatásra, majd négypárti tárgyalásokon lekerült a napirendről a javaslat, végül az Országos Választási Bizottság vetette el végleg az ötletet.
Bővebben> >
Emberek és pártok jelöltje
Sólyom Lászlót februárban a Védegylet nevű szervezet és 110 közéleti személyiség javasolta köztársasági elnöknek. A civil kezdeményezés a múlt hónapban nem várt parlamenti támogatást kapott: A Fidesz május elején kezdeményezett szimpátiaszavazásának eredménye ismeretében után Sólyom László lett a legnagyobb ellenzéki párt jelöltje.
Az "Emberek jelöltje" nevű szimpátiaszavazáson összesen 553 ezren nyilvánítottak véleményt, és mivel két jelöltet is lehetett támogatni, összesen 718 ezer voksot adtak le. Mádl Ferenc 283 ezer, Sólyom László 245 ezer, Szili Katalin pedig 183 ezer szavazatot kapott. Mádl Ferenc, noha Orbán Viktor pártelnök és mások is marasztalták volna, egyértelműen úgy döntött, nem vállal még egy ciklus, így vált a legnagyobb ellenzéki párt jelöltjévé a második legtöbb szavazatott kapott Sólyom.
Szigorú szabályok
A magyar országgyűlési képviselők titkos szavazással választják a köztársasági elnököt. A szavazást a parlament jegyzői irodája bonyolítja le. A szavazás az épület főemeleti, Duna-parti folyosóján történik. Itt hat íróasztalnál, egy ABC-sorrend szerinti névsor aláírásával vehetik át a képviselők szavazólapjukat. A lapot az ugyanott felállított hat szavazófülke egyikében kell kitölteniük, majd zárt borítékban bedobni egy, a folyosón e célra elhelyezett urnába. A szavazatokat a szavazás lezárultával a jegyzők számlálják össze. A szavazás alatt ezen a folyosón a képviselőkön és a jegyzői iroda munkatársain kívül senki - sem vendég, sem például újságíró - nem tartózkodhat. (MTI)
Sólyom László a múlt héten a Fidesz hetven képviselőjének valamint az MDF nyolc képviselőjének támogatásával hivatalosan is államfőjelölt lett. Szili Katalin az MSZP 177 képviselőjének aláírásával lett államfőjelölt.
Negyedjére a harmadik elnök
Az Országgyűlés 1989. október 20-án 312 szavazattal elfogadta a köztársasági elnök választásáról szóló törvényt. Az Országgyűlés 1990. augusztus 3-án ünnepi ülésen megválasztotta a Magyar Köztársaság államfőjét. A történelmi
lobogókkal feldíszített ülésteremben Szabad György, a Ház megbízott elnöke bejelentette, hogy 143 képviselő köztársasági elnöknek jelölte Göncz Árpád szabad demokrata politikust, addigi házelnököt, és miután más javaslat nem érkezett, ő lett az elnök. A szavazáson a leadott 310 voksból 295 szólt Göncz Árpád mellett, mindössze 13 képviselő szavazott ellene. Göncz Árpád mandátumának lejárta előtt, 1995. június 19-én az Országgyűlés ismét köztársasági elnököt választott. A hivatalban
levő államfővel szemben a három ellenzéki párt: az MDF, a KDNP és a Fidesz képviselőcsoportja közösen Mádl Ferenc jogászprofesszort, az Antall-kormány korábbi miniszterét jelölte. A titkos szavazáson 259-en szavaztak Göncz Árpádra, míg
Mádl Ferenc 76 voksot kapott, 14 szavazat pedig érvénytelen volt. 2000-ben - mivel egy személy legfeljebb két egymást követő ciklusra választható meg államfőnek - a Fidesz-FKgP-MDF kormánykoalíció képviselői Mádl Ferencet javasolták új államfőnek. A június 5-i első fordulóban a jelölt nem kapta meg a szükséges kétharmados többséget, és másnap sem sikerült ezt megszereznie: a titkos szavazáson 355-en adták le voksukat, 238 képviselő szavazott igennel, 103 nemmel és 14 szavazat érvénytelen volt. A házelnök - az alkotmány előírása értelmében - azonnal elrendelte az államfőválasztás harmadik fordulójának lebonyolítását, amely szintén titkosan történt, de új ajánlás már nem volt szükséges, és a szavazás eredményességéhez elegendő volt a jelenlévő képviselők 50 százalékának plusz egy főnek a szavazata. A harmadik
forduló így már eredményes volt, s Mádl Ferencet 243 igen és 96 nem szavazattal, 2000. augusztus 4-ei hatállyal, öt évre szólóan köztársasági elnökké választották. (MTI)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
A MÁV hibájából maradt el egy színházi előadás Győrben
